Szijjártó Péter: Ne sírjon senki, ha megállapodást kell kötni az oroszokkal

2021-11-15 15 58 42-Window.png
2021.11.15. 16:09

A visegrádi országok, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia külügyminiszterei Brüsszelben tartották meg a Külügyek Tanácsa ülését, amelyről Szijjártó Péter Facebook-oldalán számolt be hétfőn.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint három különböző irányból érkező migrációs nyomás alatt áll Európa.

Relatíve új, hogy keleti irányból is jön a nyomás. Ostrom alatt állunk: lengyel testvéreink és rajtuk keresztül egész Európa. Amennyiben Lengyelországnak szüksége lesz bármilyen fizikai jellegű közvetlen segítségre, mindhárom ország készen áll a segítségre

– összegezte Szijjártó Péter a külügyminiszterek rendkívüli összejövetelén elhangzottakat, hangsúlyozva, hogy 2015-ben Magyarország is ilyen helyzetben volt, és a V4-ek többi tagja megadta azt a segítséget a határvédelemnek, amelyet most a lengyeleknek is rendelkezésére bocsát Magyarország, Csehország és Szlovákia.

A tanácsülésen arról is született megállapodás Belorusszal szemben, hogy egy ötödik körös szankciós rezsim végrehajtására nyílik lehetőség, ahol a szankciós listázások egyik okaként most már felsorolva lesz, hogy amennyiben a migrációt manipuláció eszközeként használja valaki vagy valamely entitás, akkor erre alapozva a szankciós listára helyezhető. Ezt a megközelítést senki nem is opponálta a tanácsban, tehát az erre vonatkozó döntés megszületett, a felhatalmazásra vonatkozó munkacsoport megkapta, amelynek így konkrét javaslatot kell előterjesztenie az újabb szankciós listázásról

– mondta Szijjártó Péter.

A külügyminiszter az Afrikából érkező migrációs nyomásról is beszélt, kiemelve, hogy az Európai Unió és az Afrikai Unió két hete Ruandában tanácskozott.

Ha jól emlékszem, nyolc vagy kilenc európai uniós külügyminiszter volt ott. Ha többen lettek volna, mind hallhatták volna az afrikaiakat, amint arról beszélnek, hogy nekik arra van szükségük, hogy az ott élők életkörülményeit javítsuk annak érdekében, hogy ott tudjanak maradni, és nem azt várják el tőlünk, hogy a legjobb embereiket elhozzuk Európába

– mondta Szijjártó Péter, hozzátéve: a feladat az, hogy gazdasági és biztonsági szempontból javítsák az ott élők életkörülményeit, a helyieknek ne legyen okuk az országból való elmenekülésre.

Magyarország vállalja, hogy részt vesz ebben, és a parlament döntése alapján jövő év első felétől maximum nyolcvanfőnyi magyar kontingens vehet részt a Takuba elnevezésű műveletben, amelynek célja, hogy a Száhel-övezet biztonságát növeljék, a migrációt csökkentsék.

A V4-ek külügyminiszterei a nyugat-balkáni helyzetről is tanácskoztak, amelyről Szijjártó Péter elmondta: ha nem lesz jelentős előrelépés az év végéig, térségünk történelmi károkat szenved.

Egyértelmű az elvárásunk: az év végéig az albánokkal, az észak-macedónokkal meg kell indítani a csatlakozási tárgyalásokat, és a szerbekkel minimum kétklaszternyi tárgyalást meg kell nyitni. Ha valakik ezt gátolják, azoknak viselniük kell a felelősséget a történelmi károkozásért

– mondja Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy mi, közép-európaiak, akik a Nyugat-Balkán szomszédságában élünk, tudjuk, mekkora a különbség, ha béke van a térségben, vagy ha nincs, míg azok, akik földrajzilag messzebb helyezkednek el, kevésbé érzékelik ezt, de elvárjuk, hogy megértsék a helyzetet, és ne csak szavakban, látogatásokkal fejezzék ki, hanem ténylegesen is támogassák a nyugat-balkáni bővítést.

A magyar külügyminiszter a keleti partnerség kérdéséről is beszélt, amelyről elárulta, hogy Magyarország támogatja bármely ország bármilyen típusú integrációját vagy közeledését az Európai Unióhoz, ha teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait. Így a keleti partnerségben érintett Ukrajnának is meg kell értenie, hogy Magyarország csak akkor egyezik bele bármilyen együttműködés szorosabbá tételébe az EU és Ukrajna között, ha Ukrajna tiszteletben tartja a kárpátaljai magyarság jogait.

Emellett fontos az energetika kérdése is, mivel a kontinens gázellátása szempontjából Azerbajdzsán fontos szereplő lehet a jövőben, de ahhoz, hogy onnan több gáz érkezzen Európába, amit fel tudunk használni, infrastrukturális beruházásokra és a kitermelés növelésére van szükség. Hogy ez megérje, ahhoz nagyobb európai keresletre van szükség. Ha ezt nem tudjuk összerakni, akkor onnantól kezdve senkinek sem lesz joga sírni, kritizálni vagy bírálni minket, hogy Oroszországgal hosszú távú gázvásárlási megállapodást kell kötni

– mondta Szijjártó Péter.

(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)



  • Tippek
  • Hírek