Szigorúan titkos ukrán jelentéseket hoztak nyilvánosságra az oroszok

Nyomozást indítottak az alkotmánybíróság volt elnöke ellen, mivel a háború kitörését követően külföldre menekült – közölte az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR).

Az iroda szerint Olekszandr Tupickijt rendfenntartók és civilek segítették az illegális határátlépésben. A DBR nyomozói az előzetes vizsgálat során megállapították, hogy törvényes határ- és vámellenőrzés, valamint a külföldi utazásra jogosító okmányok ellenőrzése nélkül lépte át Ukrajna határát.

A volt elnök tartózkodását Bécsben rögzítették egy a felesége nevére regisztrált autó mellett. A nyomozó iroda kiemeli, hogy bűncselekmény miatt folyik eljárás Tupickij ellen, valamint keresik azokat az embereket is, akik felelősek az illegális határátlépésért.

Azok a háború elől menekülő határon túli magyarok, akik kárpátaljai állandó lakcímmel rendelkeznek, magyarországi tartózkodásuk idejére létfenntartási támogatást igényelhetnek.

A támogatás összege felnőttek esetében havi 22 800 forint, gyermekek pedig 13 800 forintra jogosultak.

Az erről szóló kormányrendelet ide kattintva érhető el.

Körülbelül négymillió ukrán gyerek vált kényszermigránssá, több száz sorsáról pedig nem is lehet tudni – mondta Olena Zelenszka, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij felesége.

Olena Zelenszka

Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images Hungary

Az elnök felesége az Európa Tanács égisze alatt megrendezett Új Gyermekjogi Stratégia (2022–2027) című konferencián beszélt az ukrán menekült gyerekek sorsáról – számolt be a censor.net.

Körülbelül négymillióan, a gyerekeink fele vált menekültté: már nincs otthonuk. És ami még rosszabb, most Ukrajnában több száz gyerek él, akivel nincs kapcsolatunk. A sorsukról egyszerűen semmit sem tudunk! Szüleik az oroszok által megszállt városokban vannak, vagy olyanok helyeken, ahol épp harcok folynak

– mondta a first lady.

A teremben egyperces néma csenddel emlékeztek meg arról a 165 ukrán gyermekről, aki Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában halt meg.

Egyre több, emberkereskedelemmel foglalkozó bűnöző tűnik fel Lengyelországban, aki az Ukrajnából menekülő fiatal nőket akarja csapdába csalni – írja a Daily Mail. A brit lap szerint többek között egy ausztrál és brit veteránokból álló, Mitmark nevű őrző-védő szervezethez kötődő önkéntes csoport próbálja megakadályozni, hogy az emberkereskedők lecsapjanak a menekültekre.

A bűnbandák még Ukrajnában alkalmaznak felderítőket, akik fotókat készítenek a megrendelőiknek. Olyan áldozatot keresnek, rendszerint idősebb anyát, akinek huszonéves lánya van, vagy fiatalabbat, akinek kamasz lányai vannak. A huszonéveseket később 145 ezer fontért (65,5 millió forint) tudják eladni.

A Daily Mail megfigyelt egy olyan esetet, amikor két férfi felajánlotta egy nőnek, hogy elfuvarozzák oda, ahová mennie kell. Az egyik férfi azt állította, hogy a nőről az egyik barátja fotót küldött neki, és ő kérte meg, hogy vigye el kocsival. Valójában a felderítőjük készítette a felvételt, amivel igazolni próbálta magát. Ekkor az egyik önkéntes közbelépett, és a telefonján keresztül figyelmeztette a nőt a veszélyre.

A veteránok negyedóra alatt nyolc feltételezett emberkereskedőt azonosítottak a környéken. Óvatosan fotót készítettek róluk, továbbították a rendőrségnek és a többi, emberkereskedelem ellen küzdő szervezetnek. Az önkéntesek csak legvégső esetben lépnek közbe.

Az emberkereskedelem ellen küzdő önkéntes szervezetek már a határ másik oldalán is igyekeznek célzott üzenetekkel figyelmeztetni a lehetséges áldozatokat, de korlátozottak az erőforrásaik.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel csütörtökön támogatta azt a javaslatot, miszerint további 500 millió eurót biztosítsanak Ukrajnának fegyverekre.

Köszönet Josep Borrellnek a további 500 millió eurós támogatási javaslatért. A gyors jóváhagyást követően ez 1,5 milliárdra emeli az Ukrajna számára katonai felszerelésekre már megszavazott uniós támogatást

– fogalmazott a Twitteren Michel.

Az orosz Sberbank az uniós gazdasági szankciók miatt eladta a Horvátország legnagyobb vállalatában, az ötvenezer munkavállalót foglalkoztató Fortenovában birtokolt 43 százalékos részesedését a magyar–amerikai Indotek-csoportnak – számolt be az MTI horvát sajtóbeszámolók alapján. A hírt a Fortenova is megerősítette.

Az árat nem közölték, de az akvizíciót még jóvá kell hagynia az illetékes szabályozó hatóságoknak. Fabris Peruško, a Fortenova-csoport vezérigazgatója az adásvételi szerződés aláírását követően üdvözölte az Indotek belépését az új tulajdonosi struktúrába. Jelezte: hosszú távú stratégiai partnerként számítanak a magyar–amerikai alapra. Ezenkívül reményének adott hangot, hogy a következő néhány hónapban megérkezik a részvények vásárlásához és eladásához szükséges összes jóváhagyás is.

Fotó: Jure Makovec / AFP

A Fortenova-csoport Délkelet-Európa legnagyobb élelmiszer-kereskedő és -termelő vállalatának számít, mivel több mint 30 millió fogyasztót szolgál ki nyolc délkelet-európai ország piacán. A vállalat három alaptevékenysége a kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar és mezőgazdaság. A cégcsoportba tartozik például a horvát Konzum kiskereskedelmi üzletlánc is.

A Sberbank még két éve a Fortenova jogelődjének, a csődközelbe jutott Agrokor konglomerátumnak a hitelezőjeként szerezte meg részesedését a Fortenova-csoportban. Az ukrajnai háború miatt azonban az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és ezek – a 43 százalékos Sberbank-részesedés miatt –  a Fortenova-csoportot is nehéz helyzetbe hozták. Emiatt kellett megválnia az orosz banknak a tulajdonrészétől.

Tegnap harmadjára rendezték meg a TV2-n a CSR Hungary-díjas Neked énekelek című jótékonysági műsort. Ezúttal a gálán az Ukrajnából menekült emberek számára gyűjtöttek.

Az adás háziasszonya Várkonyi Andrea volt. Több mint 70 millió forint adomány érkezett az otthonukat elhagyni kényszerült emberek számára.

Megnevezte az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a leggyakoribb háború alatti pénzügyi csalásokat – közölte Leszja Vojtickaja, az NBU kommunikációs osztályának és pénzügyi tudatosság osztályának vezetője. Az első jellemző csalás a hamis bérleti vagy evakuálási hirdetések. Ebben az esetben a csalók megkérik a menekülteket, hogy a biztonságos régiókban lefoglalt szállásokért fizessenek előleget, majd miután megkapták az összeget, eltűnnek.

A bűnözők másik része SMS-ekkel kér támogatást a menekülteknek, de a pénzt nem erre a célra használják fel. A következő csoport, hasonlóan az előzőhöz, adományokat kér különböző internetes oldalakon, mások pedig golyóálló mellényeket és más katonai eszközöket árulnak. Ezek a pénzösszeg átutálását követően szintén felszívódnak, vagy rosszabb esetben olyan mellényt árusítanak, amely nem nyújt védelmet – írja a bin.ua.

Egy nagy német kereskedelmi csoport szerint sok kis- és középvállalkozás a robbanásszerűen emelkedő energiaárak miatt pénzügyi válságban van, és emiatt ellenzi az orosz földgáz importjának betiltását.

A német kis- és középvállalkozások szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha megemelné a beszerzési árakat.

A DPA német hírügynökséggel megosztott felmérés eredményei szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra, és 52 százalékuk igent mondott a kőolajra vonatkozóra. Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén mennyivel lenne hajlandó többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, a vállalkozások csaknem 48 százaléka azt mondta, hogy nem fizetne felárat, 32 százalékuk pedig hajlandó lenne elfogadni egy legfeljebb 30 százalékos felárat, és 15 százalékuk el tudná képzelni az 50 százalékos felárat is – ismertette az MTI.

Markus Jerger, az érdekképviseleti csoport ügyvezető igazgatója elmondta:

a jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés jele – de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még magasabb energiaárakat fizessenek.

Oroszország több mint 12 ezer személyigazolványt adott ki ukránoknak a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területén – közölte az orosz belügyminisztérium.

Oleg Kadocsnyikova, az orosz belügyminisztérium migrációs főigazgatóságának helyettes vezetője elmondta: a népköztársaságok területén a menekültek több mint 800 ideiglenes befogadóközpontban vannak elszállásolva. Jelenleg 25 ezer ember él ezeken a szállásokon – írja a Korrespondent.

Az orosz hadművelet kezdete óta harmadik alkalommal hajtottak végre fogolycserét – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Tájékoztatása szerint 26 ukrán állampolgárt, 12 katonát és 14 civilt váltottak ki orosz fogságból. Arról nem tett említést, hogy a fogolycsere hol történt, illetve hány orosz katonát engedtek szabadon.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos ugyanakkor arról számolt be, hogy a felek olyan kamionsofőröket cseréltek ki, akik a harccselekmények miatt a másik ország területén rekedtek. A TASZSZ orosz hírügynökség 32 orosz és 20 ukrán kamionsofőrről tud – jelentette az MTI.

Az Egyesült Államok Patriot légvédelmi rakétarendszereket küld Szlovákiának azok helyett az S–300-asok helyett, amelyeket ezen a héten átadtak Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök márciusban név szerint is említette az S–300-asokat, mint olyan légvédelmi rakétarendszereket, amelyeket az ukránok felhasználhatnának arra, hogy megvédjék magukat az orosz légicsapásoktól. Szlovákia erre reagálva döntött úgy, hogy átadja védelmi rakétáit Ukrajnának, abban az esetben, ha megfelelő pótlást kap helyettük.

S-300-as rakétavédelmi rendszer

Fotó: Costas Metaxakis / AFP

Eduard Heger szlovák miniszterelnök pénteken tudatta, hogy megtörtént az S–300-asok átadása. A Szabad Európa Rádió szerint Joe Biden amerikai elnök megköszönte a szlovákok által nyújtott segítséget, és azt ígérte, hogy amerikai gyártmányú Patriot rakétarendszereket küldenek a pótlásukra.

Lloyd Austin védelmi miniszter pedig a szlovák bejelentésre reagálva azt mondta, hogy a következő napokban már meg is érkeznek az új rakétarendszerek Szlovákiába, néhány amerikai katonával együtt, akik megerősítik majd a határokat.

Tisztelettel adózom a szlovák kormány nagylelkűsége előtt, hogy átadták a fontos védelmi eszköznek számító S–300-asokat Ukrajnának. Ez erős tanúsága annak, hogy Ukrajna szomszédai mennyire elkötelezetten segítik az ukránokat az oroszok ellen, akik jogos indok nélkül lerohanták a hazájukat

– jelentette ki az amerikai védelmi miniszter.

Az európai NATO-tagországok közül Szlovákia mellett még Bulgária és Görögország rendelkezik S–300-as rakétarendszerekkel.

Ukrajna 468 millió hrivnya értékben államosított orosz és belarusz vagyont – tette közé Ukrajna Gazdasági Biztonsági Hivatala.

Ezzel az ukrán állam tulajdonába került 450 vagon és 7 teherszállító jármű, és további 1552 vagon lefoglalását tervezik.

Több mint 700 ezer ember menekült el a donyecki és luhanszki népköztársaságokból, illetve Ukrajna más térségeiből Oroszországba a hadművelet február 24-i kezdete óta – közölte Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője.

Civileket igazoltatnak Mariupolban 2022. április 7-én

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Szombaton 24 ezer ember hagyta el Ukrajna harci övezeteit Oroszország irányába. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője pedig arról számolt be, hogy a nap folyamán 4532 civilt sikerült kimenekíteni az ostromlott városokból humanitárius folyosókon keresztül – ismertette az MTI.

Orosz támadások következtében öt civil vesztette életét és öten megsebesültek Vuhledar és Novomihajlivka településeken – jelentette be Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó.

Harkiv térségéből két halott civilt jelentettek. Az ukrán hadsereg közlése szerint a déli fekvésű Mikolajiv térségéből hét orosz rakétacsapásról számoltak be. Halálos áldozatok nem voltak.

Az ukrán kormányerők ellentámadásai következtében viszont nyolcvan orosz katona vesztette életét, megsemmisítettek három harckocsit, illetve egy harci helikoptert és egy repülőgépet – jelentette az MTI.

Németországban tömeges munkanélküliséget eredményezhet, ha az oroszok elleni szankciók a gázszektorra is kiterjednek – mondta Markus Söder bajor miniszterelnök a német Funke Médiacsoport lapjainak.

Markus Söder

Fotó: Andreas Gebert / Reuters

Söder hangsúlyozta: az Oroszországtól való energiaipari függést fokozatosan, lépésről lépésre kell megszüntetni, nem pedig azonnal, máskülönben súlyos következményei lesznek. Kijelentette, hogy osztja a német szövetségi kormány véleményét, miszerint az orosz olaj és szén hiányát rövid távon kibírják, ám a gáz esetében komplikáltabbnak látja a helyzetet.

Ha leállítjuk a gázszállításokat Oroszországból, akkor tömeges munkanélküliséggel, szociális problémákkal és a demokráciát is veszélyeztető nehézségekkel kell szembenéznünk

– közölte Markus Söder. Hozzátette: „figyelembe kell venni azokat a következményeket, amelyek a lakosság többségét érinthetik” egy ilyen lépés után.

A bajor miniszterelnök az interjúban arról is beszélt, hogy a hat létező német atomerőműből (amelyek közül hármat 2021 végén lekapcsoltak, a maradék hármat pedig 2022 végéig kapcsolnák le) ötnek a működését meg kellene hosszabbítani, illetve újra kellene indítani az energiaválság miatt. Kifejtette:

Az, hogy az év végéig a maradék három atomerőmű üzemeltetését be akarják fejezni, súlyos hiba, téves elgondolás. Ezek ugyanis több tízmillió háztartást látnak el elektromossággal. Az öt atomerőműnek további öt évig meg kell hosszabbítani a működését azért, hogy legyen elég időnk elérni a zöldenergiával kapcsolatos céljainkat.

Ismét orosz találat ért Rubizsne településen egy salétromsav-tárolót – közölte Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó. Felszólította a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat.

Az általa közzétett videón sűrű, vöröses felhőt lehet látni. Az oroszbarát szeparatisták ugyanakkor azt állították, hogy ukrán kormányerők felelősök a vegyi üzemben keletkezett találatért.

Olekszandr Szajika, a szomszédos Liszicsanszk katonai parancsnoka felszólította a helyi lakosokat, hogy haladéktalanul hagyják el a települést. Sajnos a tüzérségi támadások nem lankadnak – figyelmeztetett videóüzenetében, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem adják fel Luhanszkot – számolt be az MTI.

Az ukrán parlament úgy döntött, hogy megtiltja az oroszországi importot – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

Oroszország a kereskedelmi kapcsolat felbontásával évente hatmilliárd dollárt veszít – közölte Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.

Az ukrán parlament ezen a napon döntött még két orosz bank ukrajnai ingatlanának kisajátításáról.

Hamarosan a finnek és a svédek is csatlakoznak a NATO-hoz – számolt be CNN.

A lapnak NATO-tisztviselők beszéltek arról, hogy Ukrajna orosz inváziója óta nagyon komoly szakaszba léptek az arról szóló tárgyalások, hogy Finnország és Svédország is csatlakozzon a katonai szövetséghez. Kiemelik: a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán a napokban már képviseltette magát mindkét ország.

A közvélemény is egyre támogatóbb. A háború kirobbanása után a finneknél és a svédeknél is jelentősen megugrott a csatlakozást támogatók száma.

A finn parlament a következő hetekben megvitathatja a csatlakozás kérdését, és várhatóan még nyár előtt sikerül döntésre jutni – nyilatkozta Sanna Marin finn miniszterelnök.

Megkezdődött a megszállók alól felszabadított területek útjainak helyreállítása – számolt be Facebook-oldalán Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter.

A tisztítási és javítási munkálatok a szumi, kijevi és csernyihivi régióban már tartanak – emelte ki posztjában a miniszter, hozzátéve: a következő lépés ezeken a területeken a gazdaság újraindítása lesz.