Mély aggodalmát fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken Ukrajna békéje és biztonsága fenntartásának tekintetében, és támogatásáról biztosította António Guterres ENSZ-főtitkár békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit pénteken kiadott állásfoglalásában, amely az első a témában az Ukrajna elleni orosz háború februári megindulása óta.
Az állásfoglalást – amely ellen Oroszország sem emelt vétót – Norvégia és Mexikó kezdeményezte.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa mély aggodalmát fejezi ki Ukrajna békéje és biztonsága fenntartásának tekintetében
– áll a szövegben. A BT felidézi, hogy „a tagállamok az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében mindannyian kötelezettséget vállaltak nemzetközi vitáik békés eszközökkel történő rendezésére” – olvasható tovább a dokumentumban.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa erős támogatásáról biztosítja az ENSZ-főtitkár békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit” – teszi hozzá a szöveg, amely egyben felkéri Guterrest, hogy tájékoztassa a testületet a fejleményekről.
Guterres a múlt héten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Kijevben. Tárgyalásai kövezték ki az utat, hogy a világszervezet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) segítségével eddig csaknem ötszáz polgári személyt evakuált az orosz csapatok által ostromolt mariupoli Azovsztal gyárból.
A tizenöt tagú ENSZ BT legalább kilenc tagjának támogatása és az öt állandó tag vétójának elmaradása szükséges egy határozat elfogadásához.
Moszkva az ENSZ BT-ben egy nappal az ukrajnai hadművelet megindulását követően tartott ülésen vétót emelt egy határozattervezet ellen, amely elítélte volna a katonai akciót. Akkor Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodott a voksoláson.
Az ENSZ 193 tagú közgyűlése azonban, ahol nem lehet vétózni, már két elmarasztaló határozatot is elfogadott, amelyek ugyanakkor nem bírnak kötelező erővel.
A volt amerikai elnök szerint a jelenlegi hatóságok hozzá nem értése több millió áldozathoz vezethet Ukrajnában. Donald Trump volt amerikai elnök pénteken úgy fogalmazott:
A jelenlegi amerikai kormánynak fogalma sincs, hogyan kommunikáljon megfelelően Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Trump szerint a jelenlegi hatóságok „semmit sem tudnak a pszichológiáról” és arról, hogyan stabilizálják a kialakult helyzetet.
A jelenlegi amerikai hatóságok hozzá nem értése az ukrajnai helyzetben az exelnök szerint több millió áldozathoz vezethet Ukrajnában.
Emberek milliói halhatnak meg, mindez azért, mert fogalmunk sincs, mit csinálunk. Ez a jelen helyzet a legveszélyesebb az Egyesült Államok történelmében a fegyverek hihetetlen ereje miatt
– mondta. Trump azt is megjegyezte, hogy Bidennek és kormányának nem kellene dicsekednie azzal, amit Kijevért tesz, hanem minden erőfeszítést meg kell tennie a békemegállapodás elérése érdekében.
Mindannyian kérkednek. Hagyja, hogy Ukrajna megkapja az összes kitüntetést, de ebből ki kell szabadulnia, alkut kell kötnie
– mondta a volt amerikai elnök a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Az orosz katonák által megszállt Izjum egyik lakója az ellenség oldalára állt és önként foglalta el a városvezető helyét – számolt be Ukrajna Legfőbb Ügyészsége.
Az ügyészség közleménye szerint a feltételezett hazaáruló mást is meggyőzött arról, hogy álljon át az orosz hadsereg oldalára és tájékoztatta a megszállókat az ukrán fegyveres erők helyzetéről.
Az ellenséges haderő Izjumban kitűzte a közigazgatási épületre az orosz zászlót – számolt be az Unian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a háború kezdete óta több mint 500 ezer ukrán állampolgárt deportáltak Oroszországba.
Ők (Oroszország – a szerk.) régóta mondogatják, hogy Ukrajnának állítólag nincs joga önállóan létezni
– mondta az izlandi parlament előtt tartott beszédében az ukrán elnök. Hozzátette, hogy a deportált ukránokat „idegen országok távoli régióiba, Oroszország távoli régióiba küldik”, és megpróbálták erőszakkal asszimilálni őket.
Zelenszkij megköszönte Izlandnak az Oroszország elleni szankciók támogatását. Beszéde után vastapsot kapott – írja a Sky News.
Harkiv régióban május 7-én éjszaka, a Szkovorodinivka faluban található Hrihorij Szkovoroda Nemzeti Irodalmi Emlékmúzeumot megsemmisítették – írja az Unian.
A tűz a múzeum összes helyiségét ellepte. A lövöldözés következtében a múzeum igazgatójának 35 éves fia megsebesült, ő aznap este a helyiséget őrizte. A férfit kihúzták a romok alól, az orvosok lábsérülést állapítottak meg nála és kórházba szállították.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Pénteki percről percre frissülő cikkünket itt találja.