Ismét vétózni fog Magyarország
További Külföld cikkek
- Vlagyimir Putyin elutasította Donald Trump béketervét, hiába tartaná távol Ukrajnát a NATO-tól
- Kazah légikatasztrófa: ukrán drónok jelenlétéről beszélnek az oroszok
- Hogyan került és maradt hatalmon Szíriában egy megvetett, lenézett kisebbség?
- Meghiúsult ünnepi program, síkideg emberek: több órát vesztegeltek egy vonat utasai a Csalagútban
- Egy új orosz videóban rakétát kap az arcába a Moszkva felett vidáman elhúzó Mikulás
Harmincéves fennállása alatt első ízben nem fog elfogadni közös zárónyilatkozatot brüsszeli találkozója után az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló Európai Gazdasági Térség (EGT). A közlemény kiadását Magyarország akadályozza meg – írja diplomáciai forrásokra hivatkozva a Népszava.
A magyar vétó valószínűleg amiatt van, mert Norvégia a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást Magyarországnak a Norvég Alapból. A 77 milliárd forintos forráshoz azért nem juthattunk hozzá, mert a pénz civileknek járó részét egy, a hatóságoktól független szervezetnek kell kezelnie, a pályázatot megnyerő Ökotárs Alapítványt azonban a magyar kormány nem fogadta el. Ez egyébként csupán a támogatási pénz töredékére vonatkozik.
A kormány később rendeletbe is foglalta, hogy az összeg „jár” Magyarországnak, a Norvég Királyság tartozik nekünk.
A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz
– fogalmazott egy diplomata.
Az Európai Gazdasági Térség országainak képviselői évente kétszer találkoznak a belga fővárosban, a tanácskozások végén közös közleményt szoktak elfogadni. Minden döntést egyhangúan kell meghozniuk, így egyetlen ország ellenállása elég egy nyilatkozat zátonyra futtatásához.
A Norvég Alapról azt kell tudni, hogy három olyan ország hozta létre – Norvégia, Izland és Liechtenstein –, amely annak ellenére csatlakozhatott az EGT-hez, vagyis az Európai Gazdasági Térséghez, hogy nem léptek be az Európai Unióba. Így a közös költségvetéshez nem járulnak hozzá, miközben élvezik az uniós piac előnyeit. Ezért vállalták, hogy támogatást nyújtanak a 2004-ben csatlakozott tagállamok felzárkóztatásának költségeihez.
(Borítókép: Szijjártó Péter és Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 22-én. Fotó: Lajos Soós / MTI)