Az oltatlanokhoz képest tízszer kisebb a koronavírus-fertőzés valószínűsége azoknál, akik legalább két hete megkapták a védőoltás második adagját, a halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége pedig tizennégyszer kisebb – tájékoztat róla a Krónika Online Valeriu Gheorghița katonaorvos, a romániai oltási kampány koordinátorának nyilatkozata alapján.
A szakember elmondta, hogy megállapításaikat a romániai járvány harmadik hulláma (február 1. és május 30. közötti időszak) idején feldolgozott adatok alapján számították ki.
Az oltási kampányt koordináló bizottság (CNCAV) számos dolgot vizsgált, hány egy vagy két dózissal beoltott ember kapta el a fertőzést, mennyi idővel a vakcina felvétele után, és közülük hányan kerültek kórházba, intenzív terápiára, és hányan haltak meg. Ezeket a számokat az adott időpontban olyan beoltottak számához viszonyították, akiket ugyanannyi idővel korábban immunizáltak, majd összehasonlították a beoltatlanoknál mért arányokkal.
Mindezek után jutottak arra a következtetésre, hogy a teljes oltottság után több mint két héttel a vakcina az esetek 90,2 százalékban véd meg a megfertőződés, 92,8 százalékban a kórházi kezelést igénylő megbetegedés és 93,2 százalékban a halálos kimenetelű fertőzés ellen.
A Szilícium-völgy technológiai óriásai, a Google, a Microsoft és az Apple egyre inkább a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka vagy teljes irodai munka helyett – írja a Pénzcentrum a Guardian cikke alapján.
A Chartered Management Institute (CMI) felmérése szerint a munkáltatók fele szeretne teljesen visszatérni az irodai munkavégzéshez, ám mintegy 48 százalékuk fél attól, hogy a rugalmasság teljes hiánya felmondásokkal járna. A helyzetre a hibrid munkavégzés jelenthet megoldást, vagyis például az, ha a munkavállalónak
hetente két nap irodai munkát és három nap távmunkát írnának elő.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a hibrid munkavégzés – a munka és a magánélet egyensúlyát megtartva – hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozó eredményesebb munkát végezzen. Mindeközben arra is figyelmeztettek, hogy 18 hónapnyi távmunka után a dolgozók jelentős része szorong az irodába való visszatéréstől, az ő esetükben rugalmassággal és kommunikációval érdemes csökkenteni a feszültséget.
Magyarországon egyébként már egy szabályozással is biztosították, hogy távmunkában is lehessen dolgozni. Az erről szóló kormányrendelet július 3-án lépett érvénybe. E szerint ha a felek írásban megállapodnak, illetve az adott munkakör lehetővé teszi, a munkavállaló bizonyos napokon végezhet távmunkát.
Jó reggelt!
Indul az Index napi hírösszefoglalója, amelyben beszámolunk a koronavírus-világjárvány fejleményeiről, ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.