Hivatalosan is benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét Svédország és Finnország

A dokumentumokat reggel adta át a főtitkárnak Svédország és Finnország NATO nagykövete. Jens Stoltenberg közölte: a katonai szövetség minden tagja egyetért a NATO bővítésének és a tagállamok egységének fontosságával. „Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Önök a legközelebbi partnereink” – mondta. Kijelentette: a csatlakozási szándék kinyilvánítása jelentős pillanatban történt, és kifejezte abbéli reményét, hogy a folyamat gyorsan lezárul. 

Ez egy történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk

– tette hozzá Stoltenberg, és azzal folytatta: minden nemzetnek joga van megválasztani azt az utat, amelyen járni kíván.

A jelentkezést hivatalosan megfontolásra, mérlegelésre elküldik a 30 tagállamnak, erre két hét áll rendelkezésre. Gond ezen a téren Törökországgal lehet, amely már jelezte, nem szívesen támogatná a két észak-európai állam felvételét, mert azok befogadnak kurd menekülteket és korábban bírálták Ankarát, amiért támogatja a szélsőségeseket és gyakran üldözi a kurdokat.

Az apnews azonban rámutat arra, hogy ha a török elnököt rá lehet venni, hogy mégis támogassák a két állam felvételét, akkor majd ezt követően valamennyi ország parlamentjének is jóvá kell még hagynia a kérelmet. Ez a tervek szerint néhány hónapot venne igénybe. Normális körülmények között a tagságot 8-12 hónap után kapják meg a jelentkezők, de az orosz–ukrán konfliktusra tekintettel az eljárást a NATO mindenképpen felgyorsítaná. 

Kanada például már jelezte, hogy a ratifikációs folyamatot akár néhány napon belül végigviszik.

Ki lehet a NATO tagja?

Bármelyik európai állam kérheti felvételét, ha megfelel bizonyos követelményeknek és a belépést valamennyi tagállam egységesen támogatja. A követelmények között szerepel, hogy az jelentkező államnak piacgazdaságon nyugvó működő demokratikus politikai rendszerrel kell rendelkeznie. Megfelelően kell bánnia az országban élő kisebbségekkel, konfliktusai rendezésére békés eszközökkel kell törekednie, a szervezet működését katonai szerepvállalással kell támogatnia és vállalnia kell a polgári-katonai kapcsolatok és intézmények demokratikus működtetését.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) legutóbb két évvel ezelőtt bővült, 2020. március 27-én Észak-Macedónia a NATO 30. tagja lett. A délszláv állam a NATO 2018. júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezési verseny idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország, Csehországgal és Lengyelországgal együtt, 1999-ben, a hidegháború lezárultát követően csatlakozott a katonai tömbhöz.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szerdai percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép:  Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Sauli Niinisto finn elnök közös sajtótájékoztatót tart Stockholmban, Svédországban, 2022. május 17-én.  Fotó: Tt News Agency / Reuters)