Megállhat a Wikileaks alapítójának kiadatási eljárása Londonban

A Wikileaks alapítója jogot formálhat arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságtól kérje: ne adják ki az Egyesült Államoknak. A felsőbíróság úgy döntött, hogy van egy jogi probléma, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is megfontolás tárgyává tehet Assange ügyében. A döntés lényegében engedélyezi, hogy Julian Assange kérvényezze ügyében meghallgatását a brit Legfelsőbb Bíróságnál – írja a BBC.

Az Egyesült Államok azért kéri a kiadatását, mert a Wikileaks alapítója 2010–2011-ben több ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét médiapartnerein keresztül kiszivárogtatta. Lord Burnett, a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt mondta, hogy jogi aggályok merültek fel Assange egyesült államokbeli fogva tartásának körülményeit illetően, legalábbis azok alapján a válaszok alapján, amelyeket az amerikaiak küldtek a brit bírák megkeresésére.

Persze a fordulat és az a tény, hogy Assange kérheti a meghallgatását a Legfelsőbb Bíróságtól, még nem jelenti azt, hogy meg is hallgatják, mindenesetre kiadatási ügye hosszú hónapokra leállhat.

Stella Moris, a WikiLeaks oknyomozó portál alapítója, Julian Assange élettársa és két gyermekük anyja győzelemként értékeli a felsőbíróság döntését, de szerinte még messze vagyunk attól, hogy igazságot szolgáltassanak neki. Mint mondta,

Assange már majdnem három éve van a Belmarsh börtönben, és nagyon szenved. Küzdelmünk addig tart, amíg Julian ki nem szabadul.

Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelmükben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja az ötvenéves férfit.

(Borítókép: Julian Assange 2016. február 5-én. Fotó: Peter Nicholls / File Photo / Reuters)