Bizalmatlansági indítvány jöhet Ursula von der Leyenék ellen
További Külföld cikkek
- Saját vadászgépét lőtte le véletlenül Jemen partjainál az Egyesült Államok
- Nyolc embert ítéltek el egy tanár lefejezése miatt Párizsban
- Donald Trump azzal fenyegetőzik, hogy visszaveszi a Panama-csatornát
- Kína bejelentette: fel fognak lépni a Tajvannak nyújtott legújabb amerikai támogatással szemben
- Meghalt a brit szexguru, aki milliókat világosított fel a nemi együttlétről
Az Újítsuk meg Európát frakció három képviselőjének kezdeményezésére aláírásgyűjtés kezdődött azért, hogy bizalmatlanságit lehessen indítványozni Ursula von der Leyen ellen. A Népszava úgy tudja, hogy a liberális politikusok szemét az szúrja, hogy az Európai Bizottság nemrégiben jóváhagyta a 36 milliárdos lengyel helyreállítási tervet.
Úgy vélik, hogy a döntés elhamarkodott volt azáltal, hogy Varsó nem tett eleget a Bizottság által megszabott feltételeknek,
így a lengyelek addig nem juthatnak hozzá semennyi pénzhez a gazdaságélénkítő alapból, amíg nem hajtják végre az EU Bíróságának valamennyi, a jogállamiság tiszteletben tartásához kötődő ítéletét. A lap szerint a bizalmatlansági indítványt akkor fogják benyújtani, ha von der Leyenék megkezdik a pénzek folyósítását. A szabályok értelmében az indítvány beterjesztéséhez a képviselők 10 százalékának aláírására, míg elfogadásához minősített többségre van szükség.
Von der Leyen szerint nem lesz gond
A bizottság alapos értékelés alapján múlt héten csütörtökön adott zöld utat a lengyel helyreállítási tervnek, de az első részletet csak azt követően folyósítják, hogy egy új, független testülettel helyettesítik a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, megreformálják a bírákra alkalmazott fegyelmi rendszert, és lehetővé teszik a fegyelmi kamara döntéseinek felülvizsgálatát.
Egy nappal korábban a lengyel szenátus egyhangúlag elfogadta, egyúttal azonban több módosítással visszaküldte a szejmnek azt az államfői tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott reformját irányozza elő. A lépés a lengyel helyreállítási tervbe az EB-vel folytatott tárgyalások során beiktatott 116 sarokkő közé tartozik.
Újságírói kérdésre Von der Leyen elmondta:
MEG VAN GYŐZŐDVE ARRÓL, HOGY A FEGYELMI RENDSZERRŐL SZÓLÓ ELŐÍRÁSOK – AMELYEKEN A PARLAMENTBEN MÉG DOLGOZNAK – TELJESÍTIK AZ EB ELVÁRÁSAIT.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig hangsúlyozta: Lengyelország olyan, erős Európai Unió létrehozásában érdekelt, ami tiszteletben tartja a szuverén tagállamok jogait. Ebben a szellemben indították el korábban a lengyel igazságügyi reformot, amelyet – mint Morawiecki mondta – a lengyel ellenzék alaptalanul a jogállamiságot sértőnek állított be.
Jogállamiság nélkül nincs értelme eurómilliárdokat a semmire adományozni
– erről már Lech Wałęsa, Lengyelország volt elnöke beszélt az Interia portálnak adott interjújában. Szerinte a lengyel kormányt még a 2023-as szavazás előtt egy népszavazás kiírásával kellene leváltani. Elképzelése alapján ha több szavazatot gyűjtenek a kormány visszavonására, mint kinevezésére, akkor kormányt válthatnak. Arra a kérdésre, hogy hogyan valósítaná meg a népszavazást, ha az alkotmányellenes, azt válaszolta: új alkotmányt kell készíteni, mert a jelenlegi nem jó.
A jogállamisági aggályok Magyarország esetében is fennállnak, ami miatt komoly támogatásoktól esik el hazánk jelenleg.
(Borítókép: Wojtek Radwanski / AFP)