Erős ukrán kritika Kijevből: Magyarország segíti Putyint

„Magyarország segíti Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszió folytatásában” – olvasható az ukrán külügyminisztérium közleményében, amelyet Oleg Nyikolenko, a minisztérium szóvivője tett közzé.

A magyar kormánypárt választási kampánya a magyarok megfélemlítésén alapult azzal a fenyegetéssel, hogy az orosz háború Magyarország területére is kiterjed

– hangsúlyozta Nyikolenko.

A magyar vezetés nem akarja elismerni Oroszország tagadhatatlan felelősségét a Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben és más településeken elkövetett atrocitásokért, ami azt jelenti, hogy tudatosan erősítik Oroszországban a büntetlenség érzését, és újabb atrocitások elkövetésére ösztönzik az ukránokkal szemben

– olvasható a nyilatkozatban.

Hozzátette: ebbe a kategóriába tartoznak a magyar vezetés nyilatkozatai arról, hogy készek rubelben fizetni az orosz gázért. Az ukrán külügyminisztérium szerint a gáz rubelben történő fizetése Oroszország azon tervéhez tartozik, hogy megmentse az orosz gazdaságot a nemzetközi szankciókkal szemben. „Az orosz katonai gépezetnek erőforrásokra van szüksége az Ukrajna elleni háború folytatásához” – mondta Nyikolenko, aki szerint – abban az esetben, ha a gázért ezek után rubelben fizetnek az Európai Unió országai – meg is kapja.

Ebben az összefüggésben az orosz gáz rubelben történő fizetésére vonatkozó nyilatkozatot az országunkkal szembeni barátságtalan álláspontnak tekintjük. Az ilyen nyilatkozatok ellentmondanak az Európai Unió egyértelmű álláspontjának is, amely nem hajlandó kielégíteni Oroszország szeszélyeit

– fogalmazott a szóvivő. Megjegyezte, hogy az ukránokat és a magyarokat több évszázados történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kötelékek kötik össze, Ukrajnában mintegy 150 ezer ukrán magyar él.

Ugyanakkor mindkét népnek árt az a logika, amely jelenleg a budapesti politikusokat vezérli

– tette hozzá a diplomata.

„Ennek fényében cinikusnak tűnnek az Ukrajna és Oroszország közötti budapesti béketárgyalások lebonyolítására irányuló javaslatok” – tették hozzá. Szerintük ha Magyarország valóban segíteni akar a háború befejezésében, a következőképpen teheti meg:

• hagyja abba az egység rombolását az Európai Unióban,
• támogassa az új oroszellenes szankciókat,
• katonai segítséget nyújtson Ukrajnának,
• és ne teremtsen további forrásokat az orosz hadigépezet számára.

Magyarország rubelben is fizet

Mint arról korábban az Index is beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök a szerdán tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek azt javasolta, hogy mihamarabb hirdessenek tűzszünetet. Emellett azt is javasolta, hogy az ukrán, a francia és az orosz elnök, valamint a német kancellár Budapesten tartson megbeszélést, ami nem béketárgyalás lenne, hanem egy azonnali tűzszünetről szóló egyeztetés.

Az ukrán külügy felszólalt Brüsszelben

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO külügyi tanácskozására érkezve közölte: a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére, valamint azért, hogy a háború ne terjedjen tovább. Minél több fegyvert kap Ukrajna, és minél hamarabb érkeznek meg azok az országba, annál több emberélet menthető meg – mondta az ukrán külügyminiszter.

Felszólítom a szövetségeseket, hogy tegyék félre tétovázásukat, és ne vonakodjanak megadni Ukrajnának mindent, amire szüksége van. Bármennyire is furcsán hangzik, ma a fegyverek a béke célját szolgálják

– fogalmazott Kuleba, aki szerint minden fegyver, amelyet Ukrajna az orosz agresszor ellen használ, védekező célt szolgál. Ezzel kapcsolatban Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat, amelyek azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadófegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Ez igazságtalan és indokolatlan megközelítés – tette hozzá az ukrán tárcavezető.

Korábban sem volt fényes a helyzet a magyar–ukrán kapcsolatokban

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború kitörése után Magyarország határozott álláspontja volt, hogy ki akar maradni a konfliktusból, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek szállítását a területén. Az ukrán fél ezt nem hagyta szó nélkül, és megkezdődött a két ország közötti „nyilatkozatháború”.

Az ukrán elnök egy hónappal a háború kitörése után személyesen üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek az Európai Tanácshoz intézett beszédében. Üzenetének fő mondanivalója az volt, hogy Magyarországnak végre „el kell döntenie, hogy melyik oldalon áll”.  Orbán Viktor miniszterelnök azonban a beszédre reagálva kijelentette, hogy az ukrán elnök kérései ellentétesek a magyar érdekekkel, ezért mindkettőt visszautasítja.

Az ukrán elnök azonban nem adta fel, újfent üzent a magyar kormánynak. Szerinte nem elfogadható, ha vannak olyan országok, amelyek belülről feszítik az Európai Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot.

Az orosz–ukrán háború eseményeit percről percre követjük, élő hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. április 5-én. Fotó: Sputnik/Mikhail Klimentyev/Kremlin via REUTERS)