Nem volt felkészülve ostromra, súlyos biztonsági hiányosságok jellemezték a Capitolium védelmét
További Külföld cikkek
- Donald Trumpot választotta az „Év emberének” a Time magazin
- Figyelmeztet a NATO-főtitkár, ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, és felturbózni a védelmi kiadásokat
- Megnevezte Donald Trump az Amerika Hangja új igazgatóját
- Kiderült, miről tárgyal Orbán Viktor a török elnökkel
- Megtalálták Szíriában azt az amerikai férfit, aki Budapestről tűnhetett el
Az amerikai szenátus talán utolsó kétpárti együttműködésével született friss jelentésében részletekbe menően állapítja meg, hogy milyen súlyos biztonsági hiányosságok vezettek ahhoz, hogy Donald Trump volt amerikai elnök hívei gyakorlatilag szabadon megrohamozhatták az amerikai törvényhozás épületét a Joe Biden elnökválasztási győzelmét ratifikáló szenátorok és képviselők fejét követelve.
A dokumentum nem nevezi lázadásnak a történteket, nem említi Donald Trump szerepét hívei feltüzelésében, ami miatt másodjára is elmarasztaló ítélet nélkül maradt alkotmányos vádat emeltek a volt elnök ellen.
A Capitolium ostromának vélhetően ez az utolsó szenátusi kivizsgálása, ugyanis a republikánusok elutasították a demokraták által hőn vágyott paritásos vizsgálóbizottság felállítását.
A jelentés mindazonáltal megemlékezik arról, hogy amikor a balhé már javában zajlott, a Nemzeti Gárda bevetése órákat csúszott, miközben a capitoliumi rendőrségen úgy hatoltak át a feldühödött tüntetők, mint kés a vajon. A probléma gyökere a különböző rendvédelmi ügynökségek bürokratikus döntéshozatala:
a capitoliumi tisztségviselők órákon át telefonáltak oda-vissza a Pentagonnak, hogy ugyan vessék már be a gárdát, miközben a törvényhozási rendőrség akkori vezetője szó szerint könyörgött a segítségért.
A Pentagon ugyanis ezeket az órákat műveleti tervek előkészítésével töltötte, miközben több csatornán keresztül, különböző vezetői szintektől várta az engedélyeket a cselekvésre. A lassú döntéshozatalhoz az is hozzájárult, hogy a Nemzeti Gárda olykor túlzásokba esett a George Floyd halála után kirobbant országos tüntetések kezelésében, ezért a védelmi tárca nem akarta elsietni a katonaság mozgósítását.
Fény derült arra is, hogy
a capitoliumi rendőrség háromfős bizottságának fogalma sem volt arról, milyen jogkörökkel bír, ahogy azt sem tudták, mik a törvényes feltételei a nemzeti gárda behívásának.
A jelentés rámutat annak szükségére is, hogy megerősítsék a capitoliumi rendőrség hírszerzési részlegét, ugyanis a támadás meglepetésként ért mindenkit annak ellenére is, hogy a Trump-hívők már hetekkel korábban tervezték az ostromot különböző online felületeteken.
Ebben persze az amerikai hírszerzőközösség is ludas, jóllehet napvilágot láttak olyan elképzelések, hogy szándékosan hagyták kibontakozni az erőszakot, hogy csőbe húzzák Trumpot. Lett is alkotmányos vádemelés, az eljárás viszont elbukott.
Pedig a capitoliumi hatóságok tudtak a közösségi oldalon terjedő, erőszakra bátorító felhívásokról, melyek leplezetlenül a törvényhozás megtámadását célozták. Voltak olyan online szerveződések, ahol a Capitolium alagútrendszerének térképeit terjesztették, így nem lehetett sok kétség afelől, miről készülnek.
A probléma csak az, hogy az illetékes hírszerzők nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást erről a rendvédelmi vezetőknek.
A jelentést készítő szenátorok bírálták az FBI-t és a nemzetbiztonsági hivatalt is, amiért félvállról vették az online térben megfogalmazódó fenyegetéseket, és nem figyelmeztették előre a washingtoni biztonságiakat.
A leglesújtóbb megállapítás talán a capitoliumi rendőrség felkészületlenségéről szól, és arról, ahogy a fenyegetés árnyékában összeomlott a parancsnoklási rend, feletteseik utasítása nélkül magukra maradtak a „frontvonalon harcoló” rendőrök.
Az egyik capitoliumi rendőr a jelentésben úgy fogalmaz: elborzadt, amikor a rádión senki sem jelentkezett be felettesei közül, órákon át csak üvöltözés és sikoltozás hallatszott az adóvevőkből. Erre is van magyarázat: a Capitolium új rendőrfőnöke szerint ez azért történt, mert maguk a tisztek is a lázadókkal küzdöttek.