Moszkva szerint az ukránok még ma véget vethetnek a háborúnak

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A bolgár hatóságok szerint az orosz követség most kiutasított dolgozói kémtevékenységet folytattak.

A hírt először a Sofia Globe angol nyelvű bolgár hírportál írta meg, de nem sokkal később az orosz Interfax hírügynökség is megerősítette a kiutasítás tényét.

A döntést Kiril Petkov, az ország miniszterelnöke jelentette be, valamint azt is közölte, hogy a kiutasított oroszok Bulgária érdekei ellen dolgoztak.

„A biztonsági szolgálataink azonosították őket mint olyan személyeket, akik nagyrészt kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel, és akik hazánk érdekei ellen dolgoztak – mondta Petkov. – Szeretnék gratulálni a bolgár szolgálatoknak és a külügyminisztériumnak, hogy végezték a munkájukat. Minden külföldi országnak, nemcsak Oroszországnak, hanem mindenkinek, aki Bulgária ellen dolgozik, üzenem, hogy Bulgáriának van állambiztonsági szolgálata, amely megvédi az ország érdekeit” – tette hozzá.

A kiutasítottak mind az orosz nagykövetségen dolgoztak, de Petkov szerint a diplomáciai beosztásuk csak álca volt, mert hivatalos pozíciójukra egyáltalán nem jellemző tevékenységet folytattak az országban. 

Sosem látott árkülönbözettel kereskednek március óta az orosz Urals olajjal a Brenthez képest, miután a nyugati szankciók rendkívül megnehezítették az orosz olajjal való kereskedést – írja a Reuters.

Az Urals olaj különbözete továbbra is történelmi mélyponton van a Brenthez képest. Az Urals-mennyiségek iránti kereslet azonban kicsit felfutott ebben  hónapban, mivel Kína enyhített néhány korlátozást, amelyeket a tavaszi koronavírus-járvány kitörése után hozott.

Az indiai finomítók továbbra is elkapkodják az olcsó orosz olajat – mondták a kereskedők. Az orosz kikötőkből származó Urals olaj rakományai azonban júliusban várhatóan kissé csökkennek júniushoz képest.

Az uráli olaj továbbra is több európai vevőhöz érkezik a 2022 februárja előtt kötött határidős megállapodások értelmében. 

Az orosz olaj finomítása jelenleg nagyon jó árrést biztosít, ezért a vevők továbbra is veszik, amíg nem lépnek életbe szigorúbb korlátozások

– nyilatkozta egy nemzetközi kereskedelmi vállalat vezetője a lapnak. 

A román védelmi minisztérium (MAPN) felhatalmazást kapott a bukaresti parlamenttől 231 darab, ember által hordozható (MANPAD) légvédelmi rakétarendszer vásárlására – írja az MTI. 

Vasile Dîncu védelmi miniszter a bukaresti parlamenthez intézett kérésében azt írta: a szárazföldi erők, a haditengerészet, a légierő és a speciális műveleti parancsnokság között akarják szétosztani a kis hatótávolságú, hordozható MANPAD rakétarendszereket, hogy az ország védelmét belföldön biztosító csapatok és létesítmények közvetlen légvédelmét ellássák.

A beszerzésre 662,5 millió eurós, áfa nélküli költségkeretet írtak elő, amely a logisztikai rendszereket és felszereléseket, valamint a kiképzéshez szükséges eszközöket is magában foglalja a légvédelmi rakétarendszereken kívül. 

Németország Kanadával folytat tárgyalásokat az észak-amerikai ország keleti partján található cseppfolyósgáz-terminálokból származó földgáz lehetséges importjáról – tudta meg a Reuters egy német kormányzati tisztviselőtől. 

Jonathan Wilkinson kanadai miniszter májusban már arról beszélt, hogy a kormány a helyi vállalatokkal folytat egyeztetést az LNG-terminálokból származó export lehetséges európai növeléséről. 

A legtöbb európai ország gázfelhasználása nagy részét az orosz gáz segítségével fedezi, az oroszok azonban rendszeresen korlátozzák a leszállított gáz mennyiségét az utóbbi hetekben, ezzel megakadályozva a tározók feltöltését. 

Az európai országoknak ezért most rendkívül gyorsan más források után kell nézniük, mielőtt az oroszok teljesen leállítják az Európa felé irányuló földgázexportot. 

Őrizetbe vették a KGB egyik korábbi tisztjét Lvivben – írja az ukrán Pravda. 

Az ukrán hatóságok szerint a 71 éves férfi a lvivi területen végrehajtott rakétatámadásoknál is segíthetett az oroszoknak abban, hogy meghatározzák a célpontok helyét. Szerepe lehetett többek közt a javorivi katonai bázison végrehajtott csapásban, amelyben végül 61 ember meghalt és 160 ember megsebesült.

A hatóságok szerint az idős férfi egy közvetítő segítségével jutatott el információt az orosz hadsereghez arról, hogy hol vannak az ukrán hadsereg egységei. Az ukrán büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolják.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SSU) mindeközben azt is jelentette, hogy két másik orosz ügynököt is elfogtak Kijevben és a donyecki területen, akik szintén szerepet játszhattak az orosz rakétatámadások megvalósításában. 

A fekete-tengeri földgáz kitermelésének megkezdése történelmi pillanat, Románia ezzel döntő lépést tesz az energetikai függetlenség felé – mondta Nicolae Ciucă román miniszterelnök kedden az MTI szerint.

A kormányfő azon az ünnepségen szólalt fel, amelyet a Black Sea Oil and Gas (BSOG) vállalat rendezett a fekete-tengeri földgáz kitermelésének megkezdése alkalmából a Konstanca megyei Vadun. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke-befektető csoport által alapított BSOG évi

Ez becslések szerint Románia szükségletének mintegy tíz százalékát fedezheti. Ciucă szerint azonban így – a szárazföldi termeléssel együtt – Románia gázszükségleteinek már kilencven százalékát saját forrásból fedezheti.

Ciucă szerint Románia Azerbajdzsánnal és az Egyesült Államokkal is tárgyal gázvásárlásról, de az energiahordozó Romániába juttatása nemcsak a szerződő feleken, hanem az adott tranzitországon – Törökországon, illetve Görögországon és Bulgárián – is múlik.

A román kormányfő üdvözölte azt az amerikai bejelentést, miszerint az Egyesült Államok 14 millió dolláros finanszírozást biztosít a román Nuclearelectrica cégnek az amerikai gyártmányú, kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) telepítését célzó program előkészítéséhez. A szénbányák bezárásának esetleges elhalasztását firtató újságírói kérdésre válaszolva Nicolae Ciucă azt mondta: Románia újra fog tárgyalni „mindent, ami újratárgyalható” az Európai Bizottsággal a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR) energetikai fejezetéből a polgárok és a vállalkozások érdekében.

Törökország is részt vesz a madridi NATO-csúcson, ahol Recep Tayyip Erdoğan elnököt próbálják meggyőzni arról, hogy egyezzen bele Finnország és Svédország szövetséghez való csatlakozásába. Egyes elemzők szerint Törökország kiemelkedő szerepet játszik a háború kimenetelében. Emiatt a NATO vezetése kesztyűs kézzel bánik a török elnökkel – írja az Euronews. 

Erdoğan mindkét ország vezetőjével, valamint a NATO főtitkárával is tárgyal Madridban, áttörést ugyanakkor még nem várnak az ügytől.

A találkozó célja, hogy előrelépést érjenek el Finnország és Svédország csatlakozásának ügyében. Nem ígérek semmit, de nagyon aktívan dolgozunk azon, hogy előrelépjünk. Hiszen Svédország és Finnország jelentkezése történelmi dolog. Ők erősítik a NATO-t, mi pedig erősítjük Finnország és Svédország biztonságát. Ez hozzájárul az euroatlanti térség stabilitásához

– nyilatkozta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg. 

Finnország és Svédország Ukrajna lerohanása után jelentette be csatlakozási kérelmét. Törökország azóta blokkolja a folyamatot, arra hivatkozva, hogy a két ország nem lép fel kellően az Ankara által terroristának tartott kurd csoportok ellen. 

Svédország és Finnország vezetői jelen lesznek a szövetség madridi csúcstalálkozóján a NATO partnereként – írja az Euronews. 

Nem szabad megengedni az orosz diadalt az ukrajnai háborúban, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7-csoport ezért addig folytatja Ukrajna támogatását, amíg csak szükséges – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a hetek németországi csúcstalálkozója után az MTI szerint.

A francia államfő a világrend destabilizálására tett orosz kísérletnek nevezte az Ukrajna elleni agressziót. Mint mondta, Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút, és nem is szabad megengedni a győzelmet. A G7-csoport ezért a szükséges intenzitással folytatja Ukrajna támogatását. Kiemelte, nagyon reméli, hogy az év végéig sikerül véget vetni a harcoknak.

A kremencsuki bevásárlóközpontra mért rakétatámadás után Volodomir Zelenszkij ismét sürgette, hogy minősítsék terrorizmust támogató államnak Oroszországot, amiről a francia elnök kijelentette:

szankciókat alkalmazunk Oroszország ellen, és ehhez nincs szükségünk semmilyen minősítésre.

Kifejtette, hogy Franciaország az ukrán államfő által követelt minősítés átvétele helyett inkább közreműködik a háborús bűncselekmények feltárásban.

A Diageo multinacionális italgyártó vállalat megszünteti oroszországi tevékenységét, ami azt jelenti, hogy az oroszoknak nem lesz több Guinness sör, Johnnie Walker whiskey és Smirnoff vodka sem – írja a Reuters.

A szeszes italokat forgalmazó cég egy újabb olyan nyugati vállalat, amelyik Oroszország február 24-én megkezdett inváziója miatt úgy döntött, hogy kivonul az országból. A társaság a kiadott közleményben azt írta: 

Továbbra is összpontosítunk a régióban dolgozó alkalmazottaink támogatására és a fokozott elbocsátási feltételek biztosítására.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét fogadta Sean Penn amerikai színészt, aki második alkalommal érkezett Kijevbe, mióta az oroszok ukrajnai inváziója elkezdődött – írja az MTI.

Sean, nagyon szeretnénk megmutatni a világnak, mi történt Kijev körül

– mondta a látogatásról Zelenszkij a színésznek a kedden kiadott közlemény szerint. Az ukrán elnök arra is megkérte a színészt, hogy az ukrajnai háborúról forgatott dokumentumfilmjében mutassa be, mit tett a háború az ukrán városokkal. 

Sean Penn már tett egy látogatást Kijevben, amikor Zelenszkij elnökkel is találkozott, közvetlenül azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. 

Az Oscar-díjas színész akkor elmondta, hogy dokumentumfilmet akar forgatni az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázióról. A Variety.com cikke szerint a dokumentumfilm a Vice Studios, a Vice World News és az Endeavor Content közös produkciójaként készül.

Emanuel Macron francia államfő a G7-ek csúcstalálkozóján beszélt erről. Nyomatékosította, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút, ezért a nyugati hatalmak addig támogatják Ukrajnát, amíg csak szükséges.

Hozzátette, hogy támogatja az olaj- és gázárplafon ötletét, beleértve az orosz olaj árának korlátozására vonatkozó amerikai javaslatot, mert ennek segítségével fokozni lehet a nyomást Oroszországon, ugyanakkor hozzátette: meg kell vizsgálni, hogy a szövetségesek számára a legkedvezőbb és leghatékonyabb módon tegyék meg. 

Az univerzális olajársapkával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, a nagy olajtermelő országok közül senki sem örülne egy ilyen intézkedés bevezetésének; sem az OPEC, sem pedig az Egyesült Államok nem támogatná a javaslatot a piacon – írja a HVG.

Joe Biden amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok két új rombolót küld a spanyolországi Rota haditengerészeti állomásra. Ezzel hatra emelkedik az ott állomásozó amerikai rombolók száma.

Ahogy a háború kitörése előtt is mondtam, ha Putyin megtámadná Ukrajnát, az Egyesült Államok megerősíti erőinket Európában, és reagál az új európai biztonsági helyzetre

– mondta Joe Biden a CNN szerint.

A NATO-szövetség egésze azt is tervezi, hogy növelik a NATO nemzeti költségvetéseire szánt összegeket.

A világ leggazdagabb demokráciáinak vezetői a G7-csúcstalálkozó zárónapján jelentették ki, hogy addig támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges. A Németországban zajló konferencia résztvevői a keddi zárónyilatkozatban közölték, hogy kivizsgálják a Kreml azon, olajeladásokból származó bevételeit, amelyekből Ukrajna elleni inváziót finanszírozza – írja az Euronews. 

A G7 egységesen támogatja Ukrajnát. Egyetértünk abban, hogy Putyin elnök nem nyerheti meg ezt a háborút

– nyilatkozta a német kancellár. 

„Továbbra is magasan tartjuk ennek a háborúnak a gazdasági és politikai költségeit Putyin elnök és rezsimje számára, sőt növeljük azokat. Ehhez fontos az összefogás, akár hosszú távon is” – tette hozzá.

Megállapodás született annak a kérdésében is, hogy tiltással sújtják az orosz arany behozatalát, valamint fokozzák a fekete-tengeri blokád miatt élelmiszerhiányban szenvedő országok támogatottságát is. 

Oroszország nem nyerhet és nem is szabad nyernie, ezért Ukrajnának nyújtott támogatásunk és Oroszország elleni szankcióink a következő hetekben és hónapokban is folytatódnak, mindaddig, amíg szükséges

– nyomatékosította a francia elnök, írja az Euronews. 

Az Európai Unió lakosainak többsége egyetért abban, hogy Oroszország ukrajnai háborúja vagy rontott, vagy ront az életszínvonalán – derült ki egy új felmérésből. Az egyre emelkedő energiaárak miatt ugyanis rekordszinten tart az infláció az eurózónában – írja az Euronews. 

Az Európai Parlament legutóbbi, 2022 tavaszi Eurobarometer-felmérése azt is kiderítette, hogy az orosz háború az Európai Uniónak és intézkedéseinek támogatottságát eredményezte. Sokan egyre inkább úgy tekintenek a demokráciára, mint olyan kulcsfontosságú értékre, amelyet érdemes megvédeni, miközben a választásokat (különös tekintettel az európai választásokra) is fontosabbnak tartják.

Az uniós polgárok Oroszországhoz való viszonyulása is megváltozott: jelenleg a válaszadók mindössze tíz százaléka látja pozitívan az országot, szemben a 2018-as harminc százalékkal – írja az Euronews.

A kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadással összefüggésben keddi Telegram-üzenetében arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot terrorizmust támogató országnak.

Rakétával polgári célpontokat lőni csakis hidegvérű terroristák tudnak, akiknek nincs helyük a földön. Ezek nem elhibázott rakétatalálatok óvodákra, iskolákra, bevásárlóközpontokra, lakóépületekre, ezek kegyetlenül kitervelt, célzott csapások. Oroszországot terrorizmust támogató országnak kell nyilvánítani. A világnak meg kell állítania az orosz terrort, mert képes rá

– idézi az államfőt az MTI.

A világhírű francia gumiabroncsgyártó, a Michelin bejelentette, hogy év végéig átadja oroszországi üzleteit egy független orosz menedzsmentcégnek – jelentette be a cég a honlapján.

A Michelin szerint az országban műszakilag lehetetlenné vált a termelés újraindítása az ellátási problémák miatt.

Hozzátették: a Michelin Oroszország körülbelül ezer embert foglalkoztat, ebből 750-et a Moszkvától mintegy száz kilométerre található Davidovo üzemben. A telephely éves gyártási kapacitása 1,5-2 millió abroncs, amelyeket főként személygépkocsikhoz készítenek.

Az orosz Killnet hekkercsoport kibertámadást hajt végre Litvánia ellen – írja a Sky News.

A litván hatóságok szerint a támadás hétfőn kezdődött és még most is tart. Elsősorban állami intézmények, köztük a közlekedésért felelős szervek, valamint az adóhivatal oldalait, illetve online híroldalakat vettek célba. Az eddigi jelentések arra utalnak, hogy terheléses támadásról (DDoS) lehet szó. 

A Killnet csoport Telegram-oldalán azt írták, hogy a kibertámadással arra adtak választ, hogy Litvánia – az Európai Unió szankcióira hivatkozva – pár napja megtiltotta bizonyos árucikkeknek a Balti-tenger partjainál fekvő kalinyingrádi orosz enklávéba szállítását. Az orosz kormányzat korábban súlyos válaszlépést ígért emiatt. 

Az orosz erők kedd reggel nyolc rakétát lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyű városra, és eltalálták a település központi stadionját is – mondta el Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene.

A polgármester szerint a stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején. Kiemelte, hogy a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg – írta az MTI.

Átfogó támogatási csomagról kíván megállapodást kötni Ukrajna számára a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára.

Átfogó támogatási csomagban állapodunk meg Ukrajna számára, hogy segítsünk megvédeni az önvédelemhez való jogukat. Továbbá készek vagyunk továbbra is támogatni, mert Ukrajna olyan erőszakkal néz szembe, amilyenre a világháború óta nem volt példa 

– idézi az Unian ukrán hírügynökség a főtitkárt. 

Több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos, valamint 15 egységnyi haditechnika veszett oda, amikor az orosz légierő csapást mért az Azov „náci alakulat” egy harkovi erődítményére és a 92. gépesített lövészdandár egyik zászlóaljára a Harkiv megyei Pokotilovkánál – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden újságírókkal.

A tábornok több olyan esetet is megemlített, amelyekben gyengén kiképzett mozgósított ukrán civilek, illetve külföldi zsoldosok a sajátjaikra nyitottak tüzet – írta az MTI.

Fordulópontot jelent a NATO most kezdődő madridi csúcstalálkozója, ahol a tagországok egy olyan új stratégiai koncepcióban állapodnak meg, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban tud majd alkalmazni a szövetség – ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette ki kedden Madridban, ahol Pedro Sánchez spanyol kormányfő társaságában nyilatkozott az újságíróknak – írja az MTI. 

Kifejtette, hogy a találkozón elfogadásra kerülő koncepció alapvető változásokat fog előidézni az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességeiben, illetve ezek a képességek az eddiginél jóval nagyobb katonai erő védelmét élvezhetik majd. 

A főtitkár emellett arról beszélt, hogy a szövetséges országok egy Ukrajna támogatását célzó átfogó csomag elfogadására is készülnek a háromnapos találkozón. 

Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe

– nyomatékosította. 

Egy moszkvai bíróság tizenöt napra börtönbe zárta kedden Ilja Jasin neves orosz ellenzéki politikust, mert nem engedelmeskedett egy rendőrtisztnek – írja az Independent.

Ilja Jasint, Moszkva Krasznoszelszkij kerületének önkormányzati képviselőjét hétfőn vették őrizetbe.

Az ellenem indított eljárás koholt, ártatlan vagyok

– közölte Jasin a Telegram közösségimédia-csatornáján, és őrizetbe vételét politikai tevékenységével hozta összefüggésbe.

Jasin nyíltan bírálja Moszkva ukrajnai háborúját, amelyet „különleges katonai műveletnek” neveznek.