- Külföld
- kárpátaljai magyar kulturális szövetség
- nyelvtörvény
- alkotmánybíróság
- kisebbség
- kisebbségek
- ukrajna
- kárpátalja
- kmksz
- anyanyelv
- határon túli magyarok
Az alkotmánybíróság szerint rendben van az ukrán nyelvtörvény, a KMKSZ tiltakozik
További Külföld cikkek
- Itt vannak a köztársasági elnök új határozatai, kiderült, ki lesz Varsó új nagykövete
- Szijjártó Péter történelmi pillanatról beszélt, Albánia számára élet-halál kérdése az uniós csatlakozás
- Lövésekkel állították meg a magyar autótolvajt a szlovák rendőrök
- Megkezdődött Észak-Korea bosszúja Dél-Korea ellen: felrobbantották a két országot összekötő utakat
- Keményen beleállt az Európai Néppárt Orbán Viktorba, a Fidesz határozottan visszautasította
Nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) amiatt, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt.
A KMKSZ szerint a testület „politikai és nem jogi döntést hozott”. Felidézték, hogy a 2019 áprilisában elfogadott nyelvtörvény ellen korábban hevesen tiltakoztak kárpátaljai magyar szervezetek, mert álláspontjuk szerint felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát –írja a Kárpáthír.
KMKSZ-elnök: Ukrajna nem értékeli Magyarország gesztusait
Brenzovics László borúsnak látja a helyzetet. Megpróbálnak túlélni.
A KMKSZ hangsúlyozta: a törvény „ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát”.
ÚGY LÁTJák, HOGY A „TÖRVÉNY DISZKRIMINATÍV JELLEGŰ, ALAPJAIBAN SÉRTI AZ ORSZÁG POLGÁRAINAK EMBERI JOGAIT”, DRASZTIKUSAN CSORBÍTJA AZ UKRAJNÁBAN ÉLŐ NEMZETISÉGEK ANYANYELVének HASZNÁLATÁT.
A KMKSZ szerint az ukrán alkotmánybíróság által az alaptörvénynek megfelelőnek ítélt nyelvtörvény „ellentmond az ország európai uniós és euroatlanti integrációs törekvéseinek”.
Ezzel szemben az ukrán alkotmánybíróság úgy véli, semmi gond sincs a jogszabállyal. Az ukrán parlament 2019. április 25-én fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt, Petro Porosenko elnökségének utolsó heteiben, de hatályba csak júliusban, vagyis már Volodomir Zelenszkij jelenlegi államfő beiktatása után lépett.
A törvény hatályba lépését Tarasz Kreminy állami fő nyelvőr jelentette be. A törvény több cikkelyből áll, melyek közül már több életbe lépett, azonban vannak olyanok, amelyek csak 2030-ban válnak hatályossá. A július 16-án életbe lépett cikkely szerint Ukrajnában
- kötelező nyelvvizsgát kell tenni ukránból mindazoknak, akik állami munkahelyeken dolgoznak vagy azokra pályáznak, ugyanez vonatkozik az ukrán állampolgárságot kérelmezőkre is.
- Kizárólag államnyelven lehet lebonyolítani mindennemű rendezvényt, koncerteket, szórakoztató előadásokat. Kivételt csak a dalok képeznek, illetve az olyan esetek, amikor a művészi előadás megköveteli más nyelvek alkalmazását. Az ukránul nem tudó szereplők részéről elhangzó szöveget mindenképp ukránra kell fordítani.
- Csak ukrán nyelvűek lehetnek a hirdetések, poszterek, bolti reklámfeliratok.
- A múzeumok, galériák kiállításain a kísérő hanganyag is kizárólag ukrán nyelvű lehet. A más nyelvű hang- és képanyagokat kötelező államnyelvre fordítani.
- Minden nem ukrán nyelvű színházi produkciót és a mozikban bemutatott filmet csak ukrán nyelven lehet vetíteni.
- A kiadók kiadványainak legalább 50 százaléka ukrán nyelven kell, hogy megjelenjen.
- A könyvtárakban a könyvállomány legalább felének ukránnak kell lennie.