Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Uniónak (EU) meg kell adnia Ukrajna EU-tagjelölt státuszát – derült ki a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állasfoglalásukból. 

Az ülésen 438 parlamenti képviselő szavazott a határozat mellett, 65-en ellene, 94-en pedig tartózkodtak – írta a Kárpátalja a DW hírportál szerint. 

Június 9-én orosz rakétatámadás érte Zsitomir régiót – számolt be Telegram-csatornán Vitalij Bunecsok, a régió katonai közigazgatásának vezetője.

A poszt szerint az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Novohrad-Volinszkijra. A támadásban egy többemeletes épület rongálódott meg. Egyelőre azonban sem halottakról, sem sérültekről nincs információ. 

Az Európai Unió 20 millió euróval (mintegy 7,6 milliárd forint) támogatja az innovációban jeleskedő ukrán induló vállalkozásokat, az új uniós program 60 ezer euróig terjedő közvetlen pénzügyi támogatást nyújt legalább 200, a mélytechnológia területén tevékenykedő ukrán kezdeményezés számára – közölte az Európai Bizottság csütörtökön.

A támogatással az EU az induló vállalkozások társulásainak páneurópai hálózatát kívánja létrehozni. Célja, hogy biztosítsa az ukrán technológiai vállalatok üzletmenetének folytonosságát, és előmozdítsa növekedésüket.

Az Európai Unió emellett nem pénzügyi támogatást is biztosít, például üzleti tanácsadási szolgáltatások és kapcsolatépítés formájában, lehetővé téve az ukrán innovátorok számára, hogy intenzívebb kapcsolatot alakítsanak ki az európai innovációs ökoszisztémával, új piacokra léphessenek be, és jobban kiaknázhassák az európai finanszírozási eszközökben rejlő előnyöket – számolt be az MTI.

Elektromos berendezésekkel támogatja Ukrajnát a nemzetközi Energiaközösség – számolt be az ukrinform.ua. 

A szervezet az energiaellátás helyreállítására 40 konténernyi és 35 teherautónyi elektromos berendezést küldött a háborús országba. A segélycsomag generátorokat, transzformátorokat, kábeleket, különböző szigetelőket és tengelykapcsolókat tartalmaz. 

Az Egyesült Államok és Kína tisztviselői tárgyalóasztalhoz ülnek a június 10-én kezdődő ázsiai csúcsbiztonsági találkozón, a Shangri-La párbeszéd keretében. A párbeszédre a világ minden tájáról érkeznek magas rangú katonai tisztviselők, diplomaták és fegyvergyártók, és a világjárvány után először Szingapúrban rendezik meg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és kínai kollégája, Wei Fenghe tábornok, nemzetvédelmi miniszter szintén először találkozik személyesen, mióta Joe Biden belépett a Fehér Házba.

A mi szempontunkból arra számítunk, hogy a találkozó tartalma a regionális és globális kérdésekben a versenyhelyzet kezelésére összpontosít majd

– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő az Independent szerint.

Peking arra is felhasználja majd a találkozót, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködésről beszéljen – jelentette a kínai média.

Az ukrajnai Szeverodonyeck polgármestere szerint az evakuálás lehetetlen, mivel 10 ezer civil maradt.

Az ukrán erők még mindig tartják az ipari zónát és a szomszédos területeket Szeverodonyeck városában, a helyzet nehéz, de kezelhető – mondta csütörtökön Olekszander Sztrjuk polgármester.

Elmondta, hogy a védelmi vonalak az intenzív orosz tüzérségi támadás ellenére tartják magukat, de most már lehetetlen evakuálni az embereket Szeverodonyeckből. Elmondása szerint mintegy 10 ezer civil maradt a városban, amely jelenleg Oroszország ukrajnai offenzívájának fő fókuszában áll – írja az Independent.

Az orosz erők a donyecki régió Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására összpontosítanak – számolt be az ukrán vezérkar szerdán.

A vezérkar szerint a stratégiailag jelentős városra az ellenséges erők légicsapást mértek, a környező településeken lévő polgári infrastruktúra ellen pedig tüzérségi támadásokat hajtottak végre. Kiemelték: az ukrán katonák sikeresen hárították a támadásokat, megakadályozva ezzel, hogy az oroszok javítsanak stratégiai helyzetükön.

Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített a Krím félszigetre – írta a Kárpátalja.ma. 

Magyarország területére június 8-án az ukrán–magyar határszakaszon 5123 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4759 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

Hozzáteszik: ugyanezen a napon Budapestre vonattal 52 ember, köztük 15 gyermek érkezett – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában elesett katonák holttesteit cserélte ki egymás között az ukrán és orosz fél – számolt be az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium szerdán.

A tárca oldalán megjelent közlemény szerint a felek ötven-ötven holttestet adtak át egymásnak a zaporizzsjai frontvonalon. 

Az ötven ukrán elesett közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzem védelme közben vesztették életüket. A műveletben ukrán részről a reintegrációs tárca, a hírszerzési, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), az ukrán fegyveres erők vezérkara és más ukrajnai rendfenntartó szervek vettek részt”

– írta a minisztérium. A tárca arra nem tért ki, hogy mikor hajtották végre a cserét – számolt be a Kárpátalja.ma.

Az ukrán jelentés szerint április óta nincs előrelépés orosz oldalról Izjum térségében, ezért Oroszország megerősíti az erőit a területen.

A brit hírszerzés szerint míg Donbászban továbbra is folytatódnak a harcok, addig az elmúlt két napban a keleten lévő orosz csapatok fokozták az erőfeszítéseiket, hogy előrenyomulhassanak Izjum térségében. 

Oroszország valószínűleg megpróbálja újjáépíteni a keleti csoportot, miután súlyos veszteségeket szenvedett el a sikertelen Kijev elleni támadásban, de egységei valószínűleg továbbra is alkalmatlanok maradnak

– idézi a közleményt az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója azt állította, hogy az orosz erők megváltoztatták taktikájukat a Szeverodonyeckért folytatott harcban. Olekszij Aresztovics szerint az orosz katonák visszavonultak a városból, és most tüzérségi és légicsapásokkal támadják azt. A városközpont mostanra kihalt.

Visszavonultak, a mi csapataink visszavonultak, így a tüzérség üres helyet találhat el. Kemény csapásokat mérnek, különösebb siker nélkül

– mondta Olekszij Aresztovics.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója korábban elmondta, a város nagy része orosz kézben van, és az ukrán erők csak a külterületeket ellenőrzik. A város Ukrajna keleti, Luhanszki régiójának stratégiailag fontos részén fekszik, és elfoglalása nagy győzelem lenne Oroszország számára – írja a Sky News.

A következő években a világ a globalizáció felszámolása és a „szigetesedés” felé halad – jelentette ki Dimitrij Peszkov, az orosz digitális fejlesztésekért különmegbízott.

A következő évek legvalószínűbb forgatókönyve a „szigetesedés”. Szinte garantált a globalizmus összeomlása és a 20. századi globális biztonsági rendszer vége. A globális technológiai piacok újraindítása, a műszaki szabványok államosítása, a termelés áthelyezése kritikus áruk

– fogalmazott Peszkov.

Hozzáteszi: ebben a helyzetben pedig minden gazdasági tömb otthon szeretné majd előállítani az élelmiszereket és gyógyszereket. Emiatt a következő időszakban Oroszországnak technológiai szuverenitást kell létrehoznia – írta a Ria Novosztyi.

Az orosz megszállók légitámadásokat indítottak Bahmut irányába június 8-án – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Facebook-oldalán.

A beszámoló szerint támadás érte Verhnyokamjant, Zolotojt, Beresztovot és Szlavjanszkot is. Hozzáteszik: Donyeck irányába Kramatorsz város közelében voltak hevesebb robbantások. 

A hajózás biztonságáért felelős ENSZ-ügynökség szerint hónapokig tarthat a tengeri aknák felszámolása a Fekete-tengeren, Ukrajna kulcsfontosságú kikötőiben – számolt be a Bloomberg a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tengerbiztonsági tanácsadójára, Peter Adamsre hivatkozva.

Még akkor is, ha a kikötők holnap meg akarnak nyitni, eltart egy ideig, amíg a hajók beléphetnek vagy elhagyhatják. Több hónapba is beletelhet a tengeri aknák teljes felszámolása a kikötői területeken

– mondta Adams.

Az orosz hajók korábban blokkolták Ukrajna hozzáférését a Fekete-tengerhez, amivel gyakorlatilag leállították az alapvető élelmiszerek tengeri exportját – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Mariupolban a tisztviselők naponta 50-100 holttestet találnak az épületben, mióta a munkások elkezdték átfésülni a bombázott kikötővárost pár nappal a hetek óta tartó orosz ostrom befejezése után.

Sírok láthatóak Mariupol városának egy temetőjében 2022. június 2-án

Fotó: Stringer / AFP

A már orosz ellenőrzés alatt álló Mariupol polgármesteri segédje, Petro Andrjuscsenko elmondta, hogy munkásai „a halál végtelen karavánjában” holttestek sokaságát viszik ki a hullaházba, a szeméttelepekre és más helyekre.

A hatóságok szerint a holttesteket a lerombolt épületekből húzzák ki, ahol az ukrán hatóságok becslése szerint legalább 21 ezer civil halt meg az orosz támadásokban – írja az Independent.

Az ukrán erőket visszaszorította az orosz bombázás a keleti Szeverodonyeck városában, és már csak a külvárosát uralják – közölte a régió kormányzója az Independent szerint.

Fotó: UKRAINE PRESIDENCY / Handout / AFP

Az ukrán különleges erők napokkal ezelőtt ellentámadást indítottak, és megtisztították a város csaknem felét, de nem volt értelme maradniuk, amikor Oroszország ágyúzással és légicsapásokkal kezdte a területet a földdel egyenlővé tenni – idézte a tisztviselőt Szerhij Gajdaj, aki hozzátette,

a mi erőink most ismét csak a város külterületét ellenőrzik. A harcok viszont még mindig folynak, az erőink védik Szeverodonyecket, nem lehet azt mondani, hogy az oroszok teljesen uralják a várost.

A tervek szerint még az idén népszavazást tartanak az Oroszországhoz való csatlakozáshoz a Herszoni régióban – számolt be a Ria Novosztyinak Kirill Sztremusov, a térség katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője. 

Ugyanakkor megjegyezte: most nem a népszavazás, hanem a térség társadalmi-gazdasági fejlődése a prioritás, amelyen a lakosság jóléte és életminősége múlik.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Herszoni régió lakói ne ütközzenek nehézségekbe, kényelmes legyen az életük

– biztosította a hivatalvezető-helyettes.

Hozzátette: a Herszoni régió már megkezdte az integrációt Oroszországhoz, a lakosok aktívan kérik az orosz útleveleket.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felmérése szerint május 23-án Ukrajna teljes lakosságának 16,2 százalékát (7,1 millió fő) tették ki a belső menekültek.

Ez a szám közel 900 ezerrel (11 százalékkal) csökkent május 3-hoz képest. Hozzáteszik: február 24-e után ez volt az első csökkenés az Ukrajnában regisztrált belső menekültek számában.

A felmérés azt is kimutatta, hogy május 23-ára 4,5 millióra nőtt a kitelepítés után hazatérők száma, beleértve külföldről is. Többségük Ukrajna északi részébe (1,7 millió) és Kijevbe (941 ezer) tért vissza – írta az Interfax. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai tudósításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!