Ez a poszt a következő Percről percre része:
Az oroszok keleti offenzívára készülnek
-
Az Európai Uniónak meg kellene könnyítenie az új tagok csatlakozását – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a dpa-nak adott interjúban, amelyet a német hírügynökség szombaton tett közzé. Közölte: terveket dolgozott ki a tagállamok meggyőzésére a folyamat „modernizálása” érdekében.
Itt az ideje, hogy ne csak a tagjelölt államok, de maga az Európai Unió is felkészüljön a klub bővítésére. Ehhez korszerűsíteni kell az unió szervezeteit és döntéshozó folyamatait. A jövőben nem dönthetünk mindenről konszenzussal, mint ma
– idézi az MTI a kancellárt, aki reményét fejezte ki, hogy a csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcstalálkozón sikerül ismertetnie a javaslatait.
A csúcstalálkozón a huszonhét tagállam várhatóan megvitatja Georgia, Moldova és Ukrajna felvételét. A csúcs előtt egy héttel az Európai Bizottság ajánlotta Moldova és Ukrajna felvételét, ezt Scholz is támogatta.
Olaf Scholz felszólította Oroszországot: könnyítsen a globális élelmiszerválságon, és tegye lehetővé az ukrajnai kikötőkben visszatartott gabonaszállítmányok kihajózását.
A világ érdekében reménykedni kell a megállapodás létrejöttében
– mondta, utalva arra, hogy tárgyalások folynak egy fekete-tengeri exportfolyosó megnyitásáról. Hozzátette: Oroszországnak lehetővé kell tennie a biztonságos áthaladást, ugyanakkor hiteles biztosítékot kell adni arra, hogy a folyosót nem használják inváziós célokra.
Ukrajna és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy fegyverként használja az élelmiszer-szállítást, Oroszország viszont tengeri aknákkal és a szankciókkal indokolta az export leállítását.
A német kancellár közölte: a Bajorországban június 26–28-án esedékes G7-csúcson a demokratikus államok közötti nemzetközi együttműködés erősítésére kíván összpontosítani. Scholz szerint a hét legfejlettebb ipari ország – az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Japán – tárgyalása csak a kezdet.
A jövőbeli nagy, erős demokráciák Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában találhatók, és a partnereink lesznek
– mondta Olaf Scholz, aki ezért hívott meg öt vendéget – Indonézia, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Szenegál és Argentína vezetőit – a találkozóra.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
A jelenlegi válság nem Ukrajnából indult ki, hanem az USA-központú világrend hanyatlása okozta – fogalmazott Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete a Newsweeknek írt cikkében.
Anatolij AntonovFotó: Mark Wilson / Getty Images HungarySzerinte az ukrajnai helyzet kritikusan feszült és egyre több ország kapcsolódik be a kelet-európai események körforgásába. Az európai biztonsági válság negatív következményei pedig gyorsan terjednek – tette hozzá.
A történések globális jellege azt mutatja, hogy a jelenlegi konfliktus gyökerei nem Ukrajnában vannak. Ez az Amerika-központú világrend hanyatlása. Pontosabban az Egyesült Államok azon kísérleteinek összeomlása, hogy fenntartsa hegemón szerepét és minden ország számára „vezércsillagként” hirdesse magát
– írta a nagykövet.
Az orosz diplomata szerint az amerikai uralkodó osztály elszámította magát, amikor figyelmen kívül hagyta Oroszországot, mint a globális rendszer létfontosságú tényezőjét – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
A Litván Vasutak (LZhD) bejelentette, hogy szombattól leállítja számos, EU-szankciók hatálya alá tartozó áru Kalinyingrádba irányuló tranzitját – közölte Anton Alihanov, a régió kormányzója.
Elmondása szerint a rakományok 40-50 százaléka esett a korlátozások hatálya alá. A szállítmányok építőanyagokat, cementet és fémeket is tartalmaztak.
A károk megtérítése érdekében sürgősen új hajókat, köztük különféle ömlesztettáru-szállító hajókat kell az Uszt–Luga–Baltijszk vonalra állítani
– tette hozzá a kormányzó.
A tisztségviselő megjegyezte, hogy a logisztika költségei növekedni fognak, ami arra kényszerítheti a régiót, hogy szövetségi támogatást igényeljen – írta a Ria Novosztyi.
-
Oroszország éjjel rakétatámadást intézett a poltavai Kremencsuk ellen – jelentett be Dmitrij Lunyin, a regionális katonai közigazgatás vezetője.
Elmondása szerint az oroszok a Kremencsuki olajfinomítóra és más infrastrukturális létesítményekre irányították a támadást – írja az Unian.
A Kremencsuk ismét ellenséges támadás alatt áll. 6-8 orosz rakéta talált el olajfinomítókat és egyéb infrastrukturális létesítményeket. Részletek később
– olvasható a jelentésben.
-
Norvégia újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen és betiltotta a kőolaj, valamint a kőolajszármazékok Oroszországból történő importját – számolt be a norvég külügyminisztérium.
Támogatjuk az EU-t az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban, hogy fenntartsák az ország kormányára és elitére nehezedő nyomást. Most megtiltjuk az Oroszországból Norvégiába tengeri úton szállított olajimportot
– mondta Anniken Hewitfeldt külügyminiszter az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A hivatal megjegyezte: a kőolaj és egyéb kőolajtermékek behozatalának tilalma azonnal életbe lép, de a korlátozások a kőolaj esetében 2022. december 5-ig, a kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5-ig terjedő átmeneti időszakokat tartalmaznak.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!