Itt a dátum, ami után már nem lehet eladni új dízel- és benzines autókat Európában

Több mint 16 órás vita végén az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényt fogadott el egy klímavédelmi csomag részeként. Ezek lehetővé teszik majd, hogy az EU – a világ legjelentősebb kibocsátója az üvegházhatást okozó gázokból – 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni e kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását csak 2027-ben, egy évvel később kezdik el, mint ahogy eredetileg tervezték. A szegényebb állampolgárok adótámogatására létrehoznak egy 59 milliárd eurós alapot a 2027–2032 közötti időszakra.

Még a hónap elején fogadta el az Európai Parlament a Bizottság javaslatát, hogy 2035-től gyakorlatilag betiltják az új benzines és dízelautók eladását az Európai Unióban. Most hajnalban a szakminiszterek döntöttek az öt törvény részleteiről. Újabb kör következik, hiszen a most elfogadottak visszakerülnek az Európai Parlament elé, amely – vélhetően komoly viták után – bólint majd rá véglegesen a törvényekre.

Az EU Green Deal legfőbb harcosa, Frans Timmermans szerint a megállapodással sínre került a kontinens károsanyag-kibocsátásának kérdése, vagyis az évtized végéig 55 százalékkal csökkentik, az évszázad közepére pedig elérik a nulla kibocsátást. 

Megállapodás kompromisszumokkal

A Deutsche Welle beszámolója szerint Németország, amely Európa legnagyobb autógyártója, csak úgy volt hajlandó támogatni a javaslatokat, ha tesznek bele egy olyan kitételt, amely szerint 2035 után ugyan csak olyan autókat és kisteherautókat lehet értékesíteni az unióban, melyek szén-dioxid-kibocsátása nulla, azonban – gondolva a jövő fejlesztéseire is – értékesíthetők lennének ún. szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő járművek is.

A német környezetvédelmi miniszter, Steffi Lemke azt mondta:

Ez a mostani döntés jól mutatja, hogy el fogjuk érni klímavédelmi célkitűzéseinket. Egyben megfelelő időt hagy az európai autóiparnak, hogy átgondolja és megtervezze jövőjét.

Kisebb országok is trükköztek, lobbiztak a saját érdekeikért. Például a szigetek, Málta, Ciprus és részben a görögök végül kiharcolták maguknak, hogy nagyobb kibocsátási kvótával rendelkezzenek a légi és a hajózási kibocsátás terén, hiszen árut csak így tudnak a szigetekre szállítani – írta összefoglalójában a Politico.

(Borítókép: Frans Timmermans. Fotó: Kenzo Tribouillard / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!