Simon, Szimonetta
1 °C
15 °C

Miért fekete az Iszlám Állam és miért fehér a tálibok zászlaja?

GettyImages-1234783005
2021.09.18. 16:42
Nagyjából ugyanazokért a célokért küzd a két szélsőséges iszlám vonulat, mégsem használnak azonos szimbólumokat.

A dolog megértéséhez kicsit vissza kell mennünk az időben, illetve el kell mondani, hogy van azért olyan szervezet, amelytől még a tálibok is félnek. Ez pedig az Iszlám Állam Khorászán Tartomány nevű szervezet, röviden ISIS-K.  A terroristacsoport 2015 januárja óta aktív, a kemény magot Irakból, Szíriából, Üzbegisztánból érkezett harcosok adják, Afganisztán mellett Pakisztánban erős a jelenléte. Az elmúlt hat évben mintegy száz merényletet írnak a szervezet számlájára, civil áldozataik száma meghaladhatja az ezret.

Az Iszlám Állam különösen kegyetlen oldalága még a tálibokat is puhányoknak tartja, sokkal radikálisabb fellépést várna el tőlük és ez az erős hívószó sok tálibot csábított el soraikba. Ezért tartja egyik fontos hazai ellenfelének a talibán az ISIS-K-t.

De mi is az a Khorászán?

Az Iszlám Állam megjelenése előtt már az al-Kaida is előszeretettel használta kommunikációjában a Khorászán kifejezést. A szó ugyanis nagyon fontos földrajzi és vallási utalást hordoz. Földrajzi értelemben egy olyan iszlám előtti ősi történelmi régiót jelöl, amely a mai Irán, Afganisztán, Pakisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán egyes területeit foglalja magába. A szó perzsául azt a helyet, területet jelöli, ahol a nap kél. 

Vallási jelentése azonban ennél sokkal fontosabb. Ugyan a szó nem jelenik meg az iszlám szent könyvében, a Koránban, viszont megtalálható az egyik legfontosabb iszlám jogforrásban, a hadíszokban. 

Hadíszok a jogmagyarázatok

Szalai Máté egy 2015-ös tanulmányában így foglalta össze a hadíszok lényegét: Mohamed tetteiről és tanításairól szóló történetek, amelyek a Korán mellett az iszlám legfontosabb jogforrásának tekinthetőek. A hadíszok két részből állnak: magából a történetből, illetve egy olyan hivatkozási láncolatból, amely elvezet Mohamedhez vagy közvetlen környezetéhez. A történelem során számtalan hadísz keletkezett, ám soknak megkérdőjelezhető a hitelessége. Számos uralkodó, vallásfilozófus vagy politikus ugyanis gyakorlatilag utólag „gyártott” egy hadíszt saját tevékenységének, hatalmának vagy politikájának igazolására.

És itt jön a kapcsolat az Iszlám Állam (IÁ) fekete zászlajával. Az IÁ a 2010-es évek közepén kiáltotta ki rövid életű kalifátusát a polgárháború sújtotta Szíria és Irakból kiharapott területen. Propaganda videóikon előszeretettel használták és vonultatták fel feketébe öltözött harcosaikat tömött sorokban, amint az IÁ fekete zászlóját lengetik.

Mohamed a hadíszok egyikében azt jövendölte, hogy egy fekete zászlós nép érkezik keletről és segítséget fog nyújtani az apokalipszis előestéjén a megváltónak, a Mahdinak. A végső csatát pedig együtt vívják majd Sámban, amely a mai Szíria területét jelöli. Egy másik hadísz szerint a Próféta meg is nevezte a területet: „ha meglátod a Khorászánból jövő fekete zászlókat, menj hozzájuk azonnal, mert köztük megtalálod a kalifát, a Mahdit.” Mivel Khorászán az iszlám központi területeitől, vagyis a szent városoktól – Mekka, Medina, Jeruzsálem – keletre fekszik, így azonosítható a dzsihadista magyarázat. Tehát Khorászám olyan szimbólum, amely egy győztes, legitim és igazságot képviselő csoportot jelképez, amelyet minden muszlimnak kötelessége elfogadni.

Nos, az Iszlám Állam narratívájában ezért fontos a fekete zászló, a fekete öltözet és az, hogy ők vívják meg a végső csatát Szíria területén, sőt adtak még egy kalifát az IÁ-nak, Abu Bakr al-Bagdadi személyében. Pontosan úgy, ahogyan azt Mohamed a hadíszok szerint mondta.

De mi van cikornyás betűkkel a fekete és a fehér zászlóra írva?

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint bármennyire is közelinek, azonosnak tűnik kívülről az al-Káida és az Iszlám Állam, valamint a tálibok ideológiája, fontos különbségek vannak köztük – emiatt nem meglepő, hogy nem is teljesen ugyanazokat a szimbólumokat használják.

A tálib mozgalom egyik fő jellegzetessége, hogy (az al-Káidával és az Iszlám Állammal szemben) nincs globális célja, nem akar az egész világot átszövő kalifátust létrehozni.

Nem véletlen, hogy a tálibok által kikiáltott állam az Afganisztáni Iszlám Emírség nevet viseli. 

A tálibok zászlójának két eleme van: a fehér standard (vagyis a fehér háttér), illetve a ráírt szöveg. A mozgalom először 1996-ban csak a fehér standardot használta, amely az al-Káida és Iszlám Állam által is használt fekete standardhoz hasonlóan az iszlám korai időszakában született. A fehér szín a tisztaságot, a kezdetekhez való visszatérést szimbolizálja vallási és politikai értelemben egyaránt. A fekete és fehér standardok az iszlám hagyomány részei, politikailag azonban a fehér vált hamarabb az iszlám birodalom hivatalos zászlajává az omajjáda kalifátussal a VII. században, a fekete csak ezt követően, az abásszida felkeléssel majd kalifátussal (VIII. század) lett hivatalos. 

A tálibok zászlójára írt saháda (ami tanúságtételként vagy hitvallásként fordítható) azt mondja ki szó szerint, hogy nincs (más) isten, csak Allah, és Mohamed az ő prófétája. Ez gyakorlatilag az egyistenhit és Mohamed prófétaságának kifejezése. Ezt a mondatot a hithű muszlimok a napi öt imájukban recitálják. A sahádát zászlókon a XVIII. század óta használják, ma elsősorban a szaúdi nemzeti lobogón láthatjuk, de egyébként a tálibok kiűzése után (2001) létrejött Afganisztáni Iszlám Köztársaság zászlójában is megtalálható volt a felirat, tehát az sem jelenthető ki, hogy csak szélsőséges csoportok használják. 

Az Iszlám Állam zászlóján ugyanaz a mondat szerepel, annyi különbséggel, hogy ott a mondat második része egy fehér alapú körben látható. Ez a szimbólum Mohamed pecsétjének lenyomata. 

Kérdésemre, hogy Mohamed halála után az első négy arab kalifátus miért használt mégis különböző színű zászlókat, a szakértő azt mondta: a Próféta halála után  azonnal elindult a muszlim közösség vezetéséért folyó harc a különböző vezetők és csoportok között.

Ezek a belviszályok mindig is részei volt az iszlám történetének,

az egymást követő vezetők és kalifátusok gyakran egy-egy újabb csoport hatalomra kerülését jelentették, ami az iszlám közösség fragmentációját erősítette. „Ez a töredezettség pedig a mai napig meghatározó, ezért is fontos látni és érteni minden csoport esetében a helyi jellegzetességek meghatározó erejét. A táliboknál például a helyi pastu hagyományok nagyon markánsan jelen vannak, ez pedig mindig különbséget fog teremteni köztük és a globális dzsihádista hálózatok között” – fejtette ki Szalai Máté.

(Borítókép: Tálib zászlókat árulnak Afganisztánban 2021. augusztus 20-án. Fotó: MARCUS YAM / LOS ANGELES TIMES)