Putyin elérte, ami Obamának, Trumpnak és Bidennek sem sikerült

000 324428L
2022.02.28. 18:40
Nagy eséllyel valódi, új, nyílt fegyverkezési verseny indulhat a kontinensen, amely az utóbbi időben nem volt jellemző Európában. Sőt, ennek Németország a napokban lényegében már az élére állt – mondta Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő az Indexnek.

Miközben az Egyesült Államok legújabb trendje lendületből literszámra kiönteni az orosz vodkát a csatornába, mára szinte közmegegyezés tárgya, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az általa kirobbantott háborúval soha nem látott egységet hozott el Európában. Mind a politikusok, mind a közvélemény, tulajdonképpen egy egész kontinens egységesen fogott össze most Moszkvával szemben, és ítéli el Oroszország Ukrajna elleni invázióját

– értékelte az utóbbi napok eseményeit az Indexnek Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Mint mondta, a nyugati egységet az is nagyban összekovácsolja, hogy a tagországok kölcsönösen nyomást helyeznek egymásra. Hiszen ha most bárki bármilyen szempontból elkötelezné magát az agresszor Oroszország mellett, az többek között rendkívül súlyos nemzetközi presztízsveszteséggel járna. Arról nem is beszélve, hogy az orosz–ukrán konfliktus egész Európa biztonságát is egyértelműen visszavetette. Nem véletlen, hogy a helyzetet a NATO és az EU is próbálja kezelni.

Valóban sanszos, hogy Ukrajna rendkívüli EU-tagságot kap?

Míg más államokat előszobáztatják, addig Ukrajnát most gyorsított eljárásban EU-taggá választanák: a biztonságpolitikai szakértő szerint ez is bőven rejtene magában biztonsági kockázatot. 

Nyilván ez most, a háborúnak ebben a szakaszában népszerű szempont, hiszen jelenleg épp nagyon erős a szimpátia Ukrajna felé. Én is úgy gondolom, hogy a csatlakozást az unió részéről abszolút fel kell kínálni, akár valamiféle különleges tagságot is ki lehet találni. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ez egyik napról a másikra meg fog oldódni. Megadni csak úgy az EU-tagságot, én korainak találom, mert ezt egy nagyobb rendezési folyamat részeként kellene intézni

– vélekedik a rapid ukrán uniós csatlakozásról Wagner Péter.

Abba is érdemes belegondolni, nem teremt-e precedenst, ha egy háborúban álló ország gyorsított felvételt kap. Ha ez történik, világossá kell tenni, hogy ez csak az Oroszországgal szembeni konfliktus miatt történhet meg – figyelmeztet Wagner Péter arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn ismét kérte, hogy országát gyorsított eljárással vegyék fel az unióba, és az ezzel kapcsolatos uniós csatlakozási kérelmet is aláírta.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy maguk az uniós tisztségviselők részéről is felmerült a napokban, hogy meg kellene sürgetni Ukrajna EU-tagságát. Egy vasárnap esti interjúban például arról beszélt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Ukrajna az EU-hoz tartozik, idővel szeretnék a közösségben tudni. Volodimir Zelenszkij ezután Twitter-posztban erősítette meg, hogy telefonon tárgyalt Ursula von der Leyennel, és témáik közt volt Ukrajna lehetséges EU-csatlakozása is.

A Bundeswehr feltámadása?

Ettől függetlenül korábban példa nélküli uniós lépésre már így is sor került, miután az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: a döntéssel, hogy az EU katonai segélyt nyújt Ukrajnának, az unió olyat tesz, amit még soha korábban. 450 millió euró értékben fog fegyvereket biztosítani, amivel felrúgja az elmúlt évtizedek óvatoskodó külpolitikáját.

Wagner Péter meglátása, hogy az említett váltás nem következhetett volna be, ha Németország nem szánja rá magát egy 180 fokos fordulatra. Pár hete még néhány észt ex-NDK-s löveg átadását is megvétózták, most pedig Olaf Scholz német kancellár Twitter-üzenete alapján Németország 500 vállról indítható légvédelmi rakétavetőt, valamint ezer páncéltörő fegyvert küld Ukrajnának, mert kötelességüknek érzik, hogy legjobb tudásuk szerint támogassák ukrán barátaikat – írta a Twitteren a német kancellár.

Olaf Scholz a német parlament alsóházának rendkívüli vasárnapi ülésén nemcsak Ukrajna fegyveres támogatása mellett állt ki, hanem bejelentette, hogy magukhoz képest igen jelentősen, a GDP két százaléka fölé emelik a német védelmi kiadásokat. A NATO egyébként is ezt a kétszázalékos szintet várja el, amit Németország még egyszer sem teljesített, ahogy e téren eddig más uniós tagállamok sem igazán jeleskedtek.

Vasárnap már arról is döntés született, hogy a német szövetségi kormány a védelem fejlesztésére százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre. Ez Wagner Péter szerint azt jelenti, hogy a németek lényegében újjáépítik Németország haderejét, a Bundeswehrt. Egy ütőképes német hadsereg létrehozásából pedig – tette hozzá a szakértő –, nemcsak a NATO, egész Európa profitál majd. 

Németország egy gazdasági óriás, de egy katonai törpe, ami most minden bizonnyal változni fog. Érdekes, hogy Putyin most azt is elérte, ami Trumpnak, Obamának és Bidennek sem sikerült: a német vezetés eddig semmilyen szövetségesi, külső nyomásra nem volt hajlandó változtatni az álláspontján, hogy egy fillért sem költ többet védelemre, például hadihajókra és katonai repülőkre

– mutatott rá Wagner Péter.

Európa talpig fegyverben?

A biztonságpolitikai szakértő azt sem gondolja kizártnak, hogy elindul egy valódi, új, nyílt fegyverkezési verseny a kontinensen, amely az utóbbi időben nem volt jellemző Európában. Sőt, még az is lehet, hogy a korábbi rotációs, időszakos jellegű helyett állandósul a NATO-jelenlét Kelet-Európában. Például fix amerikai bázisok létesülnek a Baltikumban és Romániában.

Az elmúlt harminc év Európa és az Egyesült Államok hitéről szólt, hogy diplomáciai módszerekkel alapvetően mindent meg lehet oldani, nincs az a konfliktus, amit ne lehetne így elsimítani. Míg egy Afganisztánt vagy Líbiát katonai erővel le lehetett rohanni, abban ez idáig töretlen volt a bizalom, hogy egy nagyhatalommal, egy atomhatalommal lehet tárgyalni

– magyarázta Wagner Péter, aki arról is beszélt, hogy a nyugatnak innentől egészen más katonai és gazdasági logikával kell a kérdéshez közelítenie. Természetesen a párbeszéd lehetőségét továbbra is fenntartva mind katonai, mind gazdasági téren olyan erőket kell fenntartania, és fejlesztenie, amelyek esélyesek az orosz vagy más fenyegetésekkel szemben, vagy akár meg is haladják azokat.

Milyen világrend várható a háború után?

Az orosz–ukrán konfliktus egyelőre nem tart abban a szakaszban, hogy meg lehetne ítélni, mi lesz a háború kimenetele, főleg, hogy az ukrán hadsereg már okozott meglepetéseket. Az első négy-öt nap után, a kezdeti esélytelenséghez képest elképzelhető, hogy totális feladás helyett az ukránok részsikereket fognak elérni, és még Kijevet is megvédik. A szigorú nyugati szankciók is dolgoznak, elzárva Oroszországot a nyugati erőforrásoktól, így az Ukrajna elleni háború hosszú távú finanszírozási lehetőségétől is. Ez előbb-utóbb az orosz lakosság elégedetlenségét is kiválthatja, amelyre Putyinnak elnökként szintén tekintettel kell lennie. Ugyanakkor Oroszországnak, miután egyelőre nem vetette be az összes katonai erejét, bőven vannak még tartalékai. Mindeközben Ukrajna ereje, még úgy is, hogy közben dől hozzájuk a nyugati fegyver, minden egyes elveszített tartománnyal, erőművel, földgázvezetékkel dinamikusan csökken. Wagner Péter azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Putyin elnök célt érve végül kettészakítja a mai Ukrajnát, majd létrejön egy orosz- és egy nyugatbarát Ukrajna, ami mindenképpen egy teljesen új világrendet jelentene.

A háborús eseményeket percről percre közvetítjük, az Index hétfői beszámolóját ide kattintva olvashatja el.

(Borítókép: Egy nő sétál egy lerombolt épület előtt a Kijev melletti Vaszilkiv városában 2022. február 27-én. Fotó: Dimitar DILKOFF / AFP)



  • Hírek
  • Hírek