Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

Saját kezébe venné több ország a járvány elleni küzdelmet

GettyImages-1234906927
2022.01.14. 18:23
Miközben a világ legfejlettebb országaiban egyre nagyobb mértékű az átoltottság, addig az afrikai kontinensen szinte alig halad az oltakozás. Gordon Brown volt brit miniszterelnök, jelenleg a WHO globális egészségügyi finanszírozással megbízott nagykövete a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a G20-csoport országainak kezében összpontosul a vakcinák mintegy 90 százaléka, a leginkább rászoruló országok kárára.

A vártnál jóval kevesebb haszna volt eddig a két éve elindított Covax beszerzési rendszernek, amelynek elsődlegesen az lett volna a célja, hogy biztosítsa: a szegény országokban élők is ugyanúgy, egyenlő mértékben férjenek hozzá a vakcinákhoz. A Financial Times által még tavaly ősszel megszellőztetett információk alapján elmondható, hogy a gazdagabb országokban élők több mint 16-szor annyi Covid-19 vakcinát kaptak fejenként, mint az Egészségügyi Világszervezet által támogatott Covax-programra támaszkodó szegényebb államok. Így nem meglepő, hogy egyre több ország inkább saját maga próbál meg lépni a vakcinabeszerzés és előállítás terén.

Afrika

Az 1,2 milliárd lakosú kontinens lakosságának csupán csak a kilenc százalékát oltották be. A legszegényebb afrikai államokban, mint például Maliban, ez az arány 1,9, Dél-Szudánban 1,4, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig kétségbeejtően alacsony, ott az emberek mindössze 0,1 százaléka kapta csak meg az oltást.

Még Afrika egyik leggazdagabb országában, Nigériában is  alig haladja meg a 2 százalékot az oltások aránya. Mindez akkor, amikor Nyugat-Európában 100 lakosra 200 dózis jut.

Az egyenlőség szemléletét messze nélkülöző állapotok leginkább a COVAX programban fellépő anomáliákra vezethetők vissza. Mint ismert, a koronavírus elleni védőoltáshoz széleskörű hozzáférést előirányzó kezdeményezésnek az volt a célja, hogy méltányos elosztást biztosítson az oltóanyagokhoz, és 2,2 milliárd adagot szállítson le 2022 januárjáig Afrikának.

A folyamat azonban igencsak lassan indult be, olyannyira, hogy 1,4 milliárdra csökkentették a kiszállítandó dózis mennyiségét. A gazdag nemzetek ígéretet tettek arra, hogy a múlt év végéig - segítségükkel - minden afrikai országban beoltják az emberek legalább 40 százalékát. Ettől még nagyon messze vagyunk.

A COVID-járvány elején az Afrikai Uniót kérték fel a vakcinák beszerzésére, azért hogy elegendő oltóanyagot biztosítsanak az Afrikában élőknek. Azonban a gazdag államok az oltóanyag 70 százalékára szerették volna rátenni a kezüket, így a globális elosztás nem volt egyenlő. A helyzet láttán egyre több afrikai országnak lett mindebből elege, és nemrég úgy döntöttek, hogy a saját kezükbe veszik a probléma megoldását.

Az utóbbi időben több tucat vakcinagyártó üzemet állítottak fel afrikában. 

Az olyan cégek, mint az Egyesült Arab Emírségekben található G42, a Sinopharmmal együttműködve nemrég kifejlesztette a Hayat-Vax nevű vakcinát. Az Abu-Dzabiban már működő üzemük az arab világ első vakcinagyártó létesítménye, és több millió adagot akarnak szétosztani az afrikai kontinensen.

Az említett államokon kívül számos más országban kezdődhet meg hamarosan a vakcinák gyártása, mint például Algériában, Egyiptomban, Szenegálban és Marokkóban is. Az egyiptomi kormány azt reméli, hogy létesítményük évente akár egymilliárd adagot is elő tud majd állítani, míg Szenegálban egy 200 millió dolláros létesítményt húznak fel a Pasteur Alapítvánnyal közösen.

Az afrikai kontinens a fent említett lépésével akár két legyet is üthet egy csapásra.

Egyrészt hosszú távon függetleníthetik magukat a nyugati országoktól, másrészt pedig a beruházások révén új munkahelyeket tudnak teremteni. Arról nem is beszélve, hogy végeredményben jelentősen csökkenthetik saját, gyenge átoltottsági statisztikájukat. 

India

Nemcsak az afrikai kontinens kezdtek önálló gyártásba, hanem Indiában is, ahol tavaly egy teljesen új hatásmechanizmuson alapuló koronavírus elleni, de elviekben más betegségek megelőzésére is átalakítható vakcina jelent meg. A ZyCoV-D névre keresztelt oltáshoz ráadásul nem, vagy nem feltétlenül kell tű. A vakcina esetében nincs szükség a vállizomba adott injekcióra, az közvetlenül a bőrön is alkalmazható egy tű nélküli „tapasz” formájában. Az oltást korábban 28 ezer önkéntesen tesztelték, és kiderült: 67 százalékos hatásossággal előzte meg a tünetekkel is járó koronavírus-fertőzést. 

Kuba

A több mint 11 milliós ország egyike azoknak, amelyet az Egyesült Államok, és számos nyugati ország különböző gazdasági szankciókkal sújt. Havanna éppen ezért, nem várt tovább, hanem saját vakcina fejlesztésébe kezdett.

egy Tavalyi kutatási eredmény szerint a szigetország saját készítésű vakcinája, a Soberana 02, több mint 90 százalékos hatékonyságú védelmet nyújt a COVID-19 fertőzéssel szemben, és a delta-variáns ellen is hatásos. 

November 18-án Kuba lakosságának 89 százaléka – beleértve a 2 évesnél fiatalabb gyerekeket is – kapott legalább egy adag Soberana 02-t vagy egy másik kubai, Abdala nevű vakcinát. Utóbbi egy háromadagos vakcina, ami több mint 92 százalékban volt hatékony a III. fázisú vizsgálatokban, amelyekben több mint 48 ezer ember vett részt.

A kubai hatóságok tavaly júliusban és augusztusban engedélyezték az Abdala és a Soberana 02 oltását felnőtteknél. Az ország kapva az alkalmon megkezdte a két hazai gyártású vakcina exportálását Venezuelába, Vietnamba, Iránba és Nicaraguába. Havanna most arra vár, hogy  az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is hagyja jóvá az oltóanyagait.

Japán

A távol-keleti ország is azok közé az államok közé tartozik, amelyek ahol csak tudják kihasználják gazdasági erőfölényüket, és technológiai tudásukat annak érdekében, hogy megfelelő hatékonyságú vakcinát fejlesszenek ki. A KM Biologics, a Meiji Holdings idén tervez kibocsátani egy inaktivált vakcinát emlékeztető oltásnak. Az inaktivált vakcinákat évek óta használják influenza és más fertőző betegségek ellen.

A KM Biologics mRNA alapú vakcinájának kezdeti klinikai vizsgálata korábban kimutatta, hogy ez jóval kevesebb mellékhatással rendelkezik, mint a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca.

Ugyanakkor egy ideig még biztosan a nyugati készítményekre kell hagyatkoznia Japánnak, mivel a vállalatnak még el kell végeznie a 3. fázisú kísérleteket, amelyeket 2022-2023-ra tervezik.

(via Euractiv, Nature)

(Borítókép:  Egészségügyi dolgozók koronavírus ellen oltanak 2021. augusztus 26-án Mumbaiban, Indiában.  Fotó:  Pratik Chorge / Hindustan Times / Getty Images)



  • Vennék
  • Hírek