A világ tíz leggazdagabb embere megduplázta a vagyonát a járvány alatt

Földünk tíz leggazdagabb embere 2020 márciusa óta megkétszerezte a vagyonát – írta idei összegzésében a jótékonysági szervezet, amely általában a davosi Világgazdasági Fórumra időzíti a globális egyenlőtlenségről szóló aktuális megállapításait.

A jeles eseményen általában több ezer politikai és cégvezető, híresség, lobbista, közgazdász és újságíró gyűlik össze a svájci síparadicsomban, hogy hivatalos panelbeszélgetéseken és kötetlen partikon vitassák meg az eltelt időszak kulcsfontosságú történéseit.

A találkozó azonban már második éve online lesz, miután ezúttal az omikron megjelenése hiúsította meg a személyes találkozót.

A fórum vezető témája az idén a világjárvány várható alakulása, a vakcinák egyenlő és méltányos elosztása, illetve az energetikai ellátás átalakítása.

Az Oxfam jelentésének időzítése nem véletlen: Davos idején „nagyobbat üt” a gazdasági, üzleti és politikai elit körében.

Eközben a világ lakosságának 99 százaléka rosszabbul él a korlátozások, a lassuló nemzetközi kereskedelem és a hanyatló nemzetközi turizmus miatt. A gazdasági visszaesés következtében a korábbihoz képest 160 millióval többen kényszerültek szegénységbe.

„Valami nagyon elromlott a gazdasági rendszerünkben” – tette hozzá Danny Sriskandarajah, annak a humanitárius szervezetnek a vezetője, amely a jövő egyenlő jelszóval népszerűsíti magát.

A tíz leggazdagabb

A jótékonysági szervezet által idézett Forbes-adatok szerint a világ tíz leggazdagabb embere: Elon Musk (Tesla, SpaceX), Jeff Bezos (Amazon, Blue Origin), Bernard Arnault és családja (LVMH, azaz Louis Vuitton és Moët Hennessy), Bill Gates (Microsoft), Larry Ellison (Oracle), Larry Page (Google), Sergey Brin (Google), Mark Zuckerberg (Facebook), Steve Ballmer (Microsoft) és Warren Buffett (befektető).

Miközben vagyonuk együttesen 700 milliárdról másfél ezer milliárd dollárra nőtt 2020 márciusa és 2021 novembere között, jelentős eltérések vannak közöttük: Musk vagyona több mint 1000 százalékos, míg Gatesé szerényebb, 30 százalékos növekedést mutatott.

Az Oxfam a növekedést a világjárvány kezdetétől mérte, amikor a globális részvényárfolyamok zuhantak. Ez azonban kissé torzítja az eredményeket.

A világ leggazdagabbjainak vagyona ugyanis jellemzően részvényekbe fektetett. Ezeknek az értéke 2020 márciusában meredeken zuhant, vagyis a későbbi növekedés alacsonyabb bázisról indult.

A jelentés egyik szerzője, Max Lawson azonban a BBC-nek elmondta: „Ha a milliárdosok vagyonának alakulását 2020. február közepe óta mérnénk, becsléseink szerint a tíz leggazdagabb ember vagyonának gyarapodása inkább 70 százalékos lenne. Ez még így is rekord. Ilyen növekedést ennyire rövid idő alatt még soha nem láttunk.”

Százmilliók élnek napi ezer forintból

Számításai során az Oxfam figyelembe vette, hogy a világjárvány alatt az árak emelkedtek. Az inflációt az amerikai fogyasztói árindex segítségével korrigálta, amely azt követi nyomon, hogy a megélhetési költségek milyen gyorsan emelkednek az idő múlásával.

Az Oxfam jelentése, amely a Világbank adatait is alapul veszi, azt állítja, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya, az éhezés, a nemi alapú erőszak és a klímaváltozás négy másodpercenként közrejátszik egy-egy halálesetben.

A jelentés szerint 160 millióval több ember él napi 5,50 dollárnál (1700 forintnál) kevesebből, mint ahány a koronavírus-járvány hatása nélkül élne.

A jelentés a többi között azt is leszögezi: a világjárvány arra kényszeríti a fejlődő országokat, hogy csökkentsék a szociális kiadásokat, miközben az államadósságaik növekednek.

A nemek közötti egyenlőség visszaszorult: 13 millióval kevesebb nő dolgozik most, mint 2019-ben, és több mint 20 millió lányt fenyeget az a veszély, hogy soha többé nem megy vissza az iskolába.

Igazságtalan gazdasági rendszereink még a globális válság idején is képesek szemet gyönyörködtető nyereséget biztosítani a leggazdagabbaknak, de nem védik meg a legszegényebbeket

– hangoztatta az Oxfam vezetője.

Sriskandarajah szerint a politikai vezetőknek most történelmi lehetőségük van arra, hogy bátrabb gazdasági stratégiákat támogassanak, és hogy „megváltoztassák azt a végzetes irányt, amelyen haladunk”.

Ide sorolja a progresszívebb adórendszereket, amelyek magasabb adókat vetnek ki a tőkére és a vagyonra. Az ebből származó bevételt „minőségi, egyetemes egészségügyi ellátásra és szociális védelemre kell fordítani mindenki számára” – véli Sriskandarajah.

A magyarokat sem kell félteni

Kiemelkedően jó évet zárnak a tehetősek Magyarországon: a leggazdagabbak vagyona masszívan nő, azonban a vagyonosok száma nem – derült ki nemrég a Blochamps Capital közleményéből.

Legfrissebb adataik szerint 2021 harmadik negyedévében – éves összevetésben – 17 százalékkal 7077 milliárd forintra nőtt a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon összege.

A pénzügyi tanácsadó cég prognózisa szerint évzáráskor 7200 milliárdot meghaladó mértékű lesz a kezelt privátbanki vagyon Magyarországon.

(Borítókép: Jachtkiállítás Angliában 2016-ban. Fotó: Matt Cardy / Getty Images)