Két személyt őrizetbe vettek Romániában hamis oltási igazolások kibocsátása, illetve csalásra való felbujtás gyanújával – idézi az MTI a helyi hatóságok bejelentését.
A gyulafehérvári bíróság ügyészségének közlése szerint a marosújvári oltóközpontot vezető 26 éves orvosnő egy 41 éves férfi felbujtására június 28-án belépett az oltási kampány elektronikus nyilvántartási rendszerébe, és több személy számára anélkül állított ki igazolást, hogy az érintettek megkapták volna a vakcinát.
Az ügyészség több házkutatást is végzett és elektronikai eszközöket foglalt le.
Korábban negatív koronavírus-tesztek hamisításáért indult eljárás több személy ellen.
A 19,3 milliós Romániában a csütörtök este közzétett adatok szerint 5 millió 46 ezer személy kapott legalább egy oltást a koronavírus ellen. Az oltottak a 12 év fölötti lakosság 29,8 százalékát teszik ki. A romániai oltóközpontokban naponta mintegy 15 ezer személy kapja meg az Európai Unió által engedélyezett védőoltások első vagy második dózisát.
Az elmúlt napon 1081 új fertőzöttet azonosítottak Ukrajnában, meghalt 16 beteg. Ez a második nap egymás után, amikor ezer feletti a fertőzöttek száma az országban − derült ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács adataiból. A legtöbb fertőzöttet Kijevben jegyezték fel.
Kárpátalján 11 embernél bizonyosodott be a fertőzöttség, egy ember meghalt.
A járvány kezdete óta 2 257 478 esetben azonosították a fertőzést, ebből 2 189 293-an már meggyógyultak. Az aktív betegek száma jelenleg 15 120, meghalt 53 065 ember.
Eltér az oltások mellékhatása a férfiaknál és a nőknél, ahogy a poszt-Covid előfordulási gyakoriságában is van különbség – írja az Egészségkalauz. Globális adatok szerint az intenzív ellátást igénylő koronavírusos betegeknél tíz nőre 18 férfi jut. A halálozások számában is hasonló különbség figyelhető meg, ott minden tíz nőre 15 férfi esik.
Az oltások is eltérő hatást váltanak ki a két nemnél. Míg az AstraZeneca vakcinája inkább a nőknél okozott mellékhatásokat, addig az mRNS-vakcinák mellékhatásai a férfiaknál jelentkeztek. A poszt-Covid-tünetek azonban ezzel ellenkező eredményeket mutatnak, ezek leginkább a nőknél jelentkeznek.
A magyarázat valószínűleg a két nem eltérő immunrendszeri működésében és a nemi hormonok hatásában keresendő.
Beoltották koronavírus ellen a felnőtt lakosság felét péntekre Szerbiában – adta hírül az MTI. Ez nagy lépésnek számít az országban, ugyanis a kezdeti jelentős érdeklődés után hónapokra megrekedt az oltási kampány.
A szerb kormány számításai szerint már május végén el kellett volna érni az 50 százalékos átoltottságot, ám ez csak csütörtök este történt meg. Ana Brnabić miniszterelnök a közszolgálati televízióban azt mondta: a tömeges immunitás még nagyon messze van, ám az ország nem tervezi újabb oltóanyagok beszerzését, ugyanis jelentős mennyiséget halmozott fel, mindenkinek jut belőle.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában péntekre 579-cel 724 097-re, Koszovóban 195-tel 109 039-re, Észak-Macedóniában 229-cel 156 924-re, Montenegróban 219-cel 102 879-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 82-vel 205 991-re növekedett.
A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában hárommal 7132-re, Koszovóban kettővel 2272-re, Észak-Macedóniában néggyel 5500-ra, Montenegróban pedig kettővel 1635-re növekedett. Bosznia-Hercegovinában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma 9731 maradt.
Két újabb csoport kezdte meg munkáját a kutatási eredményeknek a betegellátásba való mielőbbi visszajuttatását célzó transzlációs medicinára fókuszáló Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) keretében, így már tizenhat tématerületen csaknem száz tudós folytathat élettudományi kutatásokat − tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett, számos szakmai partner összefogásával alapított HCEMM-hez most csatlakozó Bödör Csaba molekuláris biológus a vérképzőszervi daganatok genetikai kutatására, Wohner Nikolett tudományos főmunkatárs pedig a vérrögképződés és a vérzékenységgel járó betegségek hátterének vizsgálatára fókuszál.
A Bödör Csaba vezette kutatócsoport olyan molekuláris eltérések azonosításán dolgozik, amelyek befolyásolják vagy előrejelzik a páciensek különböző kezelésekre adott válaszát. A kutatások célja a mindennapi diagnosztikában és betegellátásban is alkalmazható, korszerű eljárások kifejlesztése, amelyek elősegíthetik az érintett páciensek személyre szabott kezelését és nyomon követését.
A vérrögképződéssel járó betegségek és szövődményeik mintegy tízmillió embert érintenek évente a világon. A laboratórium és a kutatás is a Semmelweis Egyetemen valósul meg.
A román kormány ismét meghosszabbította harminc nappal a vészhelyzetet, de sem új korlátozásra, sem lazításra nem kell számítani – írja a Főtér.
A csütörtöki adatok szerint az elmúlt 24 órában 244 új koronavírus-fertőzést regisztráltak Romániában, kevesebbet, mint az előző nap, amikor 271 esetet mutattak ki. A jelentés két, koronavírussal fertőzött férfi haláláról is beszámolt. Az országos fertőzési ráta 0,09-re emelkedett.
A világon 200 819 674 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 266 478 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint – számolt be az MTI. Egy nappal korábban 200 163 166 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 255 638 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid–19 betegségnek
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Olaszországban péntektől minden 12 éven felüli számára kötelező a koronavírus elleni védettségi igazolás, a zöld kártya az éttermekben, a múzeumokban, az uszodákban és a fürdőkben, de a szabadtéri kulturális és sporteseményeken is − adta hírül az MTI. Az igazolás meglétét szúrópróbaszerűen ellenőrzik.
Az olasz kormány csütörtökön rendeletet alkotott arról, hogy szeptember 1-jétől minden pedagógus és felsőoktatásban tanuló diák csak zöldkártyával léphet be az oktatási intézménybe.
Távolsági buszokon, vonatokon, kompokon és repülőjáratokon utazni szintén csak zöldkártyával lesz lehetséges. A pedagógusok és a diákok öt nap türelmi időt kapnak az igazolás beszerzésére, ezután felfüggesztik őket állásukból, illetve igazolatlan hiányzónak számítanak.
Jó reggelt!
Indul az Index pénteki hírösszefoglalója a koronavírus-világjárvány történéseivel, a legfontosabb tudnivalókkal.