Erik, Alexandra
EUR 386,15 Ft
USD 366,24 Ft
11 °C
23 °C

A választásokig biztosan nem bünteti meg Magyarországot az EU

000 9Q79UD
2022.01.27. 10:30 Módosítva: 2022.01.27. 11:03

Csekélynek látja annak az esélyét Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, hogy Brüsszel Magyarországot az április 3-ra kiírt parlamenti választásokig pénzmegvonással büntesse meg. Korábban még egészen másról szóltak a hírek.

Bár hazánkat számos dologért elmarasztalták, és jogi eljárást is indítottak ellene (így az akadémiai szabadság sérüléséért, a bevándorlási politikáért, az LMBTQ+-közösség elleni diszkriminációért, a korrupcióért és a sajtószabadság csorbulásáért, egyszóval a jogállamiság sérüléséért),

az Orbán-kormány ennek nem fogja mandátuma végéig látni következményeit. Már ha egyáltalán lesznek.

Először is a bizottság kivárja az Európai Unió Bíróságának a döntését arra vonatkozóan, hogy a 2020 decemberében elfogadott jogállamisági mechanizmus alapján pénzmegvonással büntetnék azokat a tagállamokat, amelyeknél megállapítják a jogállamiság sérülését. 

Tisztázzák, mik a tervek!


Mint emlékezetes, a bizottság tavaly novemberben felkérte mindkét kormányt: tisztázza, hogy miként tervezik ezeket az aggályokat kezelni, eloszlatni. Lengyelország számára hétfőn járt le a válaszadási határidő, de Varsóból nem érkezett semmi, számukra emlékeztetőt küldenek. Magyarország esetében a határidő kedd éjfél volt. 

Igen ám, de a legfelsőbb uniós bírósági testület várhatóan február 16-án mondja ki ítéletét, majd a bizottság a vonatkozó uniós szabályok alapján egy hosszas jogi huzavonába kell hogy kezdjen Magyarországgal, majd az aktatologatás után nyújthatja be hivatalos javaslatát a büntetésre az Európai Unió Tanácsához –

amelynek ugyancsak rá kell bólintania a javaslatra, hogy a mechanizmust gyakorlatba léptesse a Bizottság. 

A valóság tehát az – mondja Reynolds –, hogy a végső döntés valamikor a magyarországi választások után születik meg. 

Költségvetési biztos: április 3-a előtt megtörténik

A fentiekkel ellentétben Johannes Hahn költségvetési biztos szerint még az április 3-i magyar választások előtt indítványozhatja az Európai Bizottság a jogállamiság miatti aggodalmakkal indokolva a strukturális alapok befagyasztását Magyarország és Lengyelország esetében. 

Mi nem nézegetjük a választások időpontját, mert nekünk irányelvek és szabályok szerint kell cselekednünk 

hangsúlyozta.

Lépésről lépésre

Az Európai Unió Bírósága kedden közölte, hogy február 16-án hirdet ítéletet abban a perben, amelyben Magyarország és Lengyelország tavaly márciusban keresetet nyújtott be. Ebben Varsó és Budapest azt kérte, vizsgálják meg, hogy jogos-e, ha valamelyik tagállam megsérti a jogállamiság elvét.

Ez, mint Didier Reynders is magyarázta, így hosszas folyamat.

  1. A rendeletet 2020 decemberében fogadta el az Európai Parlament,
  2. ezután az Európai Unió Tanácsa elé kerül jóváhagyásra,
  3. az Európai Bizottság – mint végrehajtó szerv – felhatalmazást kap a rendelet érvényesítésére.

Igen ám, de a valóságban ez úgy történt: 

  1. Budapest és Varsó megtámadta a rendeletet az Európai Unió Bíróságán,
  2. a testület határoz a rendelet jogszerűségéről,
  3. pozitív elbírálás esetén kerül az Európai Unió Tanácsa elé,
  4. és még ott is elkaszálhatják. 

Hogy miért? A tagállamokat tömörítő tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel (pl. kétharmaddal) szavazzon a javasolt intézkedésekről.

A rendelet lényege pedig az, hogy

HA EGY TAGÁLLAM MEGSÉRTI A JOGÁLLAMISÁG ELVÉT, AKKOR A TANÁCS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÉRÉSÉRE ELFOGADHAT OLYAN INTÉZKEDÉSEKET, AMELYEKKEL UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOKAT VAGY AZOKBÓL FINANSZÍROZOTT PROGRAMOKAT FAGYASZTHAT BE.

A legfőbb európai bírói testület főtanácsnoka még tavaly december elején azt indítványozta a bíróságnak, hogy utasítsa el a magyar és a lengyel kormány keresetét, mert a jogállamisági rendelet összhangban van az uniós joggal. (Az indítvány nem kötelező a testületre, de általában követni szokták.)

Egyre keményebb fellépést sürgetnek a jogállamiság betartásának ellenőrzésére

Egy másik uniós testület, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nagyon kemény hangú közleményben sürgeti, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság szigorú, visszatartó erejű szankciókat szabjon ki azokra a tagállamokra, amelyek rendszeresen figyelmen kívül hagyják a jogállamiságot, oly módon, hogy az veszélybe sodorja az uniós költségvetést. Egyben meglepő javaslattal is élnek.  

A testület sürgeti, hogy minden tagállam csatlakozzon az Európai Ügyészség területén folytatott megerősített együttműködéshez, és tulajdonképpen ez legyen az előfeltétele az uniós finanszírozású programokban való részvételnek. 

Magyarország ugyebár nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. 

Ez az együttműködés már most eredményeket hozott, és hosszú távon valószínűleg jelentős javulást eredményez a határokon átnyúló büntetőeljárások esetében.

Mivel az újonnan létrehozott Európai Ügyészség átvette a korábban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladatait, az EGSZB kérte, hogy

AZ OLAF-OT ALAKÍTSÁK ÁT A JOGÁLLAMISÁGÉRT ÉS IGAZGATÁSI HATÉKONYSÁGÉRT FELELŐS EURÓPAI ÜGYNÖKSÉGGÉ. ÚJ FELADATA AZ LENNE, HOGY FELÜLVIZSGÁLJA A JOGÁLLAMISÁG HELYZETÉT A TAGÁLLAMOKBAN,

és tanácsot adjon az uniós intézményeknek ebben a kérdésben.

(Politico)

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozójának második napján megérkezik Brüsszelbe, az Európai Tanács épületébe 2021. október 22-én. Fotó: JOHN THYS / POOL / AFP)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Betét