Az amerikaiak néha összefogtak az Iszlám Állammal a tálibok ellen

A brit The Observer több, az Iszlám Állam afganisztáni szervezetétől (Horaszán Tartomány Iszlám Állama – ISIS-K) megszökött, anonimitást kérő nővel interjút készített. Ebből kiderült, hogy miként is működik az a terrorszervezet, amely másfél hete egy sok halálos áldozattal járó merényletet követett el Kabulban.

A radikális szervezetben a nőknek korlátozott szerepük van, leginkább csak a terroristák házastársaiként és anyaként számítanak rájuk. Az interjúban megszólaltatott nők egyike is így töltött el nyolc évet a szervezet tagjaként a kelet-afganisztáni Nangarhár tartományban. 

Elmondta, hogy amikor 2017-ben a falujukba érkezett egy dzsihadistákból álló csapat, és az Iszlám Állam afganisztáni és szíriai szervezetei közt próbálták meg szorosabbra fűzni a kapcsolatot, akkor nagyon heterogén képet mutatott az iszlamisták falva:  

Beszámolójából kitűnik, hogy az Iszlám Állam helyi szervezete nemcsak a szíriai testvérszervezetével, hanem más terrorszervezetekkel is szoros viszonyt ápolt. Azt mondta, hogy az Afganisztánban harcolók közül sokak mögött több évtizedes tapasztalat állt, és számos dzsihadista szervezetben megfordultak. (A dolog persze a másik irányba is működött: szakértők szerint az Iszlám Állam Szíriában és Irakban azért tudott annyira gyorsan előretörni, mert jelentős segítséget kapott a harcosok kiképzéséhez az Afganisztánból érkező veteránoktól – a szerk.)

A megszökött nők szerint a szervezet brutális küzdelmet folytatott a tálibokkal az utóbbi években, amelynek során állításuk szerint

A szervezet létszáma az éveken át zajló küzdelemben körülbelül 2000 fő környékére csökkent, és eléggé visszaszorultak az utóbbi időben. Ezt még az Iszlám Állam egyik toborzója is elismerte, aki egy, az Observer által látott üzenetben egy nyugati nőt próbált meggyőzni arról, hogy csatlakozzon hozzájuk, és legyen az egyik harcosuk felesége.

A jelenlegi helyzet szerint nincs olyan terület, ahol a saría van érvényben Horaszánban [közép-ázsiai régió – a szerk.], így a hitetlenek földjén élünk, és rejtőzködünk előlük

– állt az üzenetben. 

Az elszökött nők szerint az Iszlám Államnak nagyon kevés anyagi forrása van, de ennek ellenére töretlenül folyik az új harcosok és a nők toborzása is. Azt mondták, hogy az ISIS-K most, a tálibok hatalomra jutása után valószínűleg megpróbálja majd rendezni sorait, kihasználva, hogy a táliboknak a kormányzásra kell figyelniük. A jövőben elsősorban a tálibokkal fognak küzdeni, de emellett külföldön is megpróbálhatnak akciózni, hogy felhívják magukra a figyelmet, és elősegítsék a toborzást.

A szervezet egyébként 2016-ban a tádzsik határ közelében felállított egy rádióállomást is, az ott sugárzott adással külföldről próbáltak toborozni. Ezt végül az oroszok haderő semmisítette meg egy légicsapással. Továbbá a tádzsikok értesülése szerint Tádzsikisztánban is akciókat akarnak végrehajtani, és egyre több alvóügynököt próbálnak elhelyezni az országban.

Az elmenekült nők arról is beszámoltak, hogy időközönként a korábbi afgán hadsereg is megpróbálta a nőket kimenteni a terrorszervezetből. Egy francia nőért például külön akciót indítottak, és őt sikerült kimenteniük. Mindezt azonban a nő akarata ellenére tették, ugyanis a gyerekeit már nem tervezték elhozni, ő viszont nem akart volna eljönni nélkülük, de végül mégis elvitték a katonák.

Beszámolójuk szerint a külföldről érkező harcosok és nők gyakran a helyieket is elüldözték. Az érkezők közt sok oroszul beszélő, a volt szovjet köztársaságokból származó ember volt, akik között értelmiségiek (például orvosok) is előfordultak. A falvakban, ahol éltek, nagyon rossz viszonyok uralkodtak: mindenki rosszul élt, a nők még azt a kevés pénzt sem tudták elkölteni sehol, amit havonta kaptak a férjüktől.

A nők azt is elmondták, hogy aki meggondolta magát, és el akart volna menekülni, annak sem volt egyszerű dolga. Egyikük arról számolt be, hogy a férjével egyszer azt tervezték, hogy otthagyják a szervezetet, de a tervük kitudódott, és megfenyegették őket, emiatt végül el kellett állniuk a tervtől. De voltak, akik ennél sokkal rosszabbul jártak.

Két tádzsik nőt a falu közepén lőttek le, miután meghallották, hogy a menekülésről beszélnek. A folyóparton megölték, és a vízbe hajították őket. Az összes nőnek néznie kellett a kivégzést 

– számolt be az illető.