Rendkívüli állapotot rendelnek el Ukrajna egész területén

Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália is szankciókat vezet be az oroszok ellen.

Közlése szerint nyolc orosz biztonságpolitikai tisztviselőit, valamint oroszországi, illetve donyecki és luhanszki székhelyű cégeket érintenek a mostani szankciók. Scott Morrison szerint az említett 8 tisztviselő tevékenyen hozzájárult az Ukrajna elleni invázió előkészítéséhez.

Hozzátette: mindenki ellen fel fognak lépni, aki részt vesz az Ukrajna elleni invázióban – amely szerinte a következő 24 órán belül jó eséllyel kezdetét veszi. 

(via The Guardian)

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök azt mondta: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a következő 24 órán belül teljes erővel megkezdődik az Ukrajna elleni invázió.

Hangsúlyozta: az orosz haderő a jelek szerint már teljesen felkészült erre, bármelyik pillanatban megindulhat a támadás. Hozzátette azt is, hogy a liberális demokráciáknak össze kell fogniuk a tekintélyelvű államok ellen, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét. 

Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem mehet tovább az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel, és a jelek szerint határozatlan ideig nem is fog. Ez azonban Németország számára sem feltétlenül előnyös. Erről bővebben itt írtunk:

Kapcsolódó

Németország a saját ujjába harap a súlyos szankcióval

Mégis leállítják az Északi Áramlat 2. engedélyeztetését.

Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután Vlagyimir Putyin elismerte a szakadár területek függetlenségét, kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötöttek. A Nyugat sorra ítélte el Moszkva döntését. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:

Kapcsolódó

Kedden egy lépéssel közelebb került Oroszország és Ukrajna a háborúhoz

Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában.

Peking nem szívesen tenné kockára nemzetközi megítélését egy esetleges Ukrajna elleni háborús szerepvállalás miatt. Míg a NATO 5. cikkelyéből adódóan a szövetséges országoknak egységesen kell fellépniük a megtámadott tagállam mellett, addig Kínát – Moszkva laza szövetségesét – nem terheli ilyen kötelezettség. Kína elemi érdeke, hogy ne kockáztassa a harmincéves diplomáciai kapcsolatát Kijevvel, ugyanakkor kérdés, hogy milyen geopolitikai űrt tud betölteni a Nyugat és az Oroszország közötti mostani háborús helyzetben.

Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában elemzők tucatjai foglalkoztak a kérdéssel, hogy egy esetleges háborús cselekmény esetén Kína milyen pozíciót foglalna el. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el:

Kapcsolódó

Kína nagyon szeretne kimaradni az orosz–ukrán-konfliktusból

Peking jó kapcsolatokat ápol Kijevvel, viszont hosszabb távon nem akarja veszélyeztetni zökkenőmentes orosz kőolaj- és földgázexportját sem.