Bíróságok malmában őrlődik az uniós jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet

Nem csitultak a viszályok az uniós döntéshozatalban a különböző fórumok között tavaly, véli az EU Monitor főszerkesztője. Gyévai Zoltán az InfoRádiónak azt mondta: a jogállamiság esetében valósággal intézményközi harc bontakozott ki.

Az Európai Parlament (EP) hatásköre az utóbbi években bővült.

Az ok: a törvényhozó testület szerint az Európai Bizottság elmulasztja a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy az unió végrehajtó szerve, azaz az Ursula von der Leyen vezette testület felfüggeszthesse az EU-költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, ahol a jogállamiság veszélyben van.

Gyévai Zoltán szerint az EP egy jogi eszközt alkalmaz úgymond politikai zsarolásra. Ez annak a következménye, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet az Európai Tanács – tehát az állam- és kormányfők testülete, ami egyébként nem egy jogi testület, vagyis nem bírálhat felül egy rendelet – idézőjelbe tette, egyfajta „politikai kényszerzubbonyt” húzva az Európai Bizottságra, a brüsszeli testület így ide-oda lavírozva az Európai Tanács és az Európai Parlament között, igyekezett úgy-ahogy megfelelni az elvárásoknak.

Épp ez az a két ország, amely egyes EP-képviselők szerint nem felel meg a jogállamisági kritériumoknak. Budapest és Varsó visszautasítja ezeket a vádakat. Szakértők szerint akár már januárban vagy februárban dönthet a luxemburgi bíróság a benyújtott kereset ügyében.