16:00, December 04.
Franciaország 0
Lengyelország 0
al-Tumama Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 04.
Anglia 0
Szenegál 0

Egymásra licitált az ENSZ-ben az Egyesült Államok és Kína

K EPA20210921066
2021.09.23. 09:28
Felelősségteljes klímacélokkal, ingyenes vakcinaszállítmányokkal készült az ENSZ Közgyűlésére az Egyesült Államok és Kína. Joe Biden még az amerikai diplomácia új szlogenjét is bedobta a New York-i eseményen, kérdés azonban, hogy külpolitikai ambícióinak lesz-e stabil hátországa. Az európai szövetségesek kiábrándultsága ugyanis rányomta a bélyegét a találkozóra.

Akár elégedettek is lehetnénk a politikai döntéshozókkal, az ENSZ héten zajló közgyűléséről ugyanis eddig csupa jó hír jelent meg. A világszervezet 193 tagállamát számláló testülete hetvenhatodik alkalommal ült össze kedden, s egészen csütörtökig tartanak a megbeszélések. Már az első napon fontos kijelentésekre került sor.

Mindenekelőtt kiderült, hogy továbbra is a koronavírus, illetve a klímaváltozás tematizálja a nagypolitikát. 

Egyetértés van ebben a két nagy rivális, az Egyesült Államok és Kína között is. Erre utal, hogy mindkét nagyhatalom nem várt mértékű felajánlásokat tett ennek a két problémának az orvoslására. Hszi Csin-ping kínai államfő egyebek mellett bejelentette, hogy Kína a jövőben nem finanszírozza országhatárain túl szénerőművek megépítését.

Miért is fontos ez? Kína a környezetszennyező széntüzelésű energiatermelés globális finanszírozója, amihez az Övezet és út projekten keresztül Pekinget politikai érdek is fűzi.

A nagyhatalmi vállalkozás 2014-es elindítása óta 160 milliárd dollár értékben jelentettek be kínai tőkéből finanszírozott szénerőmű-beruházásokat a világban, az ázsiai ország papíron ennyivel támogatta az elavult technológiát.

Ez persze egy ideje már a klímavédelmi párbeszéd sarkalatos pontjának számított. Környezetvédők tiltakoztak a gyakorlat ellen, az Egyesült Államok pedig ezen a ponton is nyomást gyakorolt ellenfelére. A pekingi központú IIGF intézet júliusban közölt kutatása szerint az idei év első felében Kína már leállt a finanszírozással, s a 2014 óta tett bejelentéseknek is csak a fele valósult meg.

Hszi Csin-ping ENSZ-ben elmondott beszéde mégis pozitívan hatott, annak ellenére is, hogy Kína belső fogyasztásának 56 százalékát fedezi szénerőművekből. Ennek felszámolására a kínai elnök nem tért ki, azt viszont megerősítette, hogy országa 2060-ra karbonsemlegessé válik majd.

Nem is firtatta az amerikai kormány a kínaiak idei bejelentését, sőt John Kerry klímavédelmi különmegbízott méltatta a vállalásokat. Ez ugyanis illeszkedett Joe Biden beszédébe, az amerikai elnök a nemzetközi együttműködés mellett a hidegháborús megosztottság ellen szólalt fel. Biden számára fontosabb volt, hogy nyomot hagyjon hallgatóságában, elnöki hivatala során ugyanis most állt először az ENSZ Közgyűlése elé. Ennek megfelelően nem szűkölködött a bejelentésekben:

Amennyiben a törvényhozás hozzájárul, az Egyesült Államok megduplázza hozzájárulását a fejlődő gazdaságok klímaváltozás elleni fellépést támogató alaphoz, ezzel 11 milliárd dollárral segítenék a szegényebb országokat.

Az alap felállításáról egyébként 2009-ben, Koppenhágában döntött 23 ország, eddig azonban csak Németország, Norvégia és Svédország fizette ki a rá eső részt. Egy jelentés szerint az Egyesült Államok hozzájárulásának mindösszesen 20 százalékát biztosította 2020-ig, ennek tükrében pedig a Joe Biden által most megígért, 100 százalékos emelés annyira nem nagyvonalú felajánlás.

Nemcsak a klímaváltozás, hanem a járvány ellen is nagy bejelentéseket tett a két nagyhatalom. Az év végéig Kína további százmillió, összesen 2 milliárd vakcinát juttat el a rászoruló országoknak, illetve 100 millió dollárral támogatja a globális vakcinabeszerzési programot, a COVAX-ot. Joe Biden a járvány elleni védekezés terén is duplázott.

Szerdán bejelentette, hogy további 1 milliárd Pfizer-oltóanyag beszerzéséről tárgyal, amit a globális átoltottság felgyorsítására fordítanak majd.

Ezzel az ENSZ Közgyűlése történései a világ számára kedvezőbb jövőképet vetítenek előre. Míg Donald Trump amerikai exelnök költséghatékonyságra hivatkozva tartózkodott a globális felelősségvállalástól, Kína – gyakran csak a szavak szintjén – igyekezett kitölteni a hátrahagyott vákuumot. Biden színre lépésével azonban egy egészségesebb versenyhelyzet alakulhat ki, amiben a nagyhatalmak egymásra licitálva oldják meg a globális kihívásokat.

Ahogyan azonban arra több elemzés is felhívta a figyelmet, a Biden által most meghirdetett, „lankadatlan diplomáciának” (relentless diplomacy) nem biztos, hogy adott lesz a hátországa.

Az Egyesült Államok ugyanis afganisztáni kivonulásával, illetve a Franciaország kárára, Nagy-Britanniával és Ausztráliával kötött AUKUS megállapodással súlyos kétségeket ébresztett európai szövetségeseiben.

Utóbbi fiaskó lényege, hogy Washington és London kitúrta Franciaországot egy Ausztráliával korábban már megkötött, tizenkét tengeralattjáró értékesítéséről szóló megállapodásból. Párizs komoly diplomácia botrányt csinált az ügyből, Jean-Yves Le Drian külügyminiszter le is mondta találkozóját Antony Blinken amerikai és Heiko Maas német külügyminiszterekkel. Az európaiak összekacsintottak: Washington közlése szerint időpont-egyeztetési gondok miatt törölték a megbeszélést, Heiko Maas azonban közölte, a franciák sértettsége áll a háttérben, amivel abszolút tud azonosulni. 

Az ENSZ Közgyűlésen tapasztalt, Egyesült Államok és Európa közötti ellentét a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel készített interjún is előkerült. Az észak-atlanti védelmi szervezet vezetője elmondta: az európaiaknak nem az egyes ügyekre, hanem a nagy képre kellene koncentrálnia, egyben ellenezte egy NATO-n kívüli, önálló uniós védelmi erő létrehozását. 

(Borítókép: Joe Biden amerikai elnök felszólal az ENSZ Közgyűlése 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 21-én. Fotó: Timothy A. Clary / MTI / EPA / AFP)



  • Hírek
  • Hírek