Rendkívüli állapotot rendelnek el Ukrajna egész területén
-
Románia irányából ismét az ukrán légtérbe lépett az Egyesült Államok légierejének FORTE–11 hívójelű, Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk típusú, pilóta nélküli felderítődrónja.
The US Air Force Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk is back in Ukraine airspace.
— Flightradar24 (@flightradar24) February 23, 2022
Last time it stayed airborne for about 24h.https://t.co/MSs3zTKKrz#FORTE11 pic.twitter.com/60A4muWpElA gép – más felderítő járművekkel felváltva – Ukrajna fölött járőrözött az utóbbi napokban, országszerte adatokat gyűjtve a katonai mozgásokról. A FORTE–11 legutóbbi misszióján közel egy napot töltött a levegőben Ukrajna felett. Cikkünk írásának időpontjában a gép éppen Harkiv és Poltava közt repül, és délkeleti irányba halad.
A FORTE–11 mellett még más NATO-gépek is vannak Ukrajna felett. A JAKE–12 hívójelű, Boeing RC–135 típusú gép például szintén nemrég tért vissza az ukrán légtérbe.
Update 1203z: JAKE12 #USAF RC135 arrived over #Ukraine for mission. #Donbass #RussiaUkraineCrisis pic.twitter.com/ieLUdWAwmx
— nde (@5472_nde) February 23, 2022Az Ukrajna felett repülő amerikai gépekre elsősorban amiatt figyeltek fel, hogy az utóbbi napokban a legtöbb nemzetközi légitársaság elkerülte az ország légterét. Ian Petchenik, a Flightradar24 nevű repülésfigyelő oldal kommunikációs igazgatója azt mondta: ezeknél a gépeknél tudatos döntés az, hogy a jeladót bekapcsolva hagyják.
Szakértők szerint vélhetően azért tesznek így, mert jelezni akarják az oroszoknak, hogy ők is ott vannak Ukrajna felett. Az Egyesült Államok légiereje a Reuters megkeresésére nem kommentálta ugyan ezeknek a repüléseknek a részleteit, annyit azonban közöltek, hogy gépeiket gyakran használják felderítésre.
Ezek a missziók demonstrálják a régió biztonsága melletti elkötelezettségünket
– írták válaszukban.
(via Reuters)
-
A volt amerikai elnök egy hosszú rádiós interjúban beszélt arról, hogy mennyire jó lépésnek tartja Vlagyimir Putyin részéről az ukrajnai szakadárok elismerését.
Tegnap néztem a tévét, és azt mondtam: »Hát ez zseniális«. Putyin fogja Ukrajna egy nagy részét, és függetlennek nyilvánítja. Ez egyszerűen csodás
– mondta Trump, majd hozzátette: Putyin ezután békefenntartókat is küldött a területekre, amit szerinte az amerikai déli határnál is meg lehetne tenni.
A volt elnök hangsúlyozta: mindez nem történhetett volna meg, „ha nem csalják el” a 2020-as választást és Joe Biden helyett ő maradt volna az elnöki székben.
(via NBC News)
-
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: miután Moszkva katonai csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába, már nincs értelme tárgyalnia az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Kapcsolódó
Az Egyesült Államok szerint már nincs értelme tárgyalni
Lemondták a találkozót az oroszokkal, az ukrán külügyminisztert viszont a Fehér Házban fogadták.
-
Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy Ausztrália is szankciókat vezet be az oroszok ellen.
Közlése szerint nyolc orosz biztonságpolitikai tisztviselőit, valamint oroszországi, illetve donyecki és luhanszki székhelyű cégeket érintenek a mostani szankciók. Scott Morrison szerint az említett 8 tisztviselő tevékenyen hozzájárult az Ukrajna elleni invázió előkészítéséhez.
Hozzátette: mindenki ellen fel fognak lépni, aki részt vesz az Ukrajna elleni invázióban – amely szerinte a következő 24 órán belül jó eséllyel kezdetét veszi.
(via The Guardian)
-
Anita Anand kanadai védelmi miniszter a Twitteren számolt be arról, hogy a kanadai haderő – immáron második alkalommal – „halálos katonai eszközöket” adott át ukrajnai partnereiknek.
Today, our @CanadianForces made a second delivery of lethal military aid to support our Ukrainian partners. Russia’s further invasion of a sovereign state is absolutely unacceptable, and we will continue to stand by Ukraine as the country defends its sovereignty and independence. pic.twitter.com/lYZRIu8JOE
— Anita Anand (@AnitaAnandMP) February 23, 2022Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Oroszország invázióra készül egy szuverén állam ellen és továbbra is ki fognak állni az ukránok mellett.
-
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök azt mondta: nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a következő 24 órán belül teljes erővel megkezdődik az Ukrajna elleni invázió.
Hangsúlyozta: az orosz haderő a jelek szerint már teljesen felkészült erre, bármelyik pillanatban megindulhat a támadás. Hozzátette azt is, hogy a liberális demokráciáknak össze kell fogniuk a tekintélyelvű államok ellen, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét.
-
Olaf Scholz német kancellár keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy nem mehet tovább az Északi Áramlat 2. gázvezeték engedélyeztetése az orosz–ukrán konfliktus miatt. A Németország és Oroszország között megépített gázvezeték már tavaly szeptemberre elkészült, azonban még nem üzemel, és a jelek szerint határozatlan ideig nem is fog. Ez azonban Németország számára sem feltétlenül előnyös. Erről bővebben itt írtunk:
Kapcsolódó
Németország a saját ujjába harap a súlyos szankcióval
Mégis leállítják az Északi Áramlat 2. engedélyeztetését.
-
Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában. Miután Vlagyimir Putyin elismerte a szakadár területek függetlenségét, kölcsönös együttműködési és barátsági megállapodást is kötöttek. A Nyugat sorra ítélte el Moszkva döntését. Erről szóló cikkünket itt olvashatja:
Kapcsolódó
Kedden egy lépéssel közelebb került Oroszország és Ukrajna a háborúhoz
Pattanásig feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában.
-
Peking nem szívesen tenné kockára nemzetközi megítélését egy esetleges Ukrajna elleni háborús szerepvállalás miatt. Míg a NATO 5. cikkelyéből adódóan a szövetséges országoknak egységesen kell fellépniük a megtámadott tagállam mellett, addig Kínát – Moszkva laza szövetségesét – nem terheli ilyen kötelezettség. Kína elemi érdeke, hogy ne kockáztassa a harmincéves diplomáciai kapcsolatát Kijevvel, ugyanakkor kérdés, hogy milyen geopolitikai űrt tud betölteni a Nyugat és az Oroszország közötti mostani háborús helyzetben.
Az orosz–ukrán konfliktus árnyékában elemzők tucatjai foglalkoztak a kérdéssel, hogy egy esetleges háborús cselekmény esetén Kína milyen pozíciót foglalna el. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el:
Kapcsolódó
Kína nagyon szeretne kimaradni az orosz–ukrán-konfliktusból
Peking jó kapcsolatokat ápol Kijevvel, viszont hosszabb távon nem akarja veszélyeztetni zökkenőmentes orosz kőolaj- és földgázexportját sem.