A Fudan liberális egyetem, bár nem minden kutatást publikál

A sanghaji Fudan Egyetemen működik az úgynevezett Kína Kutatóintézet, amely az ázsiai ország felemelkedését vizsgálja a legkülönfélébb szempontok mentén. Követik a különböző modelleket, amiket aztán az országukban zajló folyamatokkal vetnek össze. Ebből következik, hogy a Kína Kutatóintézetben legalább akkora figyelem összpontosul a külvilágban zajló eseményekre, mint az ország belső folyamataira. Az intézet jó példája annak a szisztematikus tanulási folyamatnak, aminek segítségével Peking begyűjti, egybegyúrja, végül alkalmazza a kívülről érkező impulzusokat.

A Fudan Egyetem intézetében dolgozik Szong Lucseng, aki 2015-ben írt összehasonlító elemzést a nyugati demokráciákról és a kínai politikai rendszerről. A kutató szerint országának felemelkedése a következetesen végrehajtott reformokkal folytatódni fog, miközben a Nyugat éppen a megújulás képességének korlátai miatt veszít versenyelőnyéből.

Kínában a tehetséggondozásról évszázados távlatokban gondolkodunk, ahogyan sok más országban is. Nem véletlenül kap kiemelt figyelmet a terület, Magyarország számára is a jövő generációja a legjobban megtérülő befektetés

– válaszolta az Indexnek Szong, miután a Fudan Egyetem budapesti campusáról érdeklődtünk. Leszögezte, sok információja nincs a magyarországi tervekről, de nem ez az első alkalom, hogy egy kínai egyetem más országban is intézetet nyit. Megjegyeztük, hogy a budapesti projekt konstrukciója a magyar társadalomban sok kritikát váltott ki, mivel az eddig ismert tervek szerint a beruházás összköltsége meghaladná az 500 milliárd forintot, amit ráadásul részben Kínából felvett hitellel fedezne a magyar állam. A finanszírozással kapcsolatos kérdésünkre Szong Lucseng megjegyezte, a részleteket nem ismeri, véleménye szerint azonban a projektet nem lehet üzleti szempontok mentén megítélni.

A Fudan 100 éves múltra tekint vissza, az egyetem történelme összefonódik Sanghaj fejlődésével. Ez Kína legnyitottabb világvárosa, nagy számban laknak itt szabad szellemű, felvilágosult helyiek és külföldiek egyaránt

– ecsetelte az egyetem mentalitását Szong, amit a Fudanon hallgató 30 ezer fiatal is alátámaszt. Csakhogy a nemzetközi sajtóban is jelentek meg arról cikkek, hogy a Fudan Egyetemen előtérbe került a pártpolitika. 2013-ban a sanghaji egyetem is módosította alapszabályát, a szövegből eltűnt a tudomány szabadságát leszögező bekezdés. Ezzel kapcsolatban a kínai kutató elmondta:

„Vannak olyan kutatások, melyek akár a nagyhatalmi kapcsolatokat is befolyásolhatják. Ezeket csak belső felhasználásra engedélyezik” –  folytatta.

Vajon tényleg a „Kínai Kommunista Párt egyeteme” a Fudan? A magyar ellenzék mantráját Szong nem tagadta, mint fogalmazott, ez egy állami intézmény, vagyis közvetlenül a KKP irányítása alá tartozik. „A Kínai Kommunista Párt van hatalmon, döntései, így oktatáspolitikája is az ország akaratát képviseli. Az egyetem és a KKP közötti kapcsolat tehát legális és természetes” – folytatta. Van alapja a Kínai Népi Felszabadító Hadsereggel (PLA) kapcsolatban megfogalmazott kritikáknak is.

„De a Fudan Egyetem oktatói is tartanak előadásokat a PLA intézményeiben” – tette hozzá a kínai kutató. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a budapesti campus akár a párt, akár a hadsereg kirendeltségeként működne. Azt Szong nem tudta megmondani, milyen képzéseket indítanának Budapesten, szerinte minden technikai kérdést a két fél együttműködése mentén kellene kialakítani. 

Csakhogy a Fudan Egyetem projektjét nemcsak politikai, de szakmai oldalról is támadják, ráadásul az ügyből nemzetközi botrány lett. Szong Lucseng szerint a nyugati értelmiséget általános, Kínával szemben táplált ellenszenv jellemzi, az objektivitás hiánya pedig egyfajta szereptévesztéshez vezet.

Az értelmiségnek a jövővel és az egyetemes emberiséggel kellene foglalkoznia, ehelyett jellemzően saját országukra és a jelenre koncentrálnak. A kutatók nem a végrehajtói szint, a mi feladatunk az, hogy új szellemmel, kreatív ötletekkel támogassuk a társadalmat. Sajnos azonban jelenleg szakadékok szabdalják a globális értelmiséget

– folytatta. A Nyugaton tapasztalt ellenszenv oka szerinte az, hogy nagyon sokan képtelenek elfogadni a tényt: Kína globális hatalommá vált. Márpedig ez egy politikust frusztrálhat, egy kutatónak azonban tisztán kellene látnia. 

Ennek végül a nyugati értelmiség látja majd kárát. Az Index kérdésére Szong elmondta, a kínai felsőoktatási intézeteké a jövő, az Egyesült Államok és Európa nehezen fog megbirkózni az egyre sürgetőbb kihívásokkal. Egyrészt az etnikai konfliktusok az egyetemek falain belül is megjelentek, márpedig a demográfiai folyamatok, a bevándorlás csak fokozni fogja ezt a nyomást. Ennek következtében pedig erősödik az a régóta tapasztalt jelenség, miszerint a nyugati felsőoktatás az elitek és a tömegek képzése mentén szakad ketté. Miközben Kína következetesen fejleszti, állandó jelleggel megreformálja felsőoktatását, a kutató szerint a nyugati felsőoktatás legjobb esetben is stagnáló tendenciát mutat.

(Borítókép: Róka László / MTVA / Bizományi)