Mit jelenthet Ukrajna uniós tagjelöltsége?

GettyImages-1240113259
2022.06.23. 06:01
A ma kezdődő kétnapos brüsszeli uniós csúcson valószínűleg megszavazzák Ukrajna, Moldova és Georgia (a volt Grúzia) hivatalos tagjelölti státuszát. Ez azonban elsősorban politikai gesztus, belátható időn belül nem várható az EU bővítése keleti irányba, többek között azért, mert a háború előtti jelentések alapján Ukrajna és Georgia nemhogy nem tekinthető demokráciának, de politikai rendszereik is az autoriter berendezkedés felé fordultak.

Június 23–24-én kétnapos uniós csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, ahol eldől Ukrajna EU-tagjelölti státusza is. Az orosz invázió februári megindulása előtt kevesen gondolták, hogy a téma a közeljövőben napirendre kerülhet, hiszen több nyugat-balkáni ország már 2003, Törökország pedig 1999 óta van hasonló státuszban.

Az Európai Uniónak jelenleg öt hivatalos tagjelölt országa van:

  • Szerbia
  • Montenegró
  • Észak-Macedónia
  • Albánia
  • Törökország

Mellettük még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót tartják számon potenciális tagjelöltként, azonban erről még néhány uniós tagállam beszélni sem szeretne.

Oroszország hozzáállása Ukrajna, valamint Moldova és Georgia lehetséges tagjelöltté válásához előremutató lehet a Nyugat-Balkán szempontjából is, hiszen a térségben szintén aktív az orosz külpolitika, Szerbia pedig hagyományos szövetségesük. Alekszandar Vucsics ezúttal sem foglalt egyértelműen állást az orosz–ukrán háború kapcsán, viszont jelzésértékű, hogy NATO-csapatok is gyakorlatoztak 2018-ban Szerbia területén.

Az EU a NATO-val ellentétben nem katonai, hanem egy alapvetően gazdasági és politikai tömörülés. Ez nem a mi ügyünk. Minden államnak szuverén joga, hogy csatlakozik-e hozzá

– mondta Vlagyimir Putyin Szentpéterváron, ami azt is jelenti, hogy a német nagytőke érdekeivel szemben nem lép föl Moszkva, amely megkerülhetetlen tényező a balkáni bővítés kapcsán is, elsősorban történelmi és geopolitikai okok miatt.

A közeljövőben nem reális az ukrán csatlakozás

Ukrajna belátható időn belül valószínűleg nem lesz az Európai Unió tagja annak ellenére, hogy az EU eddig már kétmilliárd eurót bocsátott az ország rendelkezésére, emellett a közelmúltban megszavazott egy újabb 500 millió eurós segélycsomagot.

Annak okairól korábban már írtunk az Indexen, hogy miért utazott együtt Kijevbe Mario Draghi olasz kormányfő, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, akikhez később csatlakozott Klaus Iohannis román elnök is.

A szakértők szerint Európában egyre többen gondolják úgy, hogy minél előbb ki kell egyeznie Ukrajnának és Oroszországnak a béke érdekében, elsősorban a küszöbön álló gazdasági és élelmezési válság miatt. Az EU-tagjelöltségi státusz kérdésével kapcsolatban pedig úgy vélik,

ennek inkább gesztusértéke van a Nyugat részéről Ukrajna felé,

a nagyhatalmaknak pedig olyan megoldást kell teremteniük, hogy a többi tagjelölt ne kerüljön hátrányba, és megmaradhasson az egyensúly. Bár a területi integritás nem hivatalos feltétele az EU-csatlakozásnak, mindenki egyetért abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt ellenőriznie kell a saját területét. 2014 óta a Krím félszigetet elcsatolták Ukrajnától, és a Moszkva által támogatott szakadárok irányítják a délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk térségét.

Most Ukrajna a területi integritásának további megsértésével néz szembe, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely orosz állampolgárságot és útlevelet ad az oroszok által megszállt Herszon és Zaporizzsja régiók lakóinak. Arra számítanunk kell, hogy Putyin szentpétervári beszéde ellenére Oroszország megpróbálja destabilizálni Ukrajnát, és ezzel megakadályozza az EU-val folytatott tárgyalások gyors előrehaladását.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna a háború előtt körülbelül 40 milliós lakossággal rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy

a 750 fős Európai Parlamentben a lakosságarányos mandátumfelosztás miatt nagy számú képviselőjük lenne – a hasonló méretű Lengyelországnak 51 képviselője van – a többi ország rovására, amely a befolyásuk csökkenésével is járna. 

 Hogyan illeszkedne az EU-ba Ukrajna?   
 terület  603 550 km2 (első az EU-ban)
 lakosság  44,13 millió fő (ötödik az EU-ban)
 GDP/fő  3724 euro/fő (1/9-e az EU-s átlagnak)

Ukrajna 2017 óta vámok nélkül, úgynevezett társulási megállapodás alapján kereskedhet az uniós államokkal, emellett a tagfelvételi kérelmezés előkészítésének részeként Ukrajna már számos törvényét és rendeletét módosította, hogy megfeleljen az uniós normáknak, bár a korrupció továbbra is nagy probléma az országban.

A tagfelvételi eljárás azonban hosszadalmas folyamat. Az első lépés az adott ország tagjelölti kérelme az Európai Tanács felé. A kérelmet elviekben a következő feltételek teljesülése esetén bírálják el pozitívan:

  • az ország gazdaságilag stabil
  • a demokrácia működőképes
  • teljesülnek a jogállamisági feltételek
  • az EU-s jogszabályokat és az eurót mint jövőbeli fizetőeszközt, elfogadják

Ukrajna felvételével kapcsolatban elsősorban Dánia és Hollandia szkeptikus, a tagjelölti státuszra azonban mégis rábólintottak, akárcsak Magyarország. Orbán Viktor kedden fogadta Volodimir Zelenszkij telefonhívását, és biztosította az ukrán elnököt arról, hogy Brüsszelben is képviselni fogja ezt az álláspontot.

Ahogy azonban már említettük, a tagjelölti státusz elsősorban egy poltikai gesztus Ukrajna felé, és egy erős politikai jelzés Oroszországnak,

ami kapóra jön az olyan politikusoknak, mint Orbán Viktor, vagy Olaf Scholz, akiket sok kritika ért azért, mert nem foglaltak egyértelműbben állást az orosz–ukrán háború kapcsán.

Szakértők szerint a komolyabb tárgyalások a tagfelvételről mindenképpen csak a háború lezárulta után kezdődhetnek. Emmanuel Macron egy lazább kötöttségekkel járó politikai tömb kialakítását vizionálja, amelyben az EU tagjelölt országai vennének részt és amely az Európai Szabadkereskedelmi Társulás is lehetne, hiszen annak tagja a nyugat-balkáni országok mellett az Egyesült Királyság is a Brexit ellenére.

Ugyanakkor ott van Charles Michel, az Európai Tanács elnökének előterjesztése is, amely szerint

a jövőben lehetnek más változatok a menet közbeni integrációra.

Például egy ország, amely megfelelt az uniós normáknak a munkaerőpiacon, csatlakozhat például a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó, már meglévő rendszerhez.

Ukrajna nem tekinthető demokráciának

Az ukrán EU-tagság kapcsán vannak gondok az ország politikai rendszerével is. A Freedom House jelentéseivel szemben, a kevésbé ismert Economist Intelligence Unit 2021-ben, az ukrajnai háború kitörése előtt készített átfogó felmérést a demokráciák állapotáról.

Az országokat tízes skálán pontozzák a választási rendszer pluralizmusa, a kormányzat működőképessége, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok szempontjából, majd ezek alapján egy összesített pontszámot kapnak az országok.

A 2021-es jelentés alapján a három leendő hivatalos tagjelölt ország közül kettőben,

Ukrajnában és Georgiában romlott jelentősen a demokrácia állapota, és ezeket az államokat a hibrid rezsim kategóriába sorolták az elemzők.

Míg az ukrán választási rendszer nagyjából egy kategóriába került a magyarral, és a többi uniós tagországgal, addig a kormányzat működőképességében nagyon alulteljesített Ukrajna a régióban, ahogy a polgári szabadságjogok tekintetében is.

Moldovában azonban jelentős javulást mértek a szakértők, amit Maia Sandu és a moldáv kormányzat korrupcióellenes lépéseivel magyaráznak. Ez Montenegróra is igaz, amelyet szintén fölminősítettek a hibrid rezsim kategóriából hiányos demokráciává. Kelet-Európában egyetlen országot sem soroltak ennél jobb kategóriába. 

Fogalmi meghatározás (Economist Intelligence Unit)

Teljes demokrácia: Olyan országok, amelyekben nemcsak az alapvető politikai szabadságjogokat és polgári szabadságjogokat tartják tiszteletben, hanem a demokrácia virágzását elősegítő politikai kultúrát is támogatják. A kormány működése kielégítő. A média független és sokszínű, a fékek és ellensúlyok hatékony rendszere működik. Az igazságszolgáltatás független, és a bírósági ítéleteket végrehajtják. A demokrácia működésében csak korlátozott problémák vannak.

Hiányos demokrácia: Ezekben az országokban is vannak szabad és tisztességes választások, és még ha problémák is vannak (például a médiaszabadság megsértése), az alapvető polgári szabadságjogokat tiszteletben tartják. A demokrácia más vonatkozásaiban azonban vannak jelentős gyengeségek, ideértve a kormányzás problémáit, az alulfejlett politikai kultúrát és a politikai részvétel alacsony szintjét.

Hibrid rezsim: A választások jelentős szabálytalanságokkal járnak együtt, amelyek gyakran megakadályozzák, hogy egyszerre legyenek szabadok és tisztességesek. Gyakori lehet az ellenzéki pártokra és jelöltekre nehezedő kormányzati nyomás. Súlyos gyengeségek gyakrabban fordulnak elő, mint a hiányos demokráciákban – a politikai kultúrában, a kormányzat működésében és a politikai részvételben. A korrupció általában széles körben elterjedt, a jogállamiság pedig gyenge. A civil társadalom gyenge. Jellemzően zaklatják és nyomást gyakorolnak az újságírókra, és az igazságszolgáltatás nem független.

Autoriter rezsim: Ezekben az államokban az állami politikai pluralizmus hiányzik vagy erősen korlátozott. Sok ország ebben a kategóriában egyenesen diktatúra. Létezhetnek a demokráciának bizonyos formális intézményei, de ezeknek kevés a valódi tartalma. A választások, ha mégis tartanak, nem szabadok és nem tisztességesek. Figyelmen kívül hagyják az állampolgári jogokkal való visszaéléseket és jogsértéseket. A média jellemzően állami tulajdonban van, vagy az uralkodó rezsimhez kapcsolódó csoportok ellenőrzése alatt áll. Elfojtják a kormánykritikát és mindent áthat a cenzúra. Nincs független igazságszolgáltatás.

Összehasonlításképp: Magyarország a 2021-es jelentés szerint 6,5-es általános pontszámmal a hiányos demokrácia kategóriába tartozik, a régióban pedig a tizedik (világszinten 56.) helyen áll, holtversenyben Horvátországgal.

Ezzel hazánk egyetlen uniós tagállamot előz meg, mégpedig Romániát.

Bár a választási rendszer pluralizmusa és a polgári szabadságjogok tekintetében Magyarország a leggyengébb az EU-ban, és alulteljesített több hivatalos tagjelölt országgal összehasonlítva is, a politikai kultúra és a kormányzat működőképessége szempontjából a három legmagasabb pontszám egyikét kapta.

 Economist Intelligence Unit, 2021  általános pontszám  politikai berendezkedés
 Csehország (EU-tagállam)  7,74  hiányos demokrácia
 Szlovákia (EU-tagállam)  7,03  hiányos demokrácia
 Lengyelország (EU-tagállam)  6,80  hiányos demokrácia
 Magyarország (EU-tagállam)  6,50  hiányos demokrácia
 Románia (EU-tagállam)  6,43  hiányos demokrácia
 Szerbia (hivatalos EU-tagjelölt)  6,36  hiányos demokrácia
 Albánia (hivatalos EU-tagjelölt)  6,11  hiányos demokrácia
 Moldova (leendő EU-tagjelölt)  6,10  hiányos demokrácia
 Észak-Macedónia (hivatalos EU-tagjelölt)  6,03  hiányos demokrácia
 Montenegró (hivatalos EU-tagjelölt)  6,02  hiányos demokrácia
 Ukrajna (leendő EU-tagjelölt)  5,57  hibrid rezsim
 Georgia (leendő EU-tagjelölt)  5,12  hibrid rezsim

Amit mindenképpen fontos kiemelni, hogy

Ukrajna (és Georgia) az Economist Intelligence Unit jelentése alapján demokratikus működés tekintetében – a választási rendszer pluralizmusát leszámítva – minden mutatóban messze elmarad az EU-tagállamoktól, és alulteljesítőnek számít a többi hivatalos tagjelölt országgal szemben is.

Kivétel ez alól a hibrid rezsimnek számító Törökország, amely nem véletlen, hogy már 23 éve nem jutott tovább a tagjelölti státusznál.

Másról is szó lesz a brüsszeli csúcson

A brüsszeli csúcstalálkozón a tagállami vezetők megvitatják majd, miként segítsék az ukrajnai gabonaexportot. Emellett az EU továbbra is jelentős humanitárius, katonai, gazdasági és pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel kijelentette, ideje elismerni, hogy Ukrajna, Moldova és Georgia jövője az Európai Unión belül van, emellett elő kell mozdítani a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

A bővítés mellett megbeszéléseket tartanak majd az euróövezet országainak vezetőivel, amelynek keretében meghatározzák, hogyan kívánnak előrelépni a bankunió és a tőkepiaci unió terén, valamint Horvátország konvergenciajelentése alapján meg fogják vitatni az euró jövő év elején tervezett horvátországi bevezetését.

(Borítókép: Charles Michel és Volodimir Zelenszkij 2022. április 20-án. Fotó: EUROPEAN COUNCIL / POOL / Anadolu Agency / Getty Images)



  • Hírek
  • Lakáshitel