Különös felvételek jelentek meg Vlagyimir Putyinról

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

A francia közvélemény-kutató intézetek becslései szerint a választók második ciklusra is megválasztották Emmanuel Macron francia elnököt, legyőzve a szélsőjobboldali jelöltet, Marine Le Pent.

Le Pen szilárd szavazóbázisa aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a francia választás mit jelenthet az orosz invázió jövőjére nézve. A hónap elején Le Pen azt mondta, ha megválasztják, szorosabb kapcsolatokat javasolna a NATO és Oroszország között a háború utánra, és kivonná Franciaországot a szövetség katonai parancsnokságából.

A választásokat megelőzően Macron Le Pent oroszbarátnak nevezte, mondván, hogy „pénzügyileg függ” a Kremltől, amit Le Pen visszautasított.

Egyes Twitter-felhasználók Ukrajna számára jó jelként ünneplik a még nem hivatalos győzelmet – írja a Guardian.

Az Európai Unió tíz országa megsértette azt a fegyverembargót, amelyet 2014-ben szabott ki Oroszországra az unió a Krím félsziget annektálása miatt – írja a Telegraph.

Egy, a brit lapéhoz hasonló cikket korábban már az Investigate Europe oldalán is publikáltak erről. Mindkét cikkben azt írják, hogy az uniós országok egy jogi kiskaput kihasználva adtak el harci eszközöket az oroszoknak 2015 és 2020 közt. 

Nem sokkal maradtak el ettől a németek, akik 121 millió eurónyi fegyverexportot bonyolítottak le. E két állam korábban már reagált is a hírre, és különböző módokon igyekeztek védeni magukat.

A franciák azt mondták, hogy az exportokkal csak a 2014 előtt kötött szerződéseket teljesítették, amit viszont az uniós embargó szó szerint nem tiltott meg. A németek mindeközben azt állították, hogy minden eszköz, amit Oroszországnak szállítottak, „kettős használatú” volt – vagyis katonai mellett polgári célokra is felhasználható volt –, és Oroszország biztosította őket arról, hogy ilyen célokra is fogják felhasználni ezeket.

Az unió egyébként a németek által kihasznált kiskaput az április 8-ai szankciós csomagjával azóta lezárta, ebben megtiltották az ilyen eszközök exportját. A franciák szerződései pedig már jó eséllyel lejártak 8 év alatt.

Az Investigate Europe szerint a franciák és a németek mellett még Ausztria, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia exportált fegyvereket az oroszoknak. A 10 ország exportjának összértéke 346 millió euró volt, vagyis a többi ország csak kisebb részben érintett a dologban. 

Az ukrán posta közölte, hogy saját emlékbélyeget kap az ukránok népszerű mentőkutyája, Patron.

A kutyát az utóbbi hetekben az aknakeresési munkálatok alatt vetették be Ukrajna számos területén. Nem túlzás azt mondani, hogy Patron mostanra már mémmé, egyfajta háborús hőssé vált.

Egy héttel ezelőtt például az ukrán katasztrófavédelem is megosztotta a Patronról készített grafikákat.

Ukrajna emberi jogi ombudsmanja azzal vádolta Oroszországot, hogy megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy ukrán hadifoglyokat helyezett el bűnözőknek szánt munkatáborokban – írja a BBC.

Ljudmila Deniszova szerint az oroszországi rosztovi régióban az ukrán határ közelében két tábort kiürítettek, hogy helyet csináljanak az újonnan érkezőknek.

Azt állítja, hogy az ukrán foglyokat börtönőrök őrzik, és sokkal rosszabb körülmények között tartják őket, mint amilyeneket a genfi egyezményekben a háborús hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó szabályok előírnak.

Oroszország még nem reagált az újabb vádakra, de korábban tagadta, hogy megszegte volna a nemzetközi szerződéseket a háború során.

Az ukrajnai Bucsa orosz megszállása alatt civilek tucatjait ölték meg az orosz tüzérség által kilőtt lövedékek apró fémnyilai – közölték igazságügyi orvosszakértők.

A Kijevtől északra fekvő régióban, ahol a megszálló orosz erőket atrocitásokkal vádolják, a tömegsírokban talált holttestek boncolását végző patológusok és halottkémek elmondták, az emberek fejében és mellkasában apró fémnyilakat, úgynevezett fléchette-eket találtak.

Független fegyverszakértők, akik a Guardian szerint a holttestekben talált fémnyilakról készült képeket megvizsgálták, megerősítették, hogy fléchette-ekről van szó, amelyek az első világháborúban széles körben használt, gyalogság elleni fegyverek.

Ezeket az apró fémnyilakat tank- vagy tábori lövegek lövedékei tartalmazzák. Egy-egy lövedék akár 8000 fléchette-et is tartalmazhat. A lövedékek kilövés után akkor robbannak fel, amikor egy időzített gyújtózsinór meggyullad, ekkor a lövedék a föld felett felrobban.

A fléchette-ek, amelyek jellemzően 3 centiméter és 4 centiméter hosszúak, kiszabadulnak a lövedékből, és egy kúp alakú, körülbelül 300 méter széles és 100 méter hosszú ívben szóródnak szét. Az áldozat testébe csapódva a nyílvessző elveszítheti merevségét, és horoggá hajolhat, míg a nyílvessző négy uszonyból álló hátsó része gyakran letörik, ami egy második sebet okoz.

Christo Grozev, a Bellingcat nevű oknyomozó portál újságírója egy interjúban azt mondta, hogy a legjobb orosz ejtőernyős katonák körülbelül 90 százaléka már harcképtelenné vált.

Korábban már érkeztek jelentések arról, hogy az ejtőernyősök közt voltak olyanok, akik megtagadták a szolgálatot. Ezenkívül elképzelhető, hogy a háború első napjaiban – amikor Oroszország gyorsan nyomult előre – komoly veszteségeket szenvedtek az ejtőernyősök.

Grozev ezenkívül azt is állította, hogy jelenleg összesen 19 másik ország támogatja fejlett fegyverekkel Ukrajnát, és hogy az oroszok kezdenek kifogyni a precíziós rakétákból, ezekből ugyanis már csak körülbelül 30 százalék maradt raktáron.

Tizenhétre nőtt a Tverben, az orosz Lég- és Űrvédelmi Erők Központi Kutatóintézetében csütörtök este kiütött tűzeset halálos áldozatainak száma – írja az MTI a TASZSZ orosz állami hírügynökség alapján.

Mint korábban megírtuk, a tűz körülbelül 2500 négyzetméteren égett, és az épület tetőszerkezete is beomlott. Az épületből mintegy 150 embert mentettek vagy menekítettek ki, köztük 30 sérültet.

Az előzetes információk szerint a tüzet egy rövidzárlat okozta, és a tűzoltóság késői hívása miatt terjedt ki nagy területre a tűz (egy katasztrófavédelmi forrás szerint a tűzoltókat csak másfél órával a tűz kitörése után riasztották). Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi műszaki eszköz vett részt, beleértve egy helikoptert is, végül péntek hajnalra oltották el a lángokat.

A TASZSZ mentőszolgálatban dolgozó forrása szerint a romeltakarítás során további hat halott maradványaira bukkantak, emiatt nőtt a halálos áldozatok száma. A leégett épületek bontása még folyamatban van.

A tveri helyőrség katonai ügyészsége vizsgálatot indított az incidens ügyében. Orosz hírügynökségek szerint már három évvel ezelőtt is volt egy tűz ugyanebben a kutatóintézetben.

A Harkivi terület oroszok által megszállt részein hivatalos fizetőeszközként bevezették az orosz rubelt – írja az ukrán hírszerzés.

Állításuk szerint az oroszok arra biztatják a helyi lakosságot, hogy használják a rubelt, akár az orosz városokban is. Hozzátették továbbá azt is, hogy a MegaFon nevű orosz távközlési cég elkezdte letelepíteni a saját eszközeit a térségben azért, hogy szorosabbra vonják az ellenőrzést a telefon- és internethálózat felett. 

Ezenkívül az ukrán hírszerzés szerint az oroszok azt az álhírt terjesztik a térségben, hogy Ukrajna vágta el a települések áramellátását, valamint azt állítják, hogy a Harkivi területet már majdnem teljesen elfoglalták az ukránoktól.

Húsvéti istentiszteletet tartottak vasárnap Bucsában, a Szent András-templomban.

A Reuters helyszíni fotója szerint az ukrán területvédelmi erők katonái is húsvéti süteményeket, valamint tojásokat kaptak a helyszínen.

Fotó: Zohra Bensemra / Reuters

Ukrajna csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései ellenállásba ütköztek – számolt be a BBC. 

Alexander Schallenberg osztrák külügyminisztert idézték az ukrán tisztviselők, aki szerint nem kellene felajánlani Kijevnek az EU-tagságot, és alternatív utakat kellene fontolóra venni az unió és Ukrajna közötti kapcsolatok fejlesztésére.

Ukrajna „stratégiailag rövidlátónak” nevezte a megjegyzéseket. 

Komoly kritikákat kapott az Egyesült Királyság ukránok befogadására irányuló programja – számolt be a Guardian. 

A Homes for Ukraine-t „szívtelennek és embertelennek” nevezték, miután a vízumügyintézők egy hat hónapos csecsemőt biztonsági vizsgálatnak vetettek alá majdnem 1300 kilométerre az otthonától, mielőtt Nagy-Britanniába repülhetett volna.

A követelést többen „botrányosnak” minősítették vasárnap, a Guardian brit hírlap újabb példákat mutatott be arra, hogyan akadályozza a brit bürokrácia az ukránok biztonságos menekülését. 

A felderítésre használt Orlan–10-es drónoknál műanyag flakonokat használnak üzemanyagtartályként az oroszok.

Az utóbbi időben több felvétel is nyilvánosságra került egy-egy lelőtt drónról, és mindegyikben megtalálták a műanyag flakont. 

A Business Insider szerint érdekesség még az is, hogy rendszerint ragasztószalaggal illesztik össze ezeknek a drónoknak bizonyos részeit. 

Ez tényleg így van, nem átverés. Még arra is gondoltunk, hogy elküldjük ezt a csillagászati technológiát a nyugati partnereinknek

– mondta erről az egyik ukrán katona. 

Az ukrán hadsereg egyik szóvivője korábban, még 2017-ben azt mondta, hogy egy-egy Orlan–10-es drón körülbelül 5-7 millió rubelbe (akkori áron körülbelül 23-30 millió forintba) kerül. 

A sebesült ukrán katonák több mint 80 százaléka visszatér a hadseregbe a katonai orvosok erőfeszítéseinek köszönhetően – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes szerint hatalmas győzelmet ért el az ukrán katonai orvoslás.

A sebesült katonák több mint 80 százaléka visszatér a hadseregbe 

– mondta, hozzátéve, hogy ez a katonai orvoslás magas színvonaláról árulkodik. 

Akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat Alekszandr Krasznojarcev orosz pilóta – írja az Ukrinform hírügynökség.

Az orosz repülős március elején esett hadifogságba. Korábban már elmondta, hogy katapultált a gépéből, és utána önvédelemből megölt egy ukrán civilt, aki vasvillával üldözte. Krasznojarcev erről korábban egy videóban tett vallomást:

Időközben viszont az is kiderült, hogy Krasznojarcev lakóházakat is bombázhatott Csernyihivben, mielőtt lelőtték a gépét. Az ukrán ügyészség vasárnap közölte, hogy ez utóbbival összefüggésben gyanúsítják Krasznojarcevet előre megfontolt gyilkossággal és háborús bűncselekmény elkövetésével.

A férfi ellen már vádat is emeltek, és ha elítélik, akkor akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat.

Az ENSZ jelentése szerint legalább 3000 katonát öltek meg az orosz–ukrán háborúban. Erről a számról számolt be az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij is – írta meg az Independent. 

Ezenkívül 2500 civil halt meg február 24-e óta, köztük 213 gyermek. 

Megközelíti az 5,2 milliót azoknak a száma, akik Oroszország két hónappal ezelőtti inváziója óta elmenekültek a Ukrajnából – közölte vasárnap az ENSZ menekültügyi szervezete a Guardian értesülései szerint.

Az 5 186 744-es összlétszám 23 058 fővel magasabb, mint a szombati adat – közölte az UNHCR. Április folyamán eddig több mint 1 millió 151 ezer ember hagyta el az országot, míg csak márciusban 3,4 millióan.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szerint Ukrajnán belül több mint 7,7 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. A gyermekek csaknem kétharmadának el kellett hagynia otthonát, beleértve azokat is, akik az országban maradtak.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a szomszédos országokba menekültek száma a következő:

• Lengyelország: 2 899 713
• Oroszország: 578 255
• Románia: 774 074
• Magyarország: 489 754
• Moldova: 433 214
• Szlovákia: 354,329
• Fehéroroszország: 24 084

Gennagyij Truhanov, Odessza polgármestere a várost érő rakétacsapás után a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy már nyolc ember halt meg a csapás következtében, amely egy társasházat is eltalált.  

Kifejtette, hogy az áldozatok közt volt egy három hónapos csecsemő is, majd hozzátette, hogy az oroszok ezeket az épületeket nevezik cinikusan „katonai célpontoknak”.

Ti disznók, a pokolban fogtok elégni!

– mondta a Pravda szerint a polgármester.

Később azt is hozzátette: „Ráadásul minderre akkor került sor, amikor Odessza Krisztus fényes feltámadását várta”.

Hiszek abban, hogy lesz bosszú, és van igazság. Ez pedig azt jelenti, hogy Ukrajna végül győzelmet fog aratni az embertelenek felett

– mondta a polgármester. 

Truhanov azt is elmondta, hogy egy másik rakéta a város egyik temetőjét találta el. „Ez is a nácimentesítés része? A megszállók, úgy tűnik, még a holtaktól is félnek” – mondta.

A brit katonai hírszerzés vasárnap közzétette a legfrissebb térképet az ukrajnai háborúról.

A térképen az látszik, hogy az oroszok elsősorban a Donbasz és Mariupol elfoglalására koncentrálják az erőiket, míg az ukránok Herszon térségét próbálják meg felszabadítani. Ez utóbbival kapcsolatban nemrég derült ki, hogy most már gyakorlatilag Herszon elővárosába szorították vissza az oroszokat. 

Arról, hogy miként áll a most már két hónapja tartó háború, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Az orosz rakétaerők és tüzérség egységei az éjszaka folyamán 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg – közölte a vasárnap délelőtti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint a szétlőtt célpontok között egyebek mellett 26 harcálláspont, 367 erődítmény, valamint négy rakéta- és tüzérségifegyver-, valamint lőszerraktár volt. Az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le.

Nagy pontosságú rakétákkal robbanóanyag-gyártó üzemet romboltak le Pavlograd közelében. A légierő gépei az éjszaka folyamán 26 ukrán katonai létesítményt támadtak, megsemmisítve egy zászlóalj-parancsnokságot, valamint mintegy 150 „nacionalistát” és 40 páncélozott járművet.

Konasenkov szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 141 repülőgépet, 110 helikoptert, 551 drónt, 264 légvédelmi rakétarendszert, 2496 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 282 rakéta-sorozatvetőt, 1093 tüzérségi üteget és aknavetőt, valamint 2343 speciális katonai járművet veszítettek – írja az MTI.

Megszüntette a Bank of America a houstoni és a New York-i orosz főkonzulátus számláit, a washingtoni nagykövetséget gyakorlatilag blokád alá vették a hatóságok – jelentette ki Anatolij Antonov, az amerikai fővárosban működő orosz diplomáciai képviselet vezetője.

Az amerikai kormányszervek lényegében blokád alá vették a nagykövetséget. Két főkonzulátusunk, a houstoni és a New York-i számláit a Bank of America megszüntette

– mondta a nagykövet. Antonov elmondta, hogy a nagykövetség munkatársai írásos és telefonos fenyegetéseket kaptak.

Egy időben még a nagykövetség kijáratát is elzárták, elég sok tüntetés volt, vandalizmus történt, festéket locsoltak szét.

Antonov az amerikai lépéseket „ruszofóbiával” magyarázta, amelyet szerinte az váltott ki, hogy Oroszország nem fogadta el az egyoldalú amerikai szabályok alapján létrejött új világrendet – írja az MTI.