Botond, Mózes
EUR 387,03 Ft
USD 372,12 Ft
14 °C
29 °C

A finnek után a svédek is már csak egy lépésre a NATO-tól

1D413Q-highres
2022.05.13. 16:11
Svédország NATO-csatlakozásával csökkenne a katonai konfliktusok kockázata, és ebből adódóan válságokat lehetne megelőzni Észak-Európában – jelentette ki Ann Linde svéd külügyminiszter, amikor újságíróknak bemutatták a biztonsági jelentést.

A svéd NATO-tagság stabilizáló hatású lenne, és a Balti-tenger körüli országok javát szolgálná – tette hozzá a külügyminiszter, megjegyezve, hogy meggyőződésük szerint Svédországot nem érné katonai támadás, ha benyújtaná csatlakozási kérelmét.

Ann Linde kiemelte, hogy az Oroszországgal kapcsolatos válság rendszerszintű és hosszadalmas. Egy esetleges svéd NATO-tagság legfontosabb következménye az lenne, hogy Svédország a szövetség kollektív védelmi ernyője alá kerülne, olyan védelmi garanciákat kapna, amelyek a tagság híján nem lennének elérhetők – mondta a svéd miniszter.

Az esetleges NATO-tagság kérdését vizsgáló biztonsági jelentésben megállapították: Svédország sebezhetőbbé válik, ha egyetlen olyan északi ország marad, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek. Ugyanakkor annak a kockázata is fennáll, hogy Oroszország megtorló lépést tesz, ha Stockholm beadja csatlakozási kérelmét.

Ha Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt, fennáll a veszélye annak, hogy arra Oroszország reagálni fog 

– mondta Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter, hozzátéve, hogy ebben az esetben Svédország készen áll bárminemű ellenválaszra.

A most nyilvánosságra hozott dokumentum nem fogalmaz meg egyértelmű ajánlást a csatlakozás mellett vagy ellen, de várhatóan az abban rögzített érveket veszik majd alapul a döntés meghozatalakor. A kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az ország beadja-e csatlakozási kérelmét. Vélhetően a két ország hivatalosan hétfőn áll elő a felvételi kérelemmel.

Hasonló döntést jelentett be előző nap a finn vezetés

A szomszédos Finnországban az államfő és a miniszterelnök csütörtökön közölte: támogatják, hogy – a Svédországhoz hasonlóan eddig hagyományosan semleges – Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz. Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő úgy fogalmazott, remélik, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és mindeddig nem fontolgatta, hogy csatlakozna az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val,

A balti országok örömmel fogadták a finn vezetés bejelentését.

A finn csatlakozással „a NATO erősebb lesz, a balti országok nagyobb biztonságban lesznek” – jelentette ki Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.  Mette Frederiksen dán kormányfő Twitteren azt írta: a finn csatlakozás erősítené a NATO-t és a közös biztonságot. 

Finnország NATO-csatlakozási törekvésének fényében a szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg szerint az ország tagsága mind a NATO-t, mind Finnországot erősítené.

Moszkva állítólag már befenyítette a finneket

Lapértesülés szerint Oroszország akár már ma leállíthatja a Finnországba irányuló gázszállításait. 

A finn vezetőket már figyelmeztették erre a lépésre – jelentette az Iltalehti című finn újság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A lap nem részletezte, honnan származik az információ.

Előzőleg az orosz külügyminisztérium közleményben reagált a finnek lépésére. Ebben azt írták, hogy a lehetséges NATO-csatlakozással Helsinki megsérti nemzetközi jogi kötelezettségeit is, mindenekelőtt az 1947-es párizsi szerződést, amelynek értelmében egyik fél sem köt szövetséget vagy vesz részt koalícióban a másik ellen, valamint az Oroszország és Finnország közötti kapcsolatok alapjairól szóló, 1992-es szerződés megsértését is jelenti, mert az kimondja, hogy a felek tartózkodnak a másik fél területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetéstől vagy erő alkalmazásától, és nem alkalmaznak vagy engedélyezik erő alkalmazását a másik fél ellen.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese közösségi oldalán arra figyelmeztetett, hogy a NATO-országok ukrajnai fegyverszállítása, az ukrán katonáknak a szövetség általi kiképzése, zsoldosok küldése az orosz–ukrán konfliktusba, valamint a szövetség országainak az orosz határok közelében történő gyakorlatozása „megnöveli a NATO és Oroszország közötti közvetlen és nyílt konfliktus veszélyét”, ahhoz képest, hogy egyelőre számukra ez még csak egy közvetve vívott háború.

Miért nem léptek eddig be a NATO-ba a svédek és a finnek?

A skandináv országok eddig úgy tartották, hogy ha csatlakoznak a katonai tömbhöz,  azt Moszkva  provokációnak fogja  tartani. Ezért inkább a semleges, illetve idővel az el nem kötelezett státuszt választották. Finnország döntése inkább praktikus volt. Mit kezdhetett volna a szovjet vagy az orosz erőkkel 1300 kilométer hosszú határa mentén. Függetlenné 1917 után vált, miután előzőleg több mint egy évszázadon át orosz fennhatóság alá tartozott. A II. világháborúban a finn erők kétszer is visszaverték a Vörös Hadsereg támadását, de így is elveszítették az ország területének tíz százalékát.

A Szovjetunióval 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és közös segítségnyújtási szerződés nyomán katonailag egyértelműen elfordult a Nyugattól. Csak a hidegháborút és az európai uniós csatlakozást követően lépett ki Finnország a nagy medve árnyékából.

A svédek NATO-ellenessége inkább ideológiai alapokon nyugodott.

Az ország a sokoldalú párbeszéd és a nukleáris leszerelés elkötelezett híve volt, a nemzetközi politikában pedig gyakran lépett fel közvetítőként konfliktusok megoldásában. A hidegháború után katonai fejlesztései nem voltak jelentősek. Viszont miután 2014-ben az oroszok elcsatolták a Krím félszigetet, a svédek ismét visszahozták a kötelező katonai szolgálatot, és elkezdték fejleszteni haderejüket. A svéd baloldalon megmaradt a bizalmatlanság az amerikai irányítású NATO-val szemben, és azt sulykolták, hogy egy esetleges csatlakozás a katonai tömbhöz feszültséget gerjeszthet Európa északi felén.

A csatlakozás elfogadásán nagyot lendített az oroszok háborúja Ukrajna ellen. Robert Dalsjö, a svéd védelmi kutatási központ igazgatója úgy véli, hogy 

a svédek mára rájöttek, hogy könnyen ugyanolyan helyzetben találhatják magukat, mint most Ukrajna. Hatalmas a nemzetközi szimpátia irányukba, de egy konfliktus esetén katonai segítséget nem fognak kapnak.

Finnországban az év elején még az emberek 25 százaléka támogatta a felvételi kérelem benyújtását, ma ez az arány eléri a 75 százalékot. A svédeknél ugyan lassabban történt a fordulat, de a belépés támogatói ma már hatvan százalék körül vannak.

(Borítókép: A svéd hadsereg katonái 2019. február 5-én. Fotó: Tom Little / AFP)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Bankszámla