Kivel és hogyan vesztünk össze az unióban Kirill pátriárka miatt?

Hétfőn az uniós csúcson az állam- és kormányfők megállapodtak az olajembargó kérdésében, amelyet Orbán Viktor is elfogadott, miután az lett a kompromisszum, hogy az embargó nem terjed ki a vezetékes olajra. Ehhez majdnem egy hónapos izmozás kellett, mert mint szakértők mondták, Magyarország kibeszélte a belső vitát. Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője szerint a magyar fél felnagyította a szokásos uniós egyeztetés folyamatát, és a tagországi gyakorlattól szokatlanul kivitte a vitát a nyilvánosság elé. A célja nyilvánvaló, hiszen a rezsicsökkentés védelme érdekében akarta mindezt kommunikálni.

Végül nagy nehezen összehozták a hatodik oroszellenes uniós szankciós csomagot, amelynek utolsó fordulójában Magyarország előhúzott még egy népszerűtlen lapot. A végső szöveget elfogadó szerdai nagyköveti értekezleten a magyar diplomácia jelezte, megvétózza az egészet, ha nem húzzák ki Kirill pátriárka nevét a szankciós listáról. A diplomaták végül megint engedtek a magyar zsarolásnak, és keserű szájízzel utaztak haza. 

Brüsszel egyébként azzal vádolja az orosz ortodox egyház fejét, hogy aktívan támogatja a putyini politikát, és a szószékről is közvetíti a hivatalos orosz propagandát. 

A történtekről Litvánia uniós nagykövete azt mondta a Politico című hírportálnak, hogy végül ugyan elfogadták a hatodik csomagot, amely létfontosságú Ukrajna számára, de az azért mégiscsak elkeserítő és elfogadhatatlan, hogy egyesek a közösen elfogadott döntést nem tartották teljesen tiszteletben. 

Ezért azt javaslom, hogy a hetedik szankciós csomagot nevezzük csak egyszerűen KGB-nek, azaz Kirill, Gáz és Bankoknak

– írta Twitter-posztjában Arnoldas Pranckevičius.

Több, névtelenségbe burkolózó uniós diplomata felvetette, miként lehetne Orbánt megállítani, hogy ne vegye elő újra és újra a magyar túszejtő taktikát, vagyis a vétó örökös belengetését, amellyel saját érdekében zsarolja a többi tagállamot. Volt, aki szerint nagyon sok tagállam csalódott Magyarországban, aki ezekkel a trükkökkel mára teljesen eljátszotta egykori közép- és kelet-európai barátai szimpátiáját. 

„Senki nem örül annak, ami itt történt. Sokan morgolódnak minden oldalon, különösen a lengyelek, akiknek teljesen elegük lett a magyarokból. Így nem lehet barátokat szerezni” – tette hozzá csalódottan egy másik forrás.

Ursula von der Leyennel sincs mindenki kibékülve

További belső vitákat gerjesztett az Európai Bizottság elnökének terve, amellyel lehetővé tenné, hogy Lengyelország hozzájusson mintegy 35 milliárd euróhoz segélyek és kölcsönök formájában a helyreállítási alapból. Ezt korábban azért hozták létre, hogy ebből adjanak támogatást a tagállamoknak csökkenteni a koronavírus okozta járvány következményeit, és újra növekedési pályára állítani a tagországok gazdaságát. 

Az Európai Bizottság elnöke ezt csütörtöki varsói látogatásán jelentette be. 

A jóváhagyott lengyel helyreállítási terv eszközeinek lehívása a benne foglalt szükséges feltételek teljesítéséhez van kötve, az első részletet a bírói fegyelmi rendszert érintő módosítások végrehajtása után folyósítják

– mondta Ursula von der Leyen.

Az uniós helyreállítási alapból az első részletet azt követően folyósítják, hogy új, független testülettel helyettesítik a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, megreformálják a bírákra alkalmazott fegyelmi rendszert, és lehetővé teszik a fegyelmi kamara döntéseinek felülvizsgálatát – közölte a bizottsági elnök. Szerdán a lengyel szenátus egyhangúlag elfogadta, egyúttal viszont több módosítással visszaküldte a szejmnek azt az államfői tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott reformját irányozza elő. A lépés a lengyel helyreállítási tervbe az EB-vel folytatott tárgyalások során beiktatott 116 sarokkő közé tartozik. Újságírói kérdésre Von der Leyen elmondta: meg van győződve arról, hogy a fegyelmi rendszerről szóló előírások – amelyeken a parlamentben még dolgoznak – teljesítik az EB elvárásait. Az erről szóló, Varsó és Brüsszel közötti megállapodás értelmében „először jönnek a szükséges feltételek, csak ezt követően az eszközök kifizetése” – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki a sajtóértekezleten aláhúzta: Lengyelország azt az erős EU-t akarja, amely

tiszteletben tartja a szuverén tagállamok jogait.

Ebben a szellemben indították el korábban a lengyel igazságügyi reformot, amelyet – mint Morawiecki mondta – a lengyel ellenzék alaptalanul a jogállamiságot sértőnek állított be.

Aggódnak az uniós biztosok, hogy túlságosan korai volt a Varsónak tett gesztus. Lengyelország évek óta küzd Brüsszellel, ahol folytonosan a jogállamiságot kérik számon a lengyeleken. Most, hogy Magyarországgal együtt megindult a jogállamisági eljárás, néhány biztos szerint kiengedik a kezük közül Varsót. Összesen öt biztos – köztük a bizottság három alelnöke – emelte fel a szavát a lengyeleknek szánt helyreállítási források ügyében.

Ha a lengyelek megkapják, akkor csak a magyarok maradnak ki

Ezek után a tagállamok közül már csak Magyarország nem férhet hozzá a helyreállítási alap pénzeihez. Ennek oka az, hogy Magyarország ellen a választások után nem sokkal megindult az úgynevezett feltételességi mechanizmus, amelynek lezárulásáig a forrásokat befagyasztják.

A feltételességi mechanizmust akkor indítják el, amikor egy ország esetében felmerül, hogy a jogállamisági gondok által okozott strukturális problémák felvetik annak a veszélyét, hogy az átutalt forrásokat nem is a meghatározott célokra költik. 

(Borítókép: Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban zárt ajtók mögött tartott húsvéti misén 2020. április 19-én. Fotó: MTI / EPA / Oleg Varov)