Az oroszok közölték, hogy katonai célpontnak tekintik a fegyverszállítmányokat

Kedves olvasóink!

Elköszön az Index mai hírfolyama, melyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Nyugodalmas jó éjszakát, jó pihenést!

lha Sztefanisina ukrán kormányfőhelyettes arról beszélt az olasz szenátusban, hogy hazájában az orosz hadsereg súlyos háborús bűnöket követett el – számolt be az MTI.

Az Európa és az euroatlanti integráció ügyeiért felelős ukrán miniszter közölte: orosz katonák nemi erőszakot követnek el ukrán nők ellen akár gyermekeik szeme láttára, és gyerekeket erőszakolnak meg anyjuk előtt.

Ez nem csak fájdalomokozásról szól, hanem megalázásról, az ellenállás megtöréséről

– panaszolta Sztefanisina, kijelentve, hogy „ez Oroszország”. Hozzátette: ukrán civileket gyilkolnak meg és bántalmaznak, gyermekeket pedig elhurcolnak.

Csapásokat fognak mérni a döntéshozatal központjaira az orosz fegyveres erők, a többi között Kijevben, abban az esetben, ha az ukrán csapatok megkísérelnek szabotázst elkövetni és megtámadni az oroszországi létesítményekre – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott

– mondta Konasenkov.

A szóvivő figyelmeztetését megelőzően ismertté vált, hogy az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra szerdán Ukrajna felől tüzet nyitottak, amit a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi állásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, ahol tűz ütött ki – ismertette az MTI.

Ivan Bakarov, az Ukrán Biztonsági Hivatal vezetője közölte, hogy Putyin barátja, Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha, akit kedden kaptak el az ukránok, a Dnyeszter menti köztársaságba, Transznyisztriába akart volna menekülni Ukrajnából, amikor katonai egyenruhában elfogták.

Az oligarchára ott az orosz titkosszolgálat, az FSZB emberei vártak volna, hogy Moszkvába vigyék. Az FSZB közreműködését megerősítette Medvedcsuk egyik személyi testőre is. Az oligarchát azonban már a kijevi régióban elkapták, és ezzel meghiúsították az akciót.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint az orosz csapatok megsértik az emberi jogokat az ukrajnai háborúban, és a szervezet „megdöbbenését” fejezi ki a konfliktus több ezer sebesültje és halottja miatt – ismertette az MTI a szervezet jelentését.

Részletes felmérés nem volt lehetséges (…), de a misszió nyilvánvaló jogsértéseket tapasztalt az orosz erők részéről

– fogalmaztak a dokumentumban, amelyet a bécsi székhelyű EBESZ állandó tanácsában mutattak be. A jelentés szerzői megemlítik a kórházak, házak és lakótömbök, kulturális intézmények, iskolák, víz- és áramszolgáltató infrastruktúra elleni számos támadást, amely szerintük elkerülhető lett volna. Valamint „hitelt érdemlő bizonyítékokról” is szólnak kínzások, illetve megalázó bánásmód kapcsán.

Az EBESZ márciusban bízta meg az ukrajnai helyzet felmérésével a független missziót, amely számos forrásból, a helyszínen gyűjtött adatokkal dolgozik. Ez utóbbiak között vannak hivatalos jelentések, nem kormányzati szervezetektől, illetve nyomozó szervektől származó információk.

A misszió beszámol „az ukrán fél által elkövetett jogsértésekről” is. Mint írják:  „rendkívül aggasztó a bánásmód a hadifoglyokkal”. De azt állapítják meg, hogy az Oroszországi Föderáció által elkövetett jogsértések jóval súlyosabbak a természetüket és a mértéküket illetően.

A szakértők a Kijev melletti Bucsában április elején feltárt mészárlás felfedezése előtt zárták le a jelentésüket.

A német lakosság többsége elutasítja azt a javaslatot, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt állítsák le az orosz energiaimportot – ismertette az MTI a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában megjelent felmérést. A kutatásban két érvet állítottak egymás mellé, és megkérték a válaszadókat, jelezzék, melyikkel értenek inkább egyet:

• Az első érv szerint Németországnak azonnal fel kellene hagynia az oroszországi kőolaj- és gázimporttal, mert a vásárlásokkal hozzájárul az orosz állam és közvetve az Ukrajna elleni háború finanszírozásához, ami elfogadhatatlan.
• A másik, ezzel szembeni érvben az állt, hogy „problémás” ugyan az oroszoktól való vásárlás, de mivel ellátási nehézségek vagy további áremelkedés nélkül rövid távon nem lehet helyettesíteni az orosz importot, ezért egyelőre fenn kell tartani.

Az első érvet a válaszadók mindössze 30 százaléka fogadta el, miközben a második érvvel 57 százalékuk értett egyet. A felmérést készítő Allensbach intézet szerint az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a lakosság többsége fel van háborodva, hogy az oroszok háborút indítottak Ukrajna ellen.

Az invázió kezdete óta a lakosság mintegy háromnegyede érzi úgy, hogy az orosz magatartás fenyegető. Elvben az emberek támogatják az oroszok elleni gazdasági szankciókat, ugyanakkor tartanak attól, hogy a gyakorlatban ez rájuk is negatívan visszahathat.

Következményekkel kell számolniuk azoknak az országoknak, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat – figyelmeztetett Janet Yellen pénzügyminiszter.

A szankciókat bevezető országok egységes koalíciója nem lesz közömbös az általunk bevezetett szankciókat aláásó intézkedésekkel szemben

– fejtette ki Yellen az Atlanti Tanácsban Washingtonban. Ugyanakkor nyitva hagyta, hogy milyen következményekkel járhat a szankciók figyelmen kívül hagyása.

Arról is beszélt, hogy Oroszország Ukrajnában zajló háborúja „átrajzolta a világgazdaság kontúrjait”, amiben benne van „a nemzetközi együttműködésről alkotott elképzelésünk is” – számolt be az MTI.

Nem tesz jót a német–ukrán kormányzati kapcsolatoknak, hogy a kijevi vezetés nem kívánja fogadni Frank-Walter Steinmeier német államfőt – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. Az elzárkózás a német szövetségi elnök kijevi látogatása elől „kissé irritáló” – jegyezte meg Olaf Scholz a Rundfunk Berlin–Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság hírrádiójában (RBB–Inforadio) sugárzott interjúban.

Frank-Walter Steinmeier szívesen utazott volna Ukrajnába, és jó lett volna, ha fogadják – tette hozzá, kiemelve: nem kívánja részletesebben kommentálni az ügyet. Ugyanakkor elmondta, hogy ő maga nem tervez a közeljövőben ukrajnai utat, és felidézte, hogy nemrég, néhány nappal az ország elleni orosz háború előtt járt Kijevben. Hangsúlyozta, hogy rendszeresen beszél telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Mint mondta, nemigen van olyan állam- vagy kormányfő, akivel annyira intenzív kapcsolatban lenne, mint Zelenszkij.

Frank-Walter Steinmeier szerdán tett volna szolidaritási látogatást Kijevben az észt, a lengyel, a lett és a litván államfő társaságában.

Módosította az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjával foglalkozó uniós tanácsadó misszió (EUAM Ukrajna) megbízatását az európai uniós tanács, annak érdekében, hogy megkönnyítse az Oroszország Ukrajna elleni támadásában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását – számolt be az MTI.

Az EUAM Ukrajna mostantól stratégiai tanácsadást és képzést nyújt az ukrán igazságügyi hatóságoknak a feltételezetten Oroszország által elkövetett bűncselekmények elszámoltathatósága érdekében.

A misszió anyagi támogatást nyújthat vagy felszerelést is adományozhat az ukrán hatóságoknak. Szoros együttműködést biztosít a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, szintén hágai székhelyű uniós ügynökséggel (Eurojust), valamint az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálását támogató tagállamokkal.

Az ukrajnai háború kezdete óta folytatott, Oroszország elleni információs kampány költségei meghaladhatják az egymilliárd dollárt, a napi költségek pedig elérhetik a 21-24 millió dollárt – mondta Jekatyerina Mizulina, a Kremlhez közeli Oroszországi Közösségi Kamara tagja, a Biztonságos Internet Liga szervezet igazgatója. Szerinte a közösségi hálózatokban a liga szakértői 5,4 millió hamis üzenetet fedeztek fel a háborúval kapcsolatban, a bucsai mészárlással kapcsolatos hírek terjesztésére pedig 46 millió dollárt fordítottak. A szervezet megfigyelése 41 orosz és külföldi médium publikációira terjed ki.

A szakértők szerint a YouTube-on és a Google AdSense platformján napi ötmillió dollárt fordítanak hamis és félretájékoztató hirdetések megvásárlására, a Twitteren pedig további kétmilliót. Jekatyerina Mizulina azt állapította meg, hogy egyedül a keresőmotorok eredményeinek manipulálására 700 ezer dollár megy el – ismertette az MTI.

Visszatértek a cseh diplomaták az ukrán fővárosba. Csehország szerdán újra megnyitotta Kijevben a nagykövetségét, amelyet február végén, az Ukrajna elleni orosz támadás után zártak be ideiglenesen – közölte a prágai külügyminisztérium.

A cseh zászló ismét lobog Kijevben, a cseh diplomaták visszatértek. Ez is egyike azon lépéseknek, amelyekkel Csehország szeretné kifejezni Ukrajna támogatását

– írta közleményében a tárca. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra arról, hány diplomata tért vissza Kijevbe – ismertette az MTI.

Emmanuel Macron francia elnök amerikai hivatali kollégájával, Joe Bidennel ellentétben nem akarja népirtással vádolni Vlagyimir Putyin orosz államfőt az Ukrajna elleni háború miatt, mert szerinte az egyre durvább szóhasználat nem segít ebben a helyzetben – számolt be az MTI. Macront a France 2 tévé kérdezte arról, mi a véleménye Biden előző napi nyilatkozatáról, amelyben az amerikai elnök népirtásnak nevezte az orosz hadsereg tetteit Ukrajnában. A francia államfő azt válaszolta, „óvatos akar lenni a kifejezésekkel”.

Én (inkább) azt mondanám, hogy Oroszország egyoldalúan robbantott ki kegyetlen háborút, és mostanra megállapítást nyert, hogy az orosz hadsereg háborús bűncselekményeket követett el, és hogy ezeknek meg kell találni a felelőseit. (...) Én a tényeket nézem, és továbbra is minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy vége legyen ennek a háborúnak, illetve helyreálljon a béke, és ezt szerintem nem szolgálja az egyre durvább szóhasználat

– nyilatkozta a francia elnök.

Biden amerikai elnök egyébként egy Iowában mondott beszédében jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „népirtást követ el” az ukrajnai háborúban.

Ciprus megvonta az állampolgárságot huszonegy orosz személytől, köztük négy, az uniós szankciós listán szereplő oligarchától – jelentette a Fileleftérosz című helyi lap a nicosiai kormányra hivatkozva.

A lap szerint olyan személyekről van szó, akik Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartoznak, illetve az ő feleségeikről és gyermekeikről. A nyugati országok ugyanis szankciós listára helyeztek az ukrajnai orosz hadművelet nyomán számos orosz oligarchát, az orosz elnökhöz fűződő állítólagos kapcsolataik miatt – számolt be az MTI.

Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikusnak soha nem voltak kulisszák mögötti kapcsolatai Oroszországgal – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Medvedcsuknak az Ukrajna és Oroszország közötti normális, kölcsönösen előnyös, partnerségi kapcsolatok kiépítését támogató nézetei jól ismertek. Ezt az álláspontját mindig is nyíltan képviselte, Medvedcsuknak soha nem volt semmilyen színfalak mögötti kapcsolata Oroszországgal

– fogalmazott a szóvivő. 

Peszkov szerint ha az Ukrajnában kedden őrizetbe vett Medvecsuknak lett volna titkos kapcsolata Moszkvával, akkor már a háború előtt elhagyta volna a hazáját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a felvetésére, hogy az ellenzéki politikust ukrán hadifoglyokra kell kicserélni, a szóvivő rámutatott: Medvedcsuk nem orosz állampolgár, és a Kreml nem tudja, vajon akarja-e, hogy Moszkva belekeveredjen a körülötte kialakult helyzetbe.

Arról biztosította a sajtót, hogy Moszkva figyelemmel fogja kísérni Medvedcsuk sorsát, és erre szólította fel azokat az európai politikusokat is, akik korábban síkraszálltak a szólásszabadság mellett, és felemelték a hangjukat a politikai üldöztetés ellen. Rámutatott: az ellenzéki politikus annak ellenére is Ukrajnában maradt, hogy ott, mint mondta, mondvacsinált ürüggyel politikai per folyt ellene.

Kiemelte, hogy nem indult volna orosz „különleges hadművelet” Ukrajnában, ha Kijev hallgatott volna Medvedcsukra, aki szerint nem lett volna szabad tovább mélyíteni a konfliktust a Donyec-medencében. A politikus ellenzéki pártot vezetett, amely mindig is a béke pártján állt – jelentette ki.

A szóvivő szerint Moszkva és a Donyec-medence hálás Medvedcsuknak, amiért az elmúlt években fogolycseréket egyeztetett Kijevvel, és amiért más humanitárius kérdésekkel is foglalkozott – számolt be az MTI.

Az ukrán szeparatista térségek vezető személyiségei és kétszáznál több támogatójuk ellen léptetett érvénybe szerdán új szankciókat a brit kormány. A londoni külügyminisztérium bejelentette azt is, hogy csütörtöktől tilos az orosz vas- és acéláruk nagy-britanniai importja – számolt be az MTI.

Az új büntetőintézkedések 206 embert érintenek. Köztük van Szergej Kozlov és Alekszandr Anancsenko, akik a brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két délkelet-ukrajnai szakadár térség, az önmagukat Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság néven meghatározó terület kormányainak vezetői.

A brit külügyminisztérium velük együtt 178 olyan személy ellen hozott szankciókat, akik a szeparatista térségek támogatásáról ismertek. Az új intézkedések emellett kiterjednek hat orosz oligarchára, valamint 22, velük szoros kapcsolatban álló üzlettársra és alkalmazottra.

Az ukrán Naftogaz gázszolgáltató cég arra kéri a lakosságot, hogy fizessék be a márciusi számláikat, mivel annak egy részéből az ukrán hadsereget támogatják – írja az Rbc.ua.

Megértjük mindenki helyzetét, ezért kérjük, hogy lehetőség szerint fizessék ki a számlákat. Ez azért fontos, mert a lakossági befizetéseknek köszönhetően mindenki gázellátása biztosított, valamint minden egyes befizetésből az állam védelmi képességének fenntartására is áldozunk

– áll a közleményben.

A svájci–holland olajkereskedelmi vállalat, a Vitol Group azt tervezi, hogy év végéig leállítja az orosz eredetű nyersolaj és olajtermékek kereskedelmét – közölte a cég képviselője.

A Vitol képviselője azt mondta, hogy az orosz olaj kereskedelme jelentősen visszaesik a második negyedévben, mivel a szerződéses kötelezettségek csökkennek, és ha nem következik be fordulat, a társaság várhatóan év végére beszünteti az orosz eredetű kőolaj és kőolajtermékek kereskedelmét – számolt be az MTI.

Mint megírtuk, Finnország bejelentette, hogy megkezdik a NATO-csatlakozás előkészületeit. Sanna Marin miniszterelnök kora délután a döntéssel kapcsolatban már azt mondta:

Sanna Marin szerint a következő hetekben mind a parlamenti képviselők, mind az ország elnöke dönthet majd arról, hogy kérelmezik-e felvételüket a NATO-ba. Hozzátette: az orosz–ukrán háború miatt vált szükségessé, hogy mielőbb döntsenek ebben a kérdésben.