Mégis a vuhani halpiacról indult a koronavírus-járvány?

Piac, állatpiac, halpiac vagy tenger gyümölcsei nagybani piac?

Először is érdemes tisztázni, mit árulnak azon a vuhani piacon, ahonnan állatról emberre átkerülhetett a vírus. Nagyon sok mindent elárul a rettenetes állapotokat tükröző, Huanan néven ismert helyről a Science X júliusi írása. Ebből kiderül, hogy két kutató 2017 és 2019 között – tehát a mostani járvány kitörése előtt – gyűjtött adatokat a vuhani állatpiacokon, amikor egy lázas fertőző betegség után nyomoztak. A nagybani piacon akkor 38 faj – köztük 31 védett – mintegy 47 ezer (!) példányát látták; borzalmas körülmények között tartották őket, fertőző betegségektől szenvedtek és egymást fertőzték, igény szerinti levágásra várva, amennyiben háziállatnak nem viszik el. 

A legkorábbi feltételezések még arról szóltak, hogy denevérről vagy tobzoskáról kerülhetett át a vírus emberre. Igen ám, de a nagybani piacon már a 2017-es vizsgálódáskor sem találtak denevért, mert Kína középső részén nem fogyasztják, és míg tobzoskát más kínai városokban ugyan esznek, azonban ez nem jellemző a vuhaniakra.

Viszont más állatfajtát bőven találtak. Íme egy kis ízelítő az akkori árakról. Összehasonlításképp: akkoriban egy kiló sertéshús 5,75 dollárba került.

• A mormota kilója 25 dollár,
• a borz és a mosómedve 15–20 dollár,
• a sünökért csak 2-3 dollárt kérnek,
• a madarak közül a páva volt népszerű 56 dollárért,
• hegyes orrú viperát 70 dollárt lehetett kilónként kapni,
• a mókus kilójáért 25 dollárt kellett fizetni.

Nem véletlen egyébként, hogy feltárva ezeket az áldatlan állapotokat a kínai hatóságok 2020 januárjában először ideiglenesen, aztán februárban már véglegesen betiltották a szárazföldi, vadon élő állatok táplálékként történő fogyasztását és kereskedelmét. Még 2002-ben történt a koronavírushoz hasonló fertőzés, a MERS, amely dromedár nyálából került át emberekre a szaúdi Dzsiddában. Az akkori járvány kilencszáz ember életét követelte. Egy korábbi, 2002 és 2004 közötti SARS-CoV-járvány a kínai Kuangtung tartományban pedig úgy kezdődött, hogy a fertőzés cibetmacskák egy fajtájáról került át az emberekre, és mire megállították, már nyolcezer áldozatot szedett.

Ki volt az első fertőzött Vuhanban?

Tulajdonképpen erre a kérdésre kereste a választ az Arizonai Egyetem kutatója. Michael Worobey írása a Science-ben jelent meg, és azt állítja, hogy a vírus állatból került át emberre, és csak 2019 év végén kezdett el terjedni. Ezt a feltételezését szerette volna alátámasztani a legelső esetek orvosi dokumentumainak tanulmányozásával. Worobey, aki a vírusok genetikai fejlődését kutatja, talált egy meglepő kórházi jelentést.

Első betegként egy 41 éves könyvelőt neveztek meg a kínai hatóságok, és állították, hogy már december 8-án felkereste a kórházat. A férfi a Huanan piactól kilométerekkel távolabb lakott, vagyis a kínaiak szerint ez azt bizonyítja, hogy a járvány nem az állatpiacról indult. Viszont Worobey kiderítette, hogy a könyvelő fogászati problémák miatt járt a kórházban, és csak december 16-án derült ki róla egyértelműen, hogy fertőzött, és december 22-én került a kórház sürgősségi osztályára.

Tehát az első igazolt beteg egy tengeri halakat áruló kereskedő volt a nagybani piacról, aki december 11-én betegedett meg

– mondja a kutató. További vizsgálódásai alapján már egy kapcsolati hálót is fel tudott rajzolni abból a több mint száz emberből, akik decemberben kapták el a vírust. Ők valamennyien a piac közelében laktak, vagy jártak ott, tehát egyértelműen a Huananon kapták el a fertőzést.

Kijelenthető tehát, hogy a vírus nem Vuhan más kerületeiből került a piacra, hanem onnan indult, és lassan terjedt át a piac szomszédságára, majd onnan szét a városban

– mondta a CNN-nek nyilatkozva. Közel hasonló megállapításra jutottak 2020 elején a WHO Vuhanban vizsgálódó szakértői. Ők is azt állították, hogy állatról terjedt át emberre a piacon, viszont a határozottabb állásfoglaláshoz további adatokat kértek a kínai hatóságoktól, ám nem kaptak.

Az ellentábor: a vírus egy laborból szabadult ki

Worobey is azok között a tudósok között van, akik aláírtak és a Science-ben közzétettek egy levelet, amelyben sürgették a laborteória minél alaposabb kivizsgálását. A tudós ezt most is fenntartja, bár hozzáteszi, hogy legutóbbi saját eredményei egyre kevésbé valószínűsítik ezt.

Ugyanakkor vannak a laborból szabadult vírus elmélete mellett komolyan kiállók is. A Foxnewsnak nyilatkozott az MIT Broad Intézetének egyik kutatója, Alina Chan, aki azt állítja, hogy csak akkor lehet végérvényesen elfogadni a piacról induló járvány kutatási eredményeit, ha vuhani kórházi adatokhoz jutnak 2019 novemberéből is. Szerinte olyan ez, mintha egy jéghegy alakját akarnánk megbecsülni a vízből kiálló csúcsa alapján. 

Hol vannak a novemberi adatok?

– teszi fel a kérdést, majd hozzáteszi: tudjuk, hogy december előtt volt egy szuperfertőzést lehetővé tevő rendezvény a piacon, ami után százával jöttek elő az új esetek. De lehetett az első fertőzöttek között az a brit férfi is, akinek az orvosa Vuhanban azt mondta már novemberben, hogy valószínűleg elkapta az új koronavírust – idézi fel Twitter-üzenetében a kutatónő.

(Borítókép: Halpiac Vuhanban. Fotó: Ivan Kargapoltsev / Getty Images)