Belarusz bekérette a lengyel nagykövetség katonai attaséját

A minszki lengyel nagykövetség katonai attaséját bekérették a belarusz védelmi minisztériumba, ugyanis alaptalannak tartják a vádakat, miszerint a belarusz vezetés felelős a kialakult migrációs helyzetért − jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.

2021. november 9-én Jaroslav Kembrowski ezredest, a Lengyel Köztársaság Belarusz Köztársaságbeli Nagykövetségének katonai és légi attaséját beidézzük a Belarusz Köztársaság védelmi minisztériumába. A cél, hogy tisztázzuk a belarusz katonák részvételét a migrációban a lengyel−fehérorosz határon

− áll a belarusz védelmi tárca közleményében.

A Belarusian Telegraph Agency fehérorosz állami hírügynökség szerint a Moszkvában tartózkodó Uladzimir Makej belarusz külügyminiszter közölte: szerdán megvitatja a migránsválságot orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval.

A belarusz honvédelmi tárca aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy egyre nagyobb lengyel katonai erő csoportosul Belarusz határához. A lengyel hatóságok hivatalos információi szerint hétfő estig több mint 12 ezer katona érkezett.

Minszk eddig nem kapott semmilyen értesítést lengyel részről. Sőt az országnak még csak szándékában sem volt megvitatni a fennálló aggályokat

− közölte a minisztérium.

Hétfő délután egyébként migránsok százai tartottak a lengyelországi Kuźnica határváros felé. Szemtanúk szerint néhány száz méterre a járművek számára fenntartott átkelőtől a többségében szíriai és iraki bevándorlók az erdő felé fordultak, ahol a lengyel határkerítés húzódik. Lengyelország az érkezők tömege miatt megemelte a járőrök és a rendőrök számát a határon, hogy megakadályozza az engedély nélküli határátlépést.

Lukasenka az EU-t vádolja

A helyi médiának Aljakszandr Lukasenka is nyilatkozott a kialakult helyzetről – számolt be a TASZSZ. Szerinte Belarusz nem engedheti meg magának, hogy hibázzon a migrációs krízis megoldásában, ugyanis az magával rántaná Oroszországot is.

Mi nem zsarnokoskodunk, mert tudjuk, hogy ha ne adj’ isten hibázunk vagy megbotlunk, azzal behúzzuk Oroszországot is. Oroszország egy szuperhatalom. Nem vagyok őrült, tökéletesen értem, hogy ez mihez vezetne. Tisztában vagyunk azzal, hol a helyünk, de nem fogunk letérdelni

− mondta a belarusz vezető, aki szerint Közép-Európában fegyvert fogni egyenlő az öngyilkossággal, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy Leopard tankokkal harcoljanak a migráció ellen.

Clément Beaune, a francia külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára október 27-én azzal vádolta meg Lukasenkát és családját, hogy ők állnak a Törökországon és Dubajon keresztül tudatosan szervezett embercsempészet mögött.

A vádakra a belarusz elnök a Belarusian Telegraph Angencynek adott interjújában úgy reagált, hogy az Európai Unióban működő maffiaszervezetek intézik a migránsok szállítását.

Repülővel szállítják ide őket, majd viszik a határra, ahol az övéik – lengyelek, németek, ukránok – veszik át őket. És mindezt pénzért

− mondta Aljakszandr Lukasenka, aki szerint a Lengyelországban elfogott embercsempészek között nem voltak belaruszok, csak két orosz állampolgár. Az embereket a határon átdobó csempészek szerinte németek és mindenekelőtt lengyelek, ukránok és litvánok.

Saját maffiaszervezetet hoztak létre, amely az átutaztatást biztosítja

− jelentette ki Lukasenka, aki szerint a migránsokat már várják Németországban és Franciaországban. Szerinte Belarusz ennek az útnak csak az egyik szakasza.

A lengyelek szerint Putyin áll a háttérben

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden a szejm rendkívüli, a lengyel–belarusz határon kialakult helyzet miatt összehívott ülésén elmondta:

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a Vlagyimir Putyin orosz elnök által adott feladatokat hajtja végre.

A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy „az utóbbi 30 évben ez az első olyan helyzet, amikor ilyen brutális módon támadják és tesztelik Lengyelország biztonságát és határainak integritását”. Szerinte Lengyelország keleti határán nem pusztán közvetlen erőszak alkalmazása, hanem „egy megrendezett előadás zajlik”, melynek célja az ország területi egységének megsértése és káosz előidézése az Európai Unió egészében. A kormányfő ugyanakkor elmondta:

a 2015-ös migrációs válsághoz képest viszont most új körülmények között kell szembenézni a helyzettel, közben ugyanis sikerült az EU- és a NATO-partnereket meggyőzni arról, hogy az országhatár védelme egyben a külső uniós határ, a NATO keleti szárnyának védelmét is jelenti.

Mateusz Morawiecki kulcsfontosságúnak nevezte a lengyel−belarusz határon már elkészült szögesdrótkerítést, amely megakadályozta a hétfőn a határra érkezett, szerinte Minszk által „élőpajzsként” használt migránstömeg áttörését.

Mariusz Kaminski belügyminiszter szerint jelenleg 2-4 ezer migráns tartózkodik a határ belarusz oldalán. Elmondása szerint a migránsokat heti mintegy kétezres létszámban, nagyjából negyven repülőjárattal szállítják Minszkbe mindenekelőtt Törökország, Szíria, az Egyesült Arab Emírségek és Libanon repülőtereiről. Mint mondta, a lengyel kormány részben sikeresen tárgyal az említett országok vezetésével és légitársaságaival, hogy korlátozzák a szállítást.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden bírálta, hogy Fehéroroszország a hibrid háború új módszereit alkalmazva „élő pajzsként használja” a migránsokat. Lengyelország hétfőn jelezte, hogy legalább három-négyezer bevándorló érkezett Belarusszal közös határára, ami nyár óta a menekültválság színhelye.

Eközben Franciaország azzal vádolta meg Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető rendszerét, hogy destabilizálni akarja az EU-t azzal, hogy bevándorlókat csempész át a határán. Anne-Claire Legendre, a francia külügyminisztérium szóvivője elmondta:

ismételten szolidaritásunkról biztosítjuk Lengyelországot, mint ahogy korábban tettük ezt Litvániával és Lettországgal a bevándorlóáradatnak a fehérorosz rendszer általi, elfogadhatatlan megszervezése miatt.

Franciaország közölte: kész megvizsgálni „a belarusz rendszer és az emberkereskedelemben érintett fizikai és jogi személyek elleni intézkedések szigorítását”. Ez a kérdés szerepel az európai uniós külügyminiszterek jövő hétfőn esedékes tanácskozásának napirendjén is. 

Lavrov: túlreklámozta magát a Nyugat

Oroszország szerint nem Belaruszt kell okolni a kialakult helyzetért. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a

Nyugatot terheli a felelősség a lengyel–belarusz határon kialakult migrációs válságért. A fő felelősség természetesen azokat terheli a migrációs válságban, akik előidézték

− mondta a külügyminiszter. Véleménye szerint a nyugati államok éveken át próbálták a Közel-Keleten és Észak-Afrikában ráerőltetni életmódjukat az emberekre, miközben Oroszország ismételten arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat „káoszt” okoz az olyan országokban, mint például Afganisztán és Irak.

Amikor Törökországból jöttek a menedékkérők, akkor az EU forrásokkal segítette Ankarát, hogy török területen maradjanak

− emlékeztetett a külügyminiszter, majd feltette a kérdést: miért nem lehetne ezt Belarusz esetében is megtenni?

A migránsok nem akarnak sem Törökországban, sem Fehéroroszországban maradni, hanem az EU-ba akarnak menni, amely hosszú éveken át népszerűsítette és reklámozta életmódját

− fogalmazott az orosz külügy vezetője.

Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára elmondta, hogy Moszkva reméli, hogy a belarusz–lengyel határon kialakult helyzet nem ölt olyan formákat, amelyek Oroszország biztonságát veszélyeztetnék − jelentette a TASZSZ.

Reméljük, hogy semmiképpen sem fog olyan formákat ölteni, amelyek veszélyeztetik a biztonságunkat

− mondta, hozzátéve, hogy a Kreml folyamatosan tartja kapcsolatot a belarusz vezetéssel. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta:

Természetesen ebben a helyzetben a határ közelében felgyülemlett nagyszámú ember élete és egészsége a legfontosabb.

Litvánia rendkívüli állapotot hirdetett

Az MTI sajtóértesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Belarusz bevándorlók százait irányította át Lengyelországgal közös határáról a litván határhoz, a balti állam törvényhozása pedig rendkívüli állapotot hirdetett a térségben. Mint írják, a belarusz határőrök keddre virradóra illegális bevándorlók mintegy ötszáz fős csoportját szállították a balti ország határához, ahol tábort vertek. Litván oldalon az érintett határszakaszhoz legközelebb a határtól tíz kilométerre fekvő, Lazdijai járásbeli Kapčiamiestis város esik.

A litván hatóságok hivatalosan nem erősítették meg ezt az információt, azonban a parlament kedd éjféltől rendkívüli állapot bevezetéséről hozott határozatot az érintett határszakaszon legalább egy hónapi időtartamra. Ez az intézkedés lehetővé teszi a határőröknek „arányos lelki kényszer és fizikai erőszak” alkalmazását annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlók litván területre jutását.

Rustamas Liubajevas tábornok, a litván határőrség parancsnoka a helyi médiának elmondta, hogy a litván−belarusz határszakasz védelmét megerősítették a hadsereg, a rendőrség és a határőrség alakulataival, és műveleti tartalékot is képeztek. Szükség esetén az erősítés így néhány órán belül mozgósítható lesz.

Varga Judit: Kiállunk a lengyelek mellett

Varga Judit igazságügyi miniszter az eseményekkel összefüggésben azt írta: az Európai Uniónak végre egységes közösségként kell támogatnia Lengyelországot, amelynek nemcsak saját, de az Európai Unió határait is védenie kell az illegális bevándorlás miatt.

Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a napokban új fokozatra kapcsolt az Európát fenyegető migrációs nyomás, miután illegális bevándorlók egyre nagyobb csoportja próbál bejutni a kontinensre Lengyelországon át.

Elég volt azonban a szavakból, technikai vitákra pedig nincs most időnk, hiszen Lengyelországnak nemcsak saját, de az Európai Unió határait is védenie kell! Nekünk pedig végre egységes közösségként kell támogatnunk Lengyelországot

− írta Varga Judit, aki a 2015-ös válsághoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. Szerinte akkor „épp olyan agresszívan, a határzár megrongálásával próbáltak migránsok tömegei átjutni Magyarországra, ahogyan most Lengyelországba”.

Mi akkor megálljt parancsoltunk az illegális bevándorlásnak, noha mindenki bírált ezért bennünket, és senki sem sietett a segítségünkre

− fogalmazott az igazságügyi miniszter, aki hangsúlyozta:

kiállunk lengyel barátaink mellett, és felszólítjuk Brüsszelt a határzár kiépítésének fedezésére, amely, ha tetszik, ha nem: a leghatékonyabb eszköz schengeni határaink védelmére.

Mint arról korábban beszámoltunk, Belarusz felől egyre több bevándoró érkezik a lengyel határ közelébe, a határőrség beszámolója szerint belarusz egyenruhások kíséretében. A belarusz határra Litvánia is csapatokat vezényel, hogy felkészüljön a bevándorlók esetleges beáramlására. A litván hatóságok biztonsági okokra hivatkozva nem kívánták közölni, hány katonát készülnek kivezényelni, és pontosan hová.

A helyzet pattanásig feszült, a lengyelek pedig már fegyveres konfliktus veszélyére figyelmeztetnek. A nemzetközi média szerint az utazási irodák szervezik a migránsok útját Minszkbe, ahol a helyi hatóságok a gyanú szerint az Európai Unió (EU) felé hajtják őket. A minszki repülőtér adatai szerint a Turkish Airlines például napi két járatot küld Minszkbe, fedélzetükön a gyanú szerint migránsokkal.