Vlagyimir Putyin: Minden a terv szerint halad, a katonák előrenyomulnak, közelednek a végpontokhoz
További Külföld cikkek
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
- Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak
- Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
Vlagyimir Putyin azelőtt nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy szerdai külföldi útjáról visszaindult volna Oroszországba. Azt mondta: a hadművelet célja a Donbász elfoglalása, az ott élők megvédése, és „olyan viszonyok megteremtése, amelyek garantálják Oroszország biztonságát”. Ezután azt is hozzátette, hogy az akció a terveknek megfelelően alakul.
A munka nyugodt, ritmikus ütemben folyik. A katonák előrenyomulnak és közelednek azokhoz a végpontokhoz, amelyeket a hadműveletnek ebben a fázisában el kell érniük. Minden a terv szerint halad
– fogalmazott Vlagyimir Putyin.
Kérdésre válaszolva az orosz elnök azt is elmondta, hogy nincs olyan kijelölt dátum, amikorra a különleges hadműveletnek véget kell érnie.
Nincs szükség arra, hogy dátumokról beszéljünk. Én ezt sosem teszem, mert az élet és a valóság nem így működik. Ezeket a dolgokat nem lehet dátumok közé szorítani
– mondta az elnök.
Ezzel kapcsolatban Vlagyimir Putyin azt is hozzátette: sok minden múlik azon, hogy mennyire intenzívek a harcok, és hogy mekkora veszteségeket szenved az orosz hadsereg.
Mindenekfelett arra is figyelnünk kell, hogy megvédjük a katonánk életét
– hangsúlyozta Putyin a TASZSZ szerint.
Változott a taktika, de erről nem ő döntött
A másik orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novosztyinak nyilatkozva Vlagyimir Putyin azt hangsúlyozta: a háború kezdete óta a hadművelet célja nem változott, a taktikák, amelyeket az orosz hadsereg alkalmaz, azok viszont igen. „Azok a taktikák, amelyeket a Védelmi Minisztérium javasol, hogy hova mozgassuk a katonákat, milyen objektumokra csapjunk le” – fejtette ki, majd azt is hozzátette:
Habár én vagyok a főparancsnok, nem végeztem el a vezérkari akadémiai képzést. Ezért megbízom azokban, akik ehhez értenek. Ők pedig úgy cselekszenek, ahogy azt megfelelőnek látják a végső céljaink érdekében.
Mindezzel az orosz elnök azokra a változásokra utalhatott, amelyek – egy nemrég megjelent elemzés szerint – szerepet játszottak abban, hogy az oroszok az utóbbi időben áttörést értek el Luhanszkban.
Következő fázis, újabb területek elfoglalása is szóba jöhet
Amennyiben az oroszok a következő napokban, hetekben valóban teljesen elfoglalják Donyecket és Luhanszkot, akkor az azt jelenti, hogy a háború mostani szakasza – amelynek a célja a Donbász elfoglalása volt – lezárul, valamint a Putyin által most is említett három cél közül kettő (a szakadár köztársaságok által követelt terület elfoglalása, a helyi lakosság megvédése) teljesül.
Vagyis az oroszok ezután már csak arra tudnak hivatkozni, hogy még mindig nem érzik biztonságban magukat. Mivel Vlagyimir Putyin a háború elején Ukrajna teljes demilitarizálását szabta ennek feltételeként – amely lényegében egy teljesíthetetlen feltétel, legalábbis egy szuverén állam számára –, ezért ez a hivatkozási alap továbbra is megmarad, és erre hivatkozva az oroszok jóformán bármeddig folytathatják a háborút.
A biztonsági kérdések mellett viszont az sem elképzelhetetlen, hogy Oroszország a donbászon túli területeket is megpróbál elfoglalni.
A dél-ukrajnai Herszonban – amelyet az oroszok a háború elején foglaltak el – már hetek óta készülnek egy népszavazásra, amelyben arról szavaztatnák meg a helyi lakosságot, hogy ők is el akarnak szakadni Ukrajnától. Hogy mikor lesz a népszavazás, azt még nem tudni, de a helyi orosz közigazgatás vezetőhelyettese szerdán azt mondta, hogy várhatóan még idén sor kerül rá. Ha így lesz, akkor ez egy újabb hivatkozási alapot jelenthet majd.
Mindeközben az Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont legfrissebb elemzésében azt írta: az orosz hadsereg szerdán támadást indított Harkiv városától 15 kilométerre északra is, ami arra utalhat, hogy a Kremlnek – azzal szemben, amit hivatalosan kommunikál – a Donbászon túl is területi céljai vannak Ukrajnával szemben.
Ezenfelül az utóbbi időben már az is felvetődött, hogy – az utóbbi napok sikerei után – ismét előkerülhetnek azok az orosz tervek is, amelyek Ukrajna összes, a Dnyepertől keletre eső területének, valamint a szintén jelentős orosz lakossággal rendelkező Odesszának a megszállására, elfoglalására irányulnának (amit lényegében már a háború első napjaiban is megpróbáltak megvalósítani).
Az orosz–ukrán háború fejleményeit csütörtökön is percről percre közvetítjük itt.
(Borítókép: Grigory Sysoyev / Pool / Sputnik / Getty Images)