Az egyetemi lövöldözők kivétel nélkül mentális problémával küzdenek

A legutóbbi, több halottat is követelő akciót Oroszországban, a Permi Állami Egyetemen hajtotta végre egy 18 éves fiatalember. Érdekes módon Oroszországban ritka, hogy lövöldözés törjön ki felsőoktatási intézményekben. Ezzel szemben viszont az Egyesült Államokban jóval gyakoribbak ezek a tragikus esetek. Legutóbb alig két hete történt egy hasonló Marylandben. A Towson Egyetemen hajnali 2-kor, egy rendezvényen dördültek el a lövések, hárman meghaltak.

Az amerikai laza fegyvertartási szabályok miatt az elmúlt fél évszázadban nemcsak felsőoktatási intézményekben, hanem gimnáziumokban, sőt általános iskolában is volt vérengzés. Ez utóbbiak közül a legtragikusabb 2012-ben történt Connecticut állam Newtown városában. Egy húszéves férfi lőtt le 28 embert a helyi általános iskolában, köztük húsz hat-hét éves első osztályost. Amikor kiérkeztek a rendőrök, a támadó magával is végzett.

Az amerikai terminológia szerint az minősül tömeges lövöldözésnek, amikor az áldozatok száma négy vagy annál több. Ezt figyelembe véve összesítették az 1966 és 2020 februárja között az amerikai felsőoktatási intézményekben történt lövöldözéseket. A kiinduló eset 1966-ban történt Austinban, a Texasi Egyetemen, ahol a vérengzésnek tizenöt áldozata és harmincegy sérültje volt. Azóta nyolc, egyetemen történt tömeges lövöldözést jegyeztek fel, a többségét meglepő módon az elmúlt tizenöt évben hajtották végre. 2012 és 2015 között minden évben volt egy-egy vérfürdő valamelyik felsőoktatási intézményben.

A legdrámaibb és a legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözés 2007-ben volt a Virginiai Műszaki Főiskolán. Egy 23 éves, mentális gondokkal küzdő dél-koreai hallgató végzett 32 társával, és 26 másik diákot is megsebesített, míg a végén maga ellen fordította a fegyvert. Ennek alapján kezdett két PhD-hallgató foglalkozni a lövöldözők személyiségének feltérképezésével.

Adatbázis épült a gyilkosokról szerzett információk alapján

Nagyon komoly adatbázist gyűjtöttek össze a kutatók és kollégáik. 172 lövöldözőről szereztek be egyenként több mint száz információt. Rengeteg szempontot figyelembe vettek. Például a kort, a nemet, a származást, a szexuális orientációt, a vallást, hogy volt-e gyermeke, a végzettséget, a munkát, a munkahelyi előmenetelt, a katonai szolgálatot, az ottani fegyvernemet, a büntetettséget és büntetlenséget, esetleg korábbi zaklatásos esetet, utcai bandákhoz, esetleg terroristacsoportokhoz fűződő viszonyt, családi környezetet és gyermekkori traumát. Az így összeállt adatbázissal pedig az volt a céljuk, hogy összesítése segítséget jelentsen a jövőbeli hasonló tragikus esetek elkerüléséhez és/vagy megakadályozásához.

Míg kiderült, hogy nincs egy adott, egyértelmű profil, amellyel leírható a lövöldöző, van viszont egy sor olyan jellemző egybeesés, amelynek megléte már figyelmeztető lehet. De mi jellemző leginkább az egyetemi lövöldözőkre?

Elsősorban nem fehér férfi, aki az intézmény jelenlegi vagy egykori diákja, követett már el erőszakos cselekményt és érte valamilyen gyerekkori trauma. Hajlamos az öngyilkosságra, legálisan tart kézifegyvert, és az eset után hagy valamilyen nyilatkozatot, esetleg videót a gyilkossággal kapcsolatban. 

81 százalékuk élt át gyerekkori traumát és készült már róla rendőrségi akta. 44 százalékuk szolgált a hadseregben. Az egyetemi lövöldözők 56 százaléka volt bevándorló, és ez az arány sokkal magasabb körükben, mint például ha összevetjük valamennyi tömeges halálos kimenetelű lövöldöző adataival – ott a bevándorlók aránya csak 15 százalék.

A tanulmány egyik készítője, James Densley szerint ez utóbbi is erősen közrejátszhat abban, hogy a bevándorlók közül kikerülő lövöldözők korábbi iskolájukat veszik célba. Elszakadva egyetemüktől szembesülnek az életben a rasszizmussal, a kizártság érzetével és az elidegenedéssel. E rizikófaktorok nagyon előkelő helyen szerepelnek az egyetemi lövöldözők karakterében. A lövöldözők harmada volt fehér, 44 százaléka ázsiai és 22 százalék valamilyen más kisebbséghez tartozott. Átlagéletkoruk 28 év.

(Borítókép: A legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözés a Virginiai Műszaki Főiskolánál 2007. április 17-én. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)