Magára hagyja Ukrajnát a Nyugat?

Nem hangozhatott bátorítóan az sem, hogy Biden elismerte, nincs egység a NATO-ban arról, mit csináljanak, ha az oroszok megindulnak Ukrajna ellen, pedig szerinte ez meg fog történni. 

Magán a sajtótájékoztatón az amerikai elnök mintha igazolta volna a Kreml állítólagos szándékát arra vonatkozóan, hogy támadást indítson Ukrajna ellen, aminek kiterjedéséről egyelőre csak találgatni lehet, bár a Washington Post korábban azt állította, hogy az orosz erők Kijevig mennének el. A lapértesülés szerint ezt három lépésben tennék meg:

1. déli irányból, elvágva Ukrajnát a tengertől;
2. keleti irányból, a kelet-ukrajnai szakadár területeken át;
3. északról pedig Kijev ellen vonulnának, hogy térdre kényszerítsék az ukrán vezetést.

Ezt már azért nehezen lehet „apró behatolásnak” nevezni. Újságírók rá is kérdeztek Bidennél, hogy mit ért a kifejezés alatt, amire azt mondta: azt, hogy orosz erők lépik át az ukrán határt, és ukrán katonákat ölnek. 

Az ukránok azonban megdöbbentek azon, hogy bár az Egyesült Államok százmillió dolláros támogatást küld a hadsereg erősítésére a modern haditechnikai eszközök mellett, az amerikai elnök különbséget tesz az invázió és az apró behatolás között, finoman jelezve, hogy utóbbi nem váltana ki súlyos gazdasági büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. 

A Fehér Ház később magyarázatot adott az elnök szavaira, rámutatva, hogy Washington minden orosz katonai mozgást – Ukrajna területén – invázióként kezel. 

Mégis, felmerül a kérdés, Biden melyik határra gondol. Mert az orosz fegyveres erők már átlépték Ukrajna nemzetközileg elismert határait, méghozzá nyolc évvel ezelőtt, és azóta eléggé szabad az átjárás a Kelet-Ukrajnában önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaság és Oroszország között. 

Káosz Kijevben

A kelet-ukrajnai szakadár területek lényegében már csak papíron nem Oroszország részei: megkönnyítették az ottani lakosoknak az orosz állampolgárság felvételét, az üzletek polcain Oroszországból származó termékek vannak, a fizetőeszköz az orosz rubel, ezeken túlmenően elismerik Oroszországban a szakadár területeken szerzett oktatási papírokat, és játszi könnyedséggel lehet átkelni Ukrajna nemzetközileg jegyzett határán Oroszországba.

Ahogy a Kijev és a szeparatista hatalom által ellenőrzött területek között húzódó de facto határon is. 

Éppen ezért rebesgetik, hogy Moszkva áltámadást készíthet elő saját erői vagy területe ellen, ami ürügyként szolgálhat az Ukrajna elleni offenzívára. A képlet egyszerű: diverzáns erők átutaznak az ukrán ellenőrzésű területekre, majd onnan támadást intéznek Oroszország ellen.

Joe Biden látszólag elismerte a már nyolc éve fennálló helyzetet, a szankciókkal való fenyegetést pedig a „további orosz megszállásra értette”. Ami nem világos, az az, hogy ez mit jelent. Néhány város elfoglalását? A Krím víz- és energiaellátásának biztosítását a déli ukrán területeken? A kelet-ukrajnai nehézfémipar és kőszénbányászat bekebelezését? Esetleg Ukrajna elvágását az Azovi-tengertől? 

Eközben az amerikai pénzügyminisztérium négy jelenlegi és volt ukrán kormányzati tisztségviselő ellen hozott szankciókat azzal az indokkal, hogy

A sors fintora, hogy eközben komoly hatalmi harc zajlik Kijevben. A minap tért vissza az ukrán fővárosba Petro Porosenko volt ukrán elnök, akit hazaárulással gyanúsítanak. Jóllehet ennek megvan az alapja, a volt államfő ugyanis annak gyanújába kerekedett, hogy a kelet-ukrajnai szakadároktól vásárolt szénen nyerészkedett az ukrán emberek kárára. A vád szerint Porosenko kormányzata pénzzel támogatta a szakadárokat, hiszen szeparatista területekről vásároltak kőszenet. Másrészt nemzetközi áron értékesítették belföldön, ami a rezsidíjakban mutatkozott meg. A vételi és a világpiaci ár közötti különbség pedig az ukrán elit zsebébe vándorolt.

Megfigyelők szerint Volodimir Zelenszkij regnáló ukrán elnök azon dolgozik, hogy centralizálja a hatalmat, és egy Oroszországhoz hasonló rendszert alakítson ki, amivel kevésbé tudnának az egymással és vele viaskodó oligarchák szembehelyezkedni az elnöki hivatallal, ezzel pedig, mondhatni, igába hajtanák őket.

Porosenko ügyében érdemes megjegyezni, hogy óriási felháborodást váltott ki, amikor nyilvánosságra került egy közte és Putyin között folytatott baráti, nyájas és kacagással teli 2015-ös beszélgetés. 

Európa nem konfliktust, kereskedelmet akar

Washington több európai uniós politikust megismételve belengette, hogy egy orosz invázió esetén egyebek mellett kizárnák Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből. Orosz híroldalak korábbi értesülései szerint zárt ajtók mögött a NATO-szövetségesek elvetették az ötletet, mert bár hangzatos, nem csak Oroszországnak fájna a húzás, mivel számos európai befektetés és üzleti érdek is sérülne. 

Kiváltképp igaz ez Magyarország esetén, ahol lassan, de biztosan halad a Paks 2.-projekt, a külgazdasági és külügyminiszter éppen január 20-án közölte, hogy 

Tette ezt az orosz Arnest Group első magyarországi beruházásának bejelentésén, amely a legújabb oroszországi befektetés Magyarországon. 

És hogy a nemzetközi pénzügyi ügyleteket kezelő SWIFT-rendszer mennyire ártana a magyar bankszektornak is, jól szemlélteti, hogy

A fentiekből már egyértelművé válik, miért fogalmazott úgy Biden, hogy

Különbség van a NATO-tagok között abban, hogy ki mit hajlandó tenni, attól függően, mi történik.

Ha Putyin elzárná a gázcsapot, a gatyánk is rámenne

Az utóbbi hónapokban rekordokat döntött a földgáz ára Európában, amihez kritikusok szerint Oroszország is jócskán hozzájárult, érzékeltetve, mivel jár az, ha sokat pattognak az energiahordozójára szoruló országok. 

Magyarország mintha ebből jól jött volna ki, hiszen 

1. megkerülte Ukrajnát a gázszállításban,
2. tizenöt éves gázszerződést kötött a Gazprommal, amelynek tartalma remélhetőleg azért titkosított, mert kedvezményes árat biztosít a magyar félnek. 

Persze a magas energetikai árak miatt egész Európában drágulnak a termékek, Magyarországon néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásával próbálják ezt kezelni. 

Eközben Moszkva megmutatta, milyen gyorsan képes elzárni a csapot, ha egy éppen Nyugat-barát kormánnyal bíró kis ország nem teljesíti a követeléseit. Moldova az ország egész területén bevezetendő hatvannapos szükségállapotról határozott, miután az orosz Gazprom arról értesítette Chișinăut, hogy péntektől felfüggeszti a gázszállítást a januári gázszámla kifizetésének elmaradása miatt. 

Legalábbis ez a hivatalos verzió. Korábban írtunk arról, hogy a Gazprom nemcsak a fizetési határidő betartását és a dollármilliós tartozás rendezését szabta feltételül, de – a Financial Times értesülései szerint – az orosz állami gázvállalat közölte a chișinăui kormánnyal: 

Na most akkor lesz háború, vagy sem?

Biden valószínűnek tartja, hogy igen. A kérdés csak az, hogy az Ukrajna irányába tett többévnyi ígérgetést mindennemű támogatásról és a mellette történő kiállásról miért váltotta fel az, hogy magára hagyják, amikor forrósodik a talaj.

Az amerikai elnök szerdai sajtótájékoztatóján – mint fentebb említettük – lemondóan nyilatkozott Ukrajnáról, azt sejtetve, hogy a nemzetközi közösség egy bizonyos mértékig szemet huny egy orosz offenzíva esetén. 

(...) hogy tudom ezt nyilvánosan megfogalmazni? Szerintem az foglalkoztatja [Putyint], amiről azt gondolja, hogy a legtragikusabb dolog, ami az anyaországgal történt. Hogy ledőlt a berlini fal, a birodalom odalett, elvesztek a határ menti területek stb. A Szovjetunió feldarabolódott. Gondoljunk arra, mije van most. Nyolc időzóna, egy lángoló tundra, ami nem fog természetes úton visszafagyni. Egy olyan helyzet, amiben rengeteg olaja és földgáza van, de még mindig próbálja megtalálni a helyét a világban Kína és a Nyugat között. Szóval nem vagyok biztos abban, hogy tudja még, mit fog tenni

– mondta lemondó, szinte együttérző arckifejezéssel Joe Biden orosz hivatali kollégájának Ukrajnát érintő szándékairól.

Az idézett szövegrészt 1:27-től lehet visszanézni. 

Biden ezután kitért az orosz biztonságigarancia-igényekre, amelyek lényegében a NATO keleti terjeszkedésének megállítására, visszacsinálására vonatkoznak. 

Oroszország decemberben két szerződéstervezetet adott át az Egyesült Államoknak, amelyek megkötése – megítélése szerint – jogi garanciát jelentene számára arra nézve, hogy

• a NATO nem fogad be több volt szovjet tagköztársaságot;
• nem telepít csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, nem hoz létre bázisokat ott;
• valamint az 1997-es szintre csökkenti katonai infrastruktúráját – amikor Moszkva és a szövetség együttműködési alapokmányát aláírták.

Biden erről azt mondta, hogy vele szemben Putyin személyesen két igényt támasztott: 

1. Ukrajna sosem lehet NATO-tag,
2. sosem helyezhetnek el NATO-s csapásmérő fegyvereket Ukrajna területén. 

A második követelést reálisnak minősítette az amerikai elnök, annak függvényében, mit fog lépni a Kreml Ukrajna ügyében. De azért azt is rögtön elismerte, hogy jelenleg esélytelen Ukrajna NATO-tagsága. 

Elképzelhető, hogy Washington ezért döntött úgy, hogy megtesz mindent annak érdekében, hogy az oroszoknak ne legyen könnyű dolguk Ukrajnában (fegyverszállítás, NATO-s kiképzők és tanácsadók), de nem fog nyílt konfliktust vállalni Oroszországgal szemben. 

Moszkva pedig elfogadja, hogy a NATO sosem fogja visszavonni az Oroszországgal határos országokba telepített fegyvereket és katonai bázisokat, és nekimegy Ukrajnának. A jelek már ott vannak, de egyelőre ez is még csak a riogatás része lehet. 

 (Borítókép: Joe Biden 2019. október 4-én. Fotó: Mario Tama / Getty Images)