9/11: folytatódnak az előzetes meghallgatások
További Külföld cikkek
- Dróncsapás érte Kazany városát, videókon a támadás
- Adna ezer eurót egy karácsonyfáért?
- Óriási leépítésbe kezdett a Volkswagen, 35 ezer embert küldenek el
- Ezeket lehet tudni a magdeburgi támadás feltételezett elkövetőjéről
- Német sajtó: már legalább 5 halottja és több mint 200 sérültje van a magdeburgi támadásnak
A koronavírus-járvány miatt több mint egy évig tartó szünet után kedden folytatódott a 2001. szeptember 11-i terrortámadások szervezésével vádolt személyek, köztük Hálid Sejk Mohammed pakisztáni iszlamista pere a kubai területen lévő, amerikaiak által fenntartott guantánamói börtöntáborban – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium.
Az MTI tájékoztatása szerint az előzetes meghallgatások – amelyeken várhatóan részt vesznek áldozatok hozzátartozói is – szeptember 17-ig tartanak.
Sejk Mohammeden kívül további négy vádlott ügyében tartanak meghallgatásokat. A szeptember 11-i támadások szervezésén kívül összeesküvéssel, gyilkosságok elkövetésével, civilek elleni támadással és terrorizmussal vádolják őket. Amennyiben bűnösnek találják őket, akár halálbüntetés is várhat rájuk, amelynek módjáról a védelmi minisztérium döntene.
Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 19 terroristája 2001. szeptember 11-én eltérített négy kereskedelmi repülőgépet az Egyesült Államok területén. Két repülőgépet a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba vezettek, egy repülőgép a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant. A negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le.
A történelem legvéresebb merényletsorozatában csaknem háromezren vesztették életüket.
Ami a guantánamói börtöntábort illeti, felállítását George W. Bush egykori amerikai elnök rendelte el a terrortámadások nyomán, hogy ott vallathassák az elfogott feltételezett – a hivatalos megfogalmazás szerint – „ellenséges harcosokat”. Működésének csúcspontján a börtönnek mintegy 800 foglya volt.
Joe Biden jelenlegi elnök korábban jelezte: be akarja zárni a börtöntábort, ahol több foglyot is megkínoztak, ám nem közölt részleteket ezzel kapcsolatban. A börtöntelep bezárását már Barack Obama elnök is kilátásba helyezte.
A guantánamói táborban jelenleg 39 embert tartanak fogva. Mint arra az EFE spanyol hírügynökség felhívja a figyelmet, a tábor egykori foglyai közül néhányan immár fontos tisztséget töltenek be a radikális iszlamista tálibok uralma alá nemrég került Afganisztánban. Hét évvel ezelőtt, 2014-ben öt magas rangú tálib tisztségviselő szabadulhatott a táborból fogolycsere keretében, amelyben a másik oldalon amerikai katonát engedtek szabadon a tálibok. Az öt korábbi rab évekkel később tagja lett a tálibok küldöttségének, amely az amerikai csapatok afganisztáni kivonásáról tárgyalt, egyiküket, Mohammad Nabi Omárit pedig Hoszt tartomány kormányzójává nevezték ki nemrég.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.