Nehéz helyzetbe hozta Európát a koronavírus új hulláma
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Egyre több helyen kell bevezetni lezárásokat Európában a koronavírus-járvány miatt. A fertőzés terjedése még azokban az országokban is bizonytalanságot okoz, ahol magas az átoltottság. Ahol azonban alacsony maradt az érték, ott egyre katasztrofálisabb a helyzet – írja a CNN.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) múlt heti közlése szerint Európában – jelenleg a világon egyedül – emelkedik a fertőzöttek száma.
Már három hete folyamatos a növekedés – közölték.
„Európának nem szabad alva járnia, és belegyalogolnia az előző tél lezárásaiba és halálozásaiba” – mondta Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója.
Európa keleti felén (főként Ukrajnában, Romániában és Oroszországban) az alacsony átoltottság okoz súlyos problémát. Romániában eddig mindössze a felnőtt lakosság 35,6 százalékát sikerült immunizálni a vírus ellen az alacsony oltási hajlandóság miatt. Ukrajnában ennél sokkal rosszabb az arány, ott 16 százalékot sikerült beoltani. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hete azt mondta, hogy
ha az emberek nem oltatják be magukat, akkor muszáj lesz bevezetniük a korlátozásokat.
A romló járványadatok következtében több helyen már el is kezdték ezt. Múlt hét csütörtökön Lettországban országos szintű vesztegzárat vezettek be, hétfőtől kezdve pedig Romániában is újabb korlátozásokat voltak kénytelenek életbe léptetni. A helyzet Oroszországban sem sokkal jobb: Moszkva csütörtökön zárkózik be 10 napra a koronavírus miatt, miután múlt héten ezer fölé emelkedett a napi halálozások száma.
Nyugaton is nagy a bizonytalanság
Nemcsak Keleten, hanem Nyugat-Európában is emelkedik az új-fertőzöttek száma, bár ott ritkábbak a halálozások és a súlyos megbetegedések. Belgiumban például múlt hét szerdán jelentették be hivatalosan, hogy megkezdődött a negyedik hullám.
A szakértők bíznak abban, hogy a magas átoltottság megóvhatja a kontinens nyugati felét, korábban azonban az Egyesült Királyság példája bizonyította, hogy a delta-variáns – amely mára az egész kontinensen dominánssá vált – még az oltás mellett is komoly problémákat tud okozni. A briteknél nyáron minden korlátozást feloldottak, az utóbbi hetekben azonban egyre csak romlanak a járványadatok, és a szakértők közül
egyre többen kérik a kormányt arra, hogy vezessék vissza a korlátozásokat.
Egyelőre ez nem történt meg, és a brit kormány ehelyett inkább abban bízik, hogy a harmadik oltás segíthet visszaszorítani a járványt.
Az Egyesült Királyság stratégiája eddig többnyire azon alapult, hogy a vakcinák majd elvégzik a munkát helyettünk. De nem hiszem, hogy ez elegendő lesz a járvány megállításához
– fogalmazott dr. Peter Drobac, az Oxfordi Egyetem szakértője. A járványhelyzeten az sem segít, hogy a briteknél már terjed a delta-plusz nevű variáns is, amely még a deltánál is veszélyesebb lehet.
A többi európai ország mellett Magyarországon is a fertőzöttek számának emelkedése figyelhető meg. Az utóbbi időben arra a szintre tért vissza a naponta regisztrált új fertőzöttek száma, ami még a harmadik hullám végén, április–májusban volt jellemző. Hétfőn például a hétvégi adatokat összesítve majdnem hétezer új fertőzöttről számoltak be a hatóságok.
(Borítókép: Fabian Strauch / picture alliance / Getty Images)