Putyin Ukrajnának: Tetszik, nem tetszik, tűrjed, szépségem

„Háborúzni akarnak Oroszországgal?” – tette fel a kérdést Putyin a Macronnal tartott közös sajtótájékoztatón.  Az orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának a NATO-ba történő integrálásával gyakorlatilag automatikusan háborúba sodródna Franciaország a Nagy Medvével. 

Ez persze csöppet furcsa megállapítás, mert Moszkva álláspontja szerint Ukrajna a kelet-ukrajnai szakadárokkal áll hadban, míg Kijev hangsúlyozza, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok a Kreml bábjai, gyakorlatilag Oroszországgal folytat állóháborút. 

A sajtótájékoztatón Putyin megismételte: Ukrajna aláírta a minszki megállapodásokat, köteles őket végrehajtani. 

– hangzott el az azóta – a tárgyalóasztalhoz hasonlóan –  mémmé vált kijelentés, amelyben az orosz internet népe több dalszöveget is fel vélt fedezni.

Az egyik leggyakoribb megállapítás, hogy Putyin titkon a kilencvenes években népszerű Vörös Penész punk-rock zenekar rajongója. Az ő vonatkozó számuk Hogy el ne menjen a vendég címen ismert, szövege pedig csak felnőtteknek ajánlott.

Természetesen később megjött a magyarázat a putyini brillírozásra: az orosz elnök egy népi szófordulattal élt. 

De mit tűrjön Ukrajna?

Emmanuel Macron másnap mint a Kreml hírvivője érkezett Kijevbe, ahol leszögezte:

Kijev szemében Macron rosszabb dolgot nem is mondhatott volna – jóllehet az ukrán vezetés valóban aláírta a megállapodásokat, és valóban nem teljesítette egyes részeit, amit az oroszok azóta is igyekeznek minden lehetséges alkalommal Kijev és pártfogói szemére vetni. 

Hogy megértsük, miért akarják az oroszok a megállapodás ukrán végrehajtását, és miért rázza ki a hideg ettől Kijevet, vissza kell menni az időben hét évet.

A minszki megállapodásokból kettő is született: az elsőt, amely fegyvernyugvásról szólt, még 2014 szeptemberében írták alá az oroszbarát szakadárok Ukrajnával az akkor még a Nyugat és Oroszország között pávatáncot lejtő Minszkben, de olyan gyorsan összeomlott az egyezmény, hogy 2015 februárjában megint a belorusz fővárosba vették az irányt a konfliktus érintettjei. Ezúttal viszont jelen volt a francia elnök, a német kancellár, az éppen hazaárulással vádolt előző ukrán elnök és Putyin is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői mellett. 

Itt meg kell jegyezni, hogy a kijevi politika a kulisszák mögött ennél jóval bonyolultabb, és a mai napig tisztes létszámmal foglalnak helyet a törvényhozásban „oroszbarátnak” mondott politikusok az Ellenzéki Blokk – Életért színeiben.  

A minszki megállapodások rögzítik azt is, hogy a szakadár népköztársaságokat Kijevnek különleges státuszt, Moszkva szerint autonómiát kell biztosítania. Ezt egy másik ponton lehetne elérni az egyezmény alapján: alkotmánymódosítással, ennek keretében decentralizációval, amely akár egy föderális államformában is kiteljesedhetne. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont éppen a centralizáción ügyködik, és azon, hogy orosz hivatali kollégájához hasonlóan megregulázza az oligarchákat.

A kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezését szolgálni hivatott dokumentum mindemellett előírja, hogy az ukrán törvényeknek megfelelően tartsanak választásokat a szakadár köztársaságokban. 

Csakhogy a megállapodást Kijev és Moszkva is másképpen értelmezi.

Kijev elképzelése:

1. tűzszünet,
2. minden külföldi távozik az elszakadt területekről,
3. teljes ellenőrzése alá vonja a nemzetközileg elismert, jelenleg a szakadárok ellenőrizte határait,
4. és csak ezután tartanak választásokat a szeparatista területeken. 

A második pont azért is necces, mert állítólag elég sokan felvették már az orosz állampolgárságot a népköztársaságokban, Kijev pedig ugyebár elvileg nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Elvileg. 

Moszkva elképzelése: 

1. különleges státusz a Donbasznak (gyakorlatilag autonómia),
2. választások a szakadár népköztársaságban,
3. a szakadárok képviseletet kapnak a központi kormányzatban. 

Széles körben úgy tartják, hogy a választásokkal szakadárok (akiknek a megállapodások alapján, ha anno fegyvert fogtak, kegyelemben kell részesülniük Kijev által) kerülhetnek az ukrán törvényhozásba, effektíve lehetőséget biztosítva a Kremlnek, hogy az említett kapcsokon keresztül befolyásolja az ukrán politikát, nem mellesleg Ukrajna külpolitikáját. 

Mindennek fényében a geopolitikai bravúrjai miatt ismét (hazájában és külföldön egyaránt) növekvő népszerűségnek örvendő Vlagyimir Putyin szavai hátborzongatóan egyszerű értelmet nyernek: „Tetszik, nem tetszik, tűrjed, szépségem. Meg kell tenni, másképpen nem megy”. 

(Meduza / Ria Novosztyi / al-Jazeera)

(Borítókép:  Vlagyimir Putyin 2022. február 7-én. Fotó: Thibault Camus / POOL / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!