Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy Masztiff típusú páncélos szállítójárműveket küldenek Ukrajnának.
Szerdán derült ki, hogy a brit kormány páncélozott harcjárműveket küldhet Ukrajnába, amely az eddigieknél is nagyobb katonai segítséget jelentene. A két lehetséges „jelölt” a Masztiff, illetve a Jackal (Sakál) nevű járművek voltak. A kettő között az elsődleges különbség, hogy az utóbbi nagyobb hatótávolságú felderítőakciókra alkalmasabb lehet.
🚨#BREAKING: UK drawing up plans to send armoured vehicles to Ukraine, including protected patrol vehicles, such as the Mastiff, or vehicles like the Jackal, which can be used for LRRP.
— MEP OSINT (@MEPOSINT) April 6, 2022
Training to be conducted in an Allied Eastern Europe by British troops. (@Reuters) pic.twitter.com/PPIv0eP45p
A védelmi miniszter most közölte, hogy a Masztiffok mellett tették le a voksukat, az viszont egyelőre nem derült ki, hogy pontosan hány járművet küldenek majd. A járművek felszerelhetők 7,62 milliméteres géppuskákkal, 12,7 milliméteres nehéz géppuskákkal, valamint 40 milliméteres gránátvetőkkel is. A páncélzatuk pedig még a szokásosnál is vastagabb, jobb védelmet nyújt.
A járművek egyébként az afganisztáni NATO-misszióban már helytálltak, azonban bizonyos, csak a brit hadseregben használt felszerelést eltávolítanak majd belőlük. A kiképzőtisztek pedig egy Ukrajnával szomszédos országokban fogják betanítani a használatra az ukrán katonákat.
Olaf Scholz német kancellár szombaton egy tartományi választás előtti kampánygyűlésen kijelentette, hogy minden háborús bűnöst felelősségre kell vonni – számolt be az MTI.
Civilek meggyilkolása fölött nem hunyhatunk szemet, ez háborús bűncselekmény, amelyet nem fogadhatunk el, a tetteseknek felelniük kell érte
– fogalmazott a kancellár, hozzátéve: Németország folytatja a védelmi jellegű fegyverek szállítását Ukrajnának, amivel azt üzeni, hogy elkötelezett az európai országok szuverenitásának védelme mellett.
Megérkezett Kijevbe az osztrák kancellár, Karl Nehammer, hogy tárgyaljon az ukrán elnökkel – jelentette be Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján.
Ausztria támogat bennünket az orosz agresszió elleni küzdelemben. Karl Nehammer szövetségi kancellár kijevi látogatása az ukrán néppel való szolidaritás fontos megnyilvánulása
– írta posztjában Zelenszkij.
Köszönjük a nyílt és őszinte beszélgetést és a meleg fogadtatást Kijevben, Volodimir Zelenszkij. Ausztria tudja, min megy keresztül most az ukrán nép. Bármilyen módon humanitárius segítséget nyújtunk, és segítünk véget vetni ennek a háborúnak
– fogalmazott a Twitteren Nehammer.
Danke für das offene und ehrliche Gespräch sowie den freundschaftlichen Empfang in Kyijw @ZelenskyyUa. Österreich weiß, was das ukrainische Volk derzeit erleiden muss. Wir werden helfen, wo wir können, um das humanitäre Leid zu lindern und diesen Krieg zu beenden. pic.twitter.com/0OhtvmroFK
— Karl Nehammer (@karlnehammer) April 9, 2022
Úgy tűnik, az orosz erők háborús bűncselekményeket is elkövettek az ukrajnai háborúban azzal, hogy civileket vettek célba, de a különböző eseteket jogászoknak kell megvizsgálniuk – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton, amikor vonatra ült ukrajnai látogatásáról távozóban.
Az elnök utazás közben hozzátette: saját szemével látta a bucsai pusztítást.
Ösztöneim azt súgják, hogy ha ez nem háborús bűncselekmény, akkor mi minősül annak, de végzettségem szerint orvos vagyok, nem jogász, ezt jogászoknak kell alaposan megvizsgálniuk. Denisz Smihal ukrán kormányfő fényképeket mutatott nekem: járókelőket gyilkoltak meg. Saját szemünkkel láthattuk, hogy civileket vettek célba a város lerombolásával. Márpedig lakóépületek nem lehetnek katonai célpontok
– idézte az MTI a bizottsági elnököt.
Oroszország megőrizte tagságát a Nemzetközi Szánkó Szövetségben (FIL), amelyből az ukrajnai háború miatt akarták sokan kizárni az országot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság erre vonatkozó ajánlása alapján – számolt be az MTI.
Az Orosz Szánkós Föderáció megtartotta tagságát a nemzetközi szövetségben. Nem volt elég szavazat a kizáráshoz, s minden jogosultságunkat megtartottuk, sportolóink nemzetközi versenyeken indulhatnak, Oroszország pedig nemzetközi viadalokat rendezhet
– nyilatkozta a TASZSZ orosz hírügynökségnek Natalija Gart, az orosz szövetség elnöke, akit amúgy kizártak a FIL végrehajtó bizottságának tagjai közül. Ez ellen is keresetet indítanak a FIL illetékes testületénél – jelentette be.
A HelpHUB oldalán munkavállalás, egészségügy, oktatás és egyéb fontos témákban böngészhetnek a magyar cégek, szervezetek és magánszemélyek által tett felajánlások között az Ukrajnából menekülők – számolt be a HRportal.
A portál nonprofit alapon gyűjti össze azokat a dolgokat, amelyek relevánsak lehetnek az otthonukat elhagyni kényszerült embereknek. Az oldalon már több mint 50, támogatást, segítséget vagy hasznos információt nyújtó oldal, szervezet, cég, vállalkozás és magánszemély adatlapja érhető el.
Minden olyan férfit feltartóztatnak, aki engedély nélkül hagyja el Ukrajnát a hadiállapot ideje alatt – közölte Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Telemarafon adásában.
Egyértelműen látjuk, amikor valaki visszatér Ukrajna területére, és azt is, mikor hagyta el az országot. Minden olyan személy rögzítve van, aki február 22. után utazott el. A visszaúton pedig be kell mutatni azt a dokumentumot, ami igazolja a jogos távollétüket
– emelte ki Danilov. Hozzátette: azoknak, akik sürgős üzleti útra mentek, külön határőrségi dokumentummal kell rendelkezniük.
Oroszország pénteken közölte, hogy visszavonják tizenöt nemzetközi civil szervezet, köztük például az Amnesty International vagy a Human Rights Watch működési engedélyét, amivel kitiltották őket az országból.
A civil szervezetek úgy reagáltak, hogy így is megtalálják a módját, hogy dokumentálják az emberi jogi visszaéléseket.
The Russian government had already made it abundantly clear that it has no use for any facts regarding the protection of civilians in #Ukraine.
— Human Rights Watch (@hrw) April 8, 2022
This is just one small further proof of that.
A Human Rights Watch bejegyzésében azt írták: az orosz kormány 30 év után döntött a kitiltásuk mellett. Hozzátették, hogy egy törvényi szabályozásra hivatkoztak, de szerintük egyértelmű, hogy az ukrajnai emberi jogi visszaélésekről való riportjaik miatt született a döntés.
A bejegyzés alatt közzétett kommentjükben a szervezet arra is visszautalt, hogy már a Szovjetunióban elkövetett emberi jogi visszaéléseket is dokumentálták, amikor még egyáltalán nem voltak jelen az országban.
Akkor is megtaláltuk a módját annak, hogy dokumentáljuk az emberi jogi visszaéléseket, és ez a jövőben is így lesz
– írták. Hasonló üzenetet tett közzé az Amnesty International amerikai részlege is.
“The authorities are deeply mistaken if they believe that by closing down our office in Moscow they will stop our work documenting and exposing human rights violations.
— Amnesty International USA (@amnestyusa) April 8, 2022
A hatóságok nagyot tévednek, ha azt hiszik, hogy a moszkvai irodánk bezárása után abba fogjuk hagyni az emberi jogi visszaélések feltárását, nyilvánosságra hozatalát
– írták a bejegyzésben, és hozzátették: „valamit biztos jól csináltak”, ha a Kreml most el akarja hallgattatni őket.
Az Ukrán Állami Takarékpénztár (Oschadbank) kölcsönt nyújt a Naftohaz ukrán állami gázvállalatnak, hogy helyreállítsa a háború miatt keletkezett infrastrukturális károkat – jelentette be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
A 4,3 milliárd hrivnyás kölcsön a gázvezetékek, villanyvezetékek és a vízellátás helyreállítása mellett azt is lehetővé teszi, hogy a vállalat földgázt vásároljon – tette hozzá a miniszterelnök.
A déli kikötővárosban, Odesszában és az odesszai régióban hétvégi kijárási tilalmat rendeltek el, mert az ukrán hadsereg szerint újabb légicsapások fenyegetik a térséget – közölte Facebook-oldalán az Odesszai Regionális Állami Közigazgatás.
A kijárási tilalom szombat este kilenckor lép érvénybe, és hétfő reggel hat óráig tart. A döntést a kramatorszki események és az odesszai rakétacsapások fényében hozták meg.
Az orosz–ukrán háború miatt sokan döntenek úgy, hogy lemondják a foglalásaikat, emiatt az ágazat két éven belül már a második komoly válságát éli – írja az Infostart.
Az év nagyon jól kezdődött, majd az első rakéták becsapódása után radikális zuhanásba kezdett – mutatott rá a Horvát Kereskedelmi Kamra Családi Turisztikai Egyesületének elnöke. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Utazási Irodák Szövetségének szóvivője is, aki elmondta, hogy február 24. szinte leállást jelentett, leginkább a beutazások tekintetében. Bár az Oroszországba történő utakat lemondták, a tapasztalat szerint a nyugatra történő utazásokat nem érinti különösebben a háború – emelte ki Bakó Balázs.
Csaknem ezer tengerész vesztegel kereskedelmi hajókon az ukrán vizeken a háború miatt, és helyzetük egyre tarthatatlanabb, mert vészesen fogy a tartalék élelemből, ivóvízből, üzemanyagból és egyéb alapvető szükségleti cikkekből – figyelmeztettek ENSZ-szervezetek.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös közleményben azzal a kéréssel fordult a Nemzetközi Vöröskereszthez, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezethez és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához (UNHCR), hogy segítsenek utánpótlást eljuttatni 86 hajóra.
Az orosz hadsereg és a kelet-ukrajnai szakadárok által hevesen ostromlott Mariupolnál horgonyzó hajók legénysége különösen veszélyben van – hívták fel a figyelmet. A tengerészek, illetve a kereskedelmi hajók távozási lehetősége érdekében folyamatban van egy humanitárius tengeri folyosó kialakítása a Fekete- és az Azovi-tengeren, de ezt nagyban hátráltatják biztonsági kockázatok – számolt be az MTI.
A Google letiltotta az orosz Állami Duma hivatalos YouTube-csatornáját – írja a Korrespondent.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta: a platform ezzel aláírta a saját ítéletét. Azt tanácsolta az embereknek, hogy minél előbb vigyék át tartalmaikat az orosz videómegosztó platformokra.
Németországban az ukrajnai háború miatt a hatóságok elkezdték megerősíteni az óvóhelyeket és vésztartalékokat képeznek – számolt be a Welt am Sonntag című lap a szövetségi belügyminisztert idézve.
Azután, hogy a német fegyveres erők évtizedeken át folyamatosan zsugorodtak, Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a berlini kormány jelentős irányváltást határozott el. Ezzel összefüggésben Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd euróval növelik a védelmi kiadásokat.
A német belügyminiszter, Nancy Faeser kiemelte, hogy a védelmi politika megváltoztatása keretében modernizálják az óvóhelyhálózatot, és a polgári védelemre is többet költenek.
Most 599 (használható) óvóhely van az országban, és azt vizsgáljuk, hogy hányat lehet még használhatóvá tenni. Mindenesetre megállítottuk azt a korábbi tendenciát, hogy ezeket apránként felszámolták
– mondta a miniszter. A meglévő bunkerek megtartása mellett tanulmányozzák, hogy a föld alatti parkolókat, metróállomásokat és bizonyos épület-pinceszinteket hogyan lehet alkalmassá tenni óvóhelynek.
Ezenkívül a szövetségi kormány 88 millió eurót adott a tartományoknak új légoltalmi szirénák telepítésére, mert országos lefedettségük még nagyon messze van, egészségügyi felszerelésből, gyógyszerből és védőruházatból pedig vésztartalékot képeznek – idézte Faesert az MTI.
A háború befejezése után az orosz invázió miatt az országot elhagyó menekültek 79 százaléka tervezi, hogy visszatér Ukrajnába – írja az UNN a Razumkov Központ felmérése alapján.
A megkérdezettek 89 százaléka gondolja, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, és csupán egy százaléka vélekedik úgy, hogy a támadó fog majd győzelmet aratni.
Az ukránok nagy része, 78 százaléka pozitívan vélekedik az ukrán vezetés orosz agresszió ellen hozott döntéseiről.
Magyarország területére az elmúlt napon az ukrán–magyar határszakaszon 5236 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4674 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 972 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől pénteken 613 ember, köztük 267 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 49 ember, köztük 22 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke újságíróknak beszélt az Ukrajnának való segítségnyújtásról – számolt be az Inforádió.
Az államfő emlékeztetett: sokakat meglepett Oroszország katonai agressziója, majd őrültnek nevezte az oroszokat azért, mert megtámadták Ukrajnát.
Az önöknek adott korábbi interjúban azt állítottam, hogy az oroszok nem bolondok, hogy megtámadják Ukrajnát. Az, hogy ez valóban megtörtént, bizonyítja, hogy mégis azok
– ismerte el tévedését Miloš Zeman, hozzátéve: Csehországnak segítenie kell Ukrajnát.
A rocklegenda, Bon Jovi dallal fejezi ki, hogy kiáll a háború áldozatai mellett.
Az énekes a 2015-ös We don’t run (Mi nem futunk el) című dalának előadásával szeretne erőt adni a hazájukért harcoló ukránoknak, a Global Citizen szervezettel együttműködve pedig mindenkit arra buzdít, hogy hívják fel a figyelmet az Ukrajnában zajló eseményekre.
Ukrajnában egyes nyugdíjkategóriákba tartozó emberek pénzügyi támogatásban részesülnek – számolt be a TSN.
Ennek alapján azok a nyugdíjasok, akik átmenetileg a harci övezetekből Ukrajna más városaiba és falvaiba költöztek, kétezer hrivnya (csaknem 24 ezer forint) összegű támogatást kapnak az ukrán államtól.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök pénteken látogatást tett Kijevben. Felajánlotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy szakértői csoportot küld a Bucsán és más ukrán városokban elkövetett gaztettek kivizsgálására és a háború elől menekülők vallomásának dokumentálására.
Pozsony segíteni szeretne abban is, hogy Ukrajna Szlovákián keresztül vonattal exportálhasson gabonát – számolt be az Inforádió.
Oroszország péntek este ismét tagadta, hogy köze lett volna a kelet-ukrajnai Kramatorszk pályaudvarára mért rakétacsapáshoz. Az akcióban a legfrissebb adatok szerint legalább ötvenen meghaltak, kilencvennyolcan megsebesültek – számolt be az MTI.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: a vasútállomásra kilőtt Tocska–U rakéta becsapódási ívének és a farokrész helyzetének az elemzése megerősíti, hogy a rakétát Kramatorszkra délnyugati irányból lőtték ki, az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt lévő területről.
Hozzátette: az orosz felderítés rendelkezésére álló adatok szerint a támadás időpontjában a 19. rakétadandár egyik hadosztálya a Donyeck megyei Dobropillja településen tartózkodott, Kramatroszktól 45 kilométerre délnyugatra. Az adott körzet egyelőre a Donyec-medencei ukrán csapattestek kezén van – állította a szóvivő. Konasenkov hozzátette azt is, hogy Tocska–U harcászati rakétákat csak az ukrán fegyveres erők vetnek be.
A Kreml korábban már tagadta, hogy Oroszország lenne felelős a támadásért. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szintén olyan jelentésekre hivatkozott, amelyek szerint a támadásban Tocska-U rakétát vetettek be.
Az ukrán fél az orosz hadsereget okolja a kramatorszki pályaudvar elleni támadás miatt, és azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan vesz célba civileket. A támadást elítélte mások mellett az ENSZ, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Franciaország is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodást kötött Ukrajnával egy speciális adminisztratív számla megnyitásáról, amelyen keresztül az adományozó országok pénzt küldhetnek Ukrajna megsegítésére – jelentette be Vladiszlav Raskovan, az IMF ukrán igazgatóhelyettese a Facebook-oldalán.
A posztból az is kiderül, hogy a háborús ország támogatására Kanada egymilliárd dollárt adományoz.
A Pénzügyminisztérium és én a kanadai kormánnyal közösen hoztuk meg a döntést, és az elsők között támogatást kaptunk Hollandiától, Lengyelországtól, Skandináviától és a Baltikumtól is. Kanada pénzügyminisztere, Chrystia Freeland tegnap azt mondta a parlamentben, hogy a kanadai kormány egymilliárd dollárt különít el az ukrán kormány támogatására
– írja a bejegyzésben Raskovan.
A film, a zene, a tévé és a sport világának hírességei csatlakoztak pénteken egy nagyszabású online kampányhoz, amelynek célja a kiállás Ukrajna mellett és a menekültek megsegítése – számolt be az MTI.
A Global Citizen nemzetközi jótékonysági civil szervezetnek a közösségi médiában indított kezdeményezéséhez olyan sztárok adták a nevüket, mint Bruce Springsteen, Hugh Jackman, Elton John, Jon Bon Jovi, Billie Eilish vagy a Jonas Brothers.
A menekülteknek Ukrajnában és másutt a világon szükségük van a segítségünkre
– mondta támogató videójában Bruce Springsteen amerikai énekes, gitáros. Barbra Streisand színésznő és énekesnő a Twitteren közölte, hogy támogatja a kampányt, és reméli, követői is így tesznek.
I supported and hope you will too #StandUpForUkraine https://t.co/vOzvuawg5d
— Barbra Streisand (@BarbraStreisand) April 8, 2022
Céline Dion egy, az Instagramra feltöltött videóban szólította fel a világ vezetőit, hogy segítsenek mindazokon, akik otthonuk elhagyására kényszerülnek.
Lengyelország az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta mintegy 160 ezer menekült gyermeket fogadott be – számolt be az inpoland.net.
A lengyel oktatásügyi miniszter közölte: jelenleg 120 ezer ukrajnai gyerek tanul elemi osztályokban Lengyelországban, további 25 ezer jár óvodába, és vannak, akik középiskolában folytatták a tanulmányaikat.
Újabb tömegsírokat találtak a Kijev közelében lévő Makarivnál az ukrán hatóságok – számolt be az MTI.
Makariv körülbelül 50 kilométerre nyugatra fekszik Kijevtől, a háború előtt körülbelül 15 ezer ember élt itt. A város polgármestere, Vagyim Tokar pénteki televíziós beszédében azt mondta: 132 civil holttestet találtak a tömegsírokban és az utcákon.
Az elmúlt hetek harcai miatt a városban körülbelül csak ezer lakos maradt. A háború miatt a város épületeinek mintegy 40 százaléka megsérült, sok épület pedig javíthatatlan állapotba került.
Újabb termékek exportját tiltotta meg Oroszországba és Belaruszba helyi idő szerint pénteken az Ukrajna ellen indított háború miatt az Egyesült Államok – jelentette be washingtoni kereskedelmi minisztérium.
A közlemény szerint mostantól csak külön engedéllyel exportálhatók Oroszországba és Belaruszba műtrágyák, csővezetékeknél használt csapok, csapágyak, egyéb alkatrészek, nyersanyagok és vegyszerek is. A korlátozás de facto tiltást jelent, miután a kormányzat közölte, hogy nem fogja megadni az ehhez szükséges engedélyeket.
Az amerikai kormány szintén megtiltotta, hogy amerikai gyártású, de belarusz tulajdonú, üzemeltetésű vagy belaruszok által bérelt repülőgépek repüljenek Belaruszba, válaszul arra, hogy Minszk támogatja Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
Az Egyesült Államok azt követően döntött úgy, hogy tovább növeli az Oroszországra és szövetségesére kivetett szankciók szorítását, hogy Kijev környékén az orosz csapatok visszavonulása után tömegsírok és meggyilkolt civilek holttesteinek százai kerültek elő. Joe Biden amerikai elnök szerint az orosz csapatok súlyos háborús bűncselekményeket követtek el – számolt be az MTI.
Kramatorsz pályaudvarának tegnapi bombázása után úgy döntöttek, hogy evakuálják a város lakosságát – jelentette be Alekszandr Goncsarenko, a város polgármestere.
A civileket reggel nyolc órától evakuálásra kijelölt buszok szállítják Dnyeperre.
Megérkezett a Magyar Református Szeretetszolgálat 3,2 millió forint értékű gyógyszeradománya az Ungvári Klinikai Kórházba – számolt be az MTI.
Ivan Kurah, az egészségügyi intézmény igazgató-főorvosa elmondta, hogy a kórházban nagy számban látnak el menekült felnőtteket és gyermekeket, de még az alapvető gyógyszerek is hiánycikké váltak.
A főorvos elmondása szerint minden menekültnek lehetőség szerint a legjobb ellátást igyekeznek biztosítani, ami nem egyszerű, mivel Ungváron körülbelül ötvenezer menekült tartózkodik, ami a kárpátaljai megyeszékhely állandó lakosságának a fele.
További százmillió font (több mint 45 milliárd forint) értékű, védelmi jellegű fegyverszállítmányt küld Ukrajnába Nagy-Britannia – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök, aki Olaf Scholz német kancellárt fogadta a Downing Streeten.
Közös sajtóértekezletükön elmondta: a szállítmányban ismét lesz Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszer, amelyből London már korábban is sokat átadott Ukrajnának. A brit kormányfő ismertetése szerint ezek a rakéták a hangsebesség háromszorosával repülnek.
Nagy-Britannia emellett 800 páncéltörő rakétát is szállít, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközökkel együtt.
Ukrajnába utazott pénteken Karl Nehammer osztrák kancellár. Szombaton ellátogat Kijevbe és az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett atrocitások jelképévé vált Bucsába is – közölte a bécsi kancellári hivatal.
A fővárostól északnyugatra fekvő Bucsában a múlt hét végén az orosz csapatok kivonulása után civil ruhás holttestek tucatjait találták meg. Moszkva tagadja, hogy köze lenne a mészárláshoz, szerinte megrendezett provokációról van szó.
Karl Nehammer a tervek szerint szombaton találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd sajtótájékoztatót tart, utána tárgyal Denisz Smihal kormányfővel. Az osztrák kancellár tárgyal Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel is, majd este visszautazik Bécsbe.
Fontos, hogy a semlegességünk keretében támogassuk Ukrajnát mind humanitárius, mind politikai téren
– hangsúlyozta Nehammer.
Ausztria az Európai Unió tagállama, de nem tagja az észak-atlanti szövetségnek. Bírálta Ukrajna lerohanását és a szolidaritásáról biztosította Kijevet.
Ami Ukrajnában történik, a polgári lakosság elleni rettenetes támadó háború
jelentette ki a kancellár. Nehammer szerint független nemzetközi jogi szakértőknek kellene feltárni a nyilvánosságra került háborús bűnöket, és az elkövetőket felelősségre kell vonni.
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josef Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tárgyalt Kijevben, és Bucsába is ellátogattak – számolt be az MTI.
A Pentagon tájékoztatása szerint harmincról negyvenre emelkedett a közeli orosz határ túloldalán, Belgorod mellett állomásozó zászlóaljak száma. Az egységek 600–1000 katonából állnak.
A Pentagon egyik illetékese szerint az orosz csapatösszevonás célja a kelet-ukrajnai Donbász térségének elfoglalása, és a jelek szerint Oroszország 60 ezer katona mozgósítására készül.
Késhegyre menő harc lesz. Ez nagyon ronda és véres is lehet
– fogalmazott a neve mellőzését kérő védelmi minisztériumi tisztviselő.
Az MTI tájékoztatása szerint John Kirby, a Pentagon szóvivője korábban arról beszélt, hogy a jelentések szerint Moszkva tartalékosok tízezreit mozgósítja annak érdekében, hogy az Ukrajna északi részén elszenvedett veszteségeket követően megerősítse erőit.