Egymásra licitált az ENSZ-ben az Egyesült Államok és Kína

Akár elégedettek is lehetnénk a politikai döntéshozókkal, az ENSZ héten zajló közgyűléséről ugyanis eddig csupa jó hír jelent meg. A világszervezet 193 tagállamát számláló testülete hetvenhatodik alkalommal ült össze kedden, s egészen csütörtökig tartanak a megbeszélések. Már az első napon fontos kijelentésekre került sor.

Egyetértés van ebben a két nagy rivális, az Egyesült Államok és Kína között is. Erre utal, hogy mindkét nagyhatalom nem várt mértékű felajánlásokat tett ennek a két problémának az orvoslására. Hszi Csin-ping kínai államfő egyebek mellett bejelentette, hogy Kína a jövőben nem finanszírozza országhatárain túl szénerőművek megépítését.

Miért is fontos ez? Kína a környezetszennyező széntüzelésű energiatermelés globális finanszírozója, amihez az Övezet és út projekten keresztül Pekinget politikai érdek is fűzi.

Ez persze egy ideje már a klímavédelmi párbeszéd sarkalatos pontjának számított. Környezetvédők tiltakoztak a gyakorlat ellen, az Egyesült Államok pedig ezen a ponton is nyomást gyakorolt ellenfelére. A pekingi központú IIGF intézet júliusban közölt kutatása szerint az idei év első felében Kína már leállt a finanszírozással, s a 2014 óta tett bejelentéseknek is csak a fele valósult meg.

Hszi Csin-ping ENSZ-ben elmondott beszéde mégis pozitívan hatott, annak ellenére is, hogy Kína belső fogyasztásának 56 százalékát fedezi szénerőművekből. Ennek felszámolására a kínai elnök nem tért ki, azt viszont megerősítette, hogy országa 2060-ra karbonsemlegessé válik majd.

Nem is firtatta az amerikai kormány a kínaiak idei bejelentését, sőt John Kerry klímavédelmi különmegbízott méltatta a vállalásokat. Ez ugyanis illeszkedett Joe Biden beszédébe, az amerikai elnök a nemzetközi együttműködés mellett a hidegháborús megosztottság ellen szólalt fel. Biden számára fontosabb volt, hogy nyomot hagyjon hallgatóságában, elnöki hivatala során ugyanis most állt először az ENSZ Közgyűlése elé. Ennek megfelelően nem szűkölködött a bejelentésekben:

Az alap felállításáról egyébként 2009-ben, Koppenhágában döntött 23 ország, eddig azonban csak Németország, Norvégia és Svédország fizette ki a rá eső részt. Egy jelentés szerint az Egyesült Államok hozzájárulásának mindösszesen 20 százalékát biztosította 2020-ig, ennek tükrében pedig a Joe Biden által most megígért, 100 százalékos emelés annyira nem nagyvonalú felajánlás.

Nemcsak a klímaváltozás, hanem a járvány ellen is nagy bejelentéseket tett a két nagyhatalom. Az év végéig Kína további százmillió, összesen 2 milliárd vakcinát juttat el a rászoruló országoknak, illetve 100 millió dollárral támogatja a globális vakcinabeszerzési programot, a COVAX-ot. Joe Biden a járvány elleni védekezés terén is duplázott.

Ezzel az ENSZ Közgyűlése történései a világ számára kedvezőbb jövőképet vetítenek előre. Míg Donald Trump amerikai exelnök költséghatékonyságra hivatkozva tartózkodott a globális felelősségvállalástól, Kína – gyakran csak a szavak szintjén – igyekezett kitölteni a hátrahagyott vákuumot. Biden színre lépésével azonban egy egészségesebb versenyhelyzet alakulhat ki, amiben a nagyhatalmak egymásra licitálva oldják meg a globális kihívásokat.

Ahogyan azonban arra több elemzés is felhívta a figyelmet, a Biden által most meghirdetett, „lankadatlan diplomáciának” (relentless diplomacy) nem biztos, hogy adott lesz a hátországa.

Utóbbi fiaskó lényege, hogy Washington és London kitúrta Franciaországot egy Ausztráliával korábban már megkötött, tizenkét tengeralattjáró értékesítéséről szóló megállapodásból. Párizs komoly diplomácia botrányt csinált az ügyből, Jean-Yves Le Drian külügyminiszter le is mondta találkozóját Antony Blinken amerikai és Heiko Maas német külügyminiszterekkel. Az európaiak összekacsintottak: Washington közlése szerint időpont-egyeztetési gondok miatt törölték a megbeszélést, Heiko Maas azonban közölte, a franciák sértettsége áll a háttérben, amivel abszolút tud azonosulni. 

Az ENSZ Közgyűlésen tapasztalt, Egyesült Államok és Európa közötti ellentét a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel készített interjún is előkerült. Az észak-atlanti védelmi szervezet vezetője elmondta: az európaiaknak nem az egyes ügyekre, hanem a nagy képre kellene koncentrálnia, egyben ellenezte egy NATO-n kívüli, önálló uniós védelmi erő létrehozását. 

(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök felszólal az ENSZ Közgyűlése 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 21-én. Fotó: Timothy A. Clary / MTI / EPA / AFP)