Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ambrus
-3 °C
3 °C

Kemény telet hozhat a járvány idén a térségünkben

000 9PA8AH
2021.10.28. 05:42
Nagyon súlyos helyzet alakult az elmúlt hetekben Lettországban. Az alacsony oltottság és az oltással szembeni fenntartások miatt a rigai kormány a tavaly tavaszihoz hasonló teljes lezárás mellett döntött. De egyre veszélyesebb a helyzet Romániában, Bulgáriában és Görögország északkeleti részén is. Kelet-Európa a járvány gócpontjává vált.

A lett döntés egészen november 15-ig marad érvényben – első körben. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy például ezen a héten kedden több mint 2100 új fertőzöttet regisztráltak, ami majdnem háromszorosa a harmadik hullám csúcsán, január elején mért rekordnak. Eközben a napi halálozás is a januári rekordadatok közelében van már. Január 10-én 31 halottat követelt a járvány a mindössze 1,9 milliós balti államban, most kedden ez a szám már 27 volt.

A drasztikus intézkedés nyomán este 8-tól reggel 5-ig tartó kijárási tilalom lépett életbe. Az éttermek bezárnak, csak elvitelre adhatnak ki ételt. Becsuknak a kávézók, mozik, színházak és koncerttermek is. Csak az élelmiszereket és a legalapvetőbb szükségleti cikkeket árusító boltok lehetnek nyitva. Az oktatásban visszatérnek a digitális rendszerre, kivéve az alsó tagozat első három osztályát, ők továbbra is járhatnak iskolába.

Krišjānis Kariņš kormányfő bocsánatot kért az intézkedések bevezetés után a már oltottaktól:

Elnézést kérek azoktól, akiket már beoltottak, de a korlátozások mindenkire vonatkoznak.

Kelet-európai gócpontok

Hetek óta nagyon súlyos a helyzet Romániában is. Olyan terhelés nehezedik a román egészségügyi rendszerre, hogy már szinte képtelen megbirkózni a betegáradattal. Ezért leállították az életmentő műtéteken kívüli beavatkozásokat, és gyakorlatilag nem tudnak újabb beteget felvenni a kórházi osztályokra. Az ország nemzetközi segítséget kért, hogy el tudja látni a legsúlyosabb állapotban lévőket. Ehhez Magyarország felajánlotta, hogy áthoznak Szegedre és Debrecenbe szakellátásra ötven beteget.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Egészségpolitikai és Közegészségügyi Központjának igazgatója szerint „elvesztegették a nyarat. A kormány egyáltalán nem készült fel a negyedik hullámra, amelyről azt hitték, hogy egészségügyi hatása minimális lesz – hát nem így alakult.”

Az átlagolt heti betegszám és az elhunytak száma minden eddigi rekordot megdöntött már. A határ túloldalán, Bulgáriában sem jobb a helyzet, mert jelenleg az egymillió emberre vetített kéthetes halálozási átlag ebben az országban a legmagasabb az Európai Unióban.

A Bulgáriával szomszédos Görögországban, ott is az északi területeken sorra buknak ki az újabb és újabb gócpontok. Bár korábban már megszüntették a teljes lezárást, most mégis fontolgatják az ismételt bevezetését a leginkább sújtott környékeken.

A helyi kórházak intenzív ágyai már megteltek. 

Drámai a helyzet Oroszországban is, ahol olyan méreteket öltött a fertőzésszám, hogy Vlagyimir Putyin elrendelt október végétől egy teljes fizetett munkahetet, amikor mindenkinek otthon kell maradnia, bár szakértők nem sok értelmét látják egy ilyen rövid idejű lezárásnak. Hasonlóan romló tendencia tapasztalható Ukrajnában is.

Politikai zsákmányszerzés és szocialista beidegződések

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelzése szerint az elmúlt három hétben a világon egyedül Európában emelkedik kitartóan a fertőzöttek száma. Egyértelmű, hogy nagyon komoly kapcsolat van az oltás és a járvány ismételt terjedése között. Például Romániában az átoltottság 31 százalék, míg Bulgáriában csak 23 százalék. (Magyarországon ez az arány hatvan százalék körül van.) Azokban az országokban – mint például a balti államok –, ahol magasabb az oltottság a felnőtt lakosság körében (Lettország: 52 százalék, Litvánia: 69 százalék), egyértelműen látszik, hogy még ez sem elég hatékony a durván fertőző delta-vírussal szemben.

Viszont azokban a nyugat-európai országokban, ahol a beoltottak száma eléri a lakosság nyolcvan százalékát – például Írország, Franciaország, Nagy-Britannia vagy Portugália –, hiába az emelkedő esetszám, a halálozási adatok érdemben nem növekednek. Szakértők szerint okolhatók azok a kelet-európai kormányok is, ahol az emberek nem bíznak az ország vezetésében. Az Eurofund 2021-es felméréséből kiderül, hogy a románok, a lettek és a bolgárok kormányukba vetett bizalma az uniós átlag alatt van.

A Lett Orvosi Szövetség egyik képviselője, Kārlis Rācenis szerint azok a betegek, akikkel most a kórházban találkozik, gyakorlatilag teljesen oltatlanok. Ez pedig szerinte a szocialista beidegződésekhez vezethető vissza. Mint mondja, a politikai helyzet posztszovjet értelmezéséhez kell fordulnunk, ha meg akarjuk érteni a folyamatokat. E szerint ugyanis a politikusok mind hazudnak, tehát az emberek egy jelentős része véli úgy, hogy ha a politikusok erőltetik az oltást, bizonyára nincs is rá szükség.

Még egy ok az alacsony oltottságra, hogy instabil a politikai színtér a régióban. Ne felejtsük el, hogy nemrégiben megbukott a román kormány, amely egész nyáron összekötötte az oltási kampányt a szigorítások feloldásával, mikor mivel tudott több feltételezett szavazót a maga oldalára állítani. Bulgáriában átmenetinek tekinthető kormány van, míg Lettországban jövőre lesznek parlamenti választások, ezért a pártok óvatosak az esetleges megszorításokkal.

Szakértők mindenhol hangsúlyozzák, hogy a téli időszak mindenképpen nő a fertőzések száma, hiszen az emberek beszorulnak a szűkebb terekbe, bevásárlóközpontokba, ahol akarva-akaratlanul is könnyebben terjesztik a vírust. Ezért lenne fontos, hogy az oltottság növelése mellett hozzák vissza az alapvető biztonsági intézkedéseket, vagyis tegyék kötelezővé a maszk használatát és a távolságtartást. Egyébként a globális tapasztalok azt mutatják, hogy azok az országok teljesítenek jobban, hatásosabban a járvány elleni küzdelemben, amelyek többféle védekezési intézkedést tartanak életben, és ez ez intő példa lehet Magyarország számára is.

(Borítókép: Intenzív osztály Bukarestben 2021. október 7-én. Fotó: Daniel  Mihailescu  / AFP)