új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Sally Lockwood, a Sky News tudósítója szerint „a halál nyomasztó bűze” csapta meg az emberek orrát, ahogy kevés reménnyel keresték a szeretteiket.

    Éreztük a holttestek szagát, mielőtt megláttuk volna őket. Ahogy köröztünk a hullaház bejárata felé, a szag egyre nyomasztóbbá vált. Aztán rájöttünk, hogy miért

    jelentette az amerikai haditudósító Kijevből, aki elmondta, a délutáni napsütésben egy sor holttest feküdt fekete zsákokban a szabad ég alatt, mert nyilvánvalóan nem volt máshol hely számukra.

    A bűzből egyértelmű volt, hogy ezek az emberek már egy ideje halottak voltak.

  • Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök három, háború által sújtott városba látogatott Ukrajna kijevi régiójában – közölte vasárnap a helyi kormányzó.

    Olekszij Kuleba kormányzó a Telegramon azt írta, hogy Anthony Albanese ellátogatott Bucsa, Irpiny és Hosztomel városokba, ahol Ukrajna szerint Oroszország atrocitásokat követett el a civilek ellen. Oroszország tagadja a vádakat.

    Ausztrália támogatja Ukrajnát, és azt akarja, hogy igazságot szolgáltassanak az itt elkövetett bűnökért

    – idézte Kuleba Albanese szavait az Independent szerint.

  • Ha Oroszország a nyugati szankciók válaszlépéseként visszafogja az olajtermelését, akkor rakétaként lőhet ki az olajár, a hordónkénti jegyzés akár a 380 dollárt is elérheti – írja a JP Morgan elemzése nyomán a Bloomberg.

    A nyugati országok szankciókat alkalmaznak, hogy ezzel fokozzák a nyomást Oroszországon, azonban az orosz költségvetés van annyira jó helyzetben, hogy nem okozna nekik gazdasági károkat az sem, ha napi 5 millió hordóval visszafognák a kitermelést – vélekednek a Bloomberg elemzői. 

    Ez a válaszlépés azonban a világ többi részét tekintve katasztrofális következményekkel járna. A Bloomberg által idézett jelentés szerint napi 3 millió hordó visszatartása esetén az olaj világpiaci ára a 190 dollárt is elérné, 5 millió hordó esetében pedig még az egészen döbbenetes, sokkoló 380 dollárt is. 

    A Bloomberg elemzői szerint tehát ezzel a válaszlépéssel Oroszország nagy fájdalmat tudna okozni a világ országainak költségvetésében, amiben a szűkös globális piac is az ő pártján áll jelenleg. 

  • Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, az orosz gázszállítások korlátozása miatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban Manfred Weber szerint.

    Az Európai Néppárt (EPP) elnöke az MTI szerint kiemelte, hogy az EU nem részese Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának, de „háborús célpont”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyűlöli az életmódunkat”, és „visszataszítónak tartja a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot”.

    „Ezért nehéz télre kell számítanunk, mert az orosz államfő eddigi tevékenysége alapján abból kell kiindulni, hogy tovább korlátozza vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba, erre pedig már most fel kell készülni” – tette hozzá Manfred Weber.

    Mint mondta, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak még júliusban rendkívüli ülést kell tartania, amelyen előkészítik az EU „vészhelyzeti ellátását” őszre és télre. 

  • Már folynak a hétfőn kezdődő ukrajnai helyreállítási konferencia biztonsági előkészületei, amelynek a dél-svájci Lugano ad otthon. A konferencián több tucat ország és nemzetközi szervezet vezetői vesznek majd részt, hogy az orosz háború által sújtott ország háború utáni újjáépítéséről tárgyaljanak – írja a Reuters.

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki, hogy  „elérhető közelségbe került” az uniós tagság Ukrajna számára. 

    Az önök európai útja és az ország újjáépítése kéz a kézben halad. Ukrajna az élen jár. Hatalmas beruházásoknak kell majd érkezniük. De ahhoz, hogy hatásukat maximalizálják és az üzleti bizalmat erősítsék, a beruházásokat össze kell hangolni a reformok új hullámával

    – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

    A július 4–5-én tartott konferenciának Ukrajna Helyreállítási Konferencia az új neve, Ukrajna Reformkonferencia helyett, hogy tükrözze a találkozó fő célkitűzéseit, ami: Ukrajna újjáépítése a háború után. 

  • Oroszország a februári invázió óta fokozta a független médiával szembeni korlátozásokat, és az újságírókat büntetőeljárás fenyegeti, ha kritizálják az inváziót, vagy akár csak háborúként említik azt – írja a Guardian.

    Az amerikai kormány által támogatott Nyílt Technológiai Alap (Open Technology Fund) pénzt fizet egy maroknyi amerikai cégnek, amelyek virtuális magánhálózatokat (VPN) biztosítanak ingyenesen oroszok millióinak, akik így a cenzorok által blokkolt weboldalakat látogathatják.

    A VPN-szoftverek használata, amelyekkel gyakorlatilag egy privát alagutat lehet létrehozni az interneten, hogy az adatok – jellemzően titkosítva – a cenzoroktól védve áramolhassanak, az oroszországi invázió óta virágzik. Az egyik érintett cég, a Lantern, a Psiphon, és az nthLink technológiai cégek cenzúraellenes alkalmazásokat biztosítanak az oroszországiaknak. Az OTF becslése szerint mintegy 4 millió oroszországi felhasználó kapott VPN-t a cégektől.

  • Az ukránok a frontvonalon lévő drónok energiaellátására a kidobott elektromos cigaretták akkumulátorait használják. Egy forgalmas kijevi műhelyben az eldobható elektromos cigaretták váltak a legújabb háborús fegyverré.

    Makszim Seremet mérnök doktorandusz a Drone Lab nevű szervezetével indította útjára a leleményt. Az akkumulátorokat a drónokra erősített kioldórendszerek működtetésére használják, hogy azok az orvosi ellátmánytól kezdve a gránátokig bármit szállíthassanak és ledobhassanak – írja az Independent. A kioldórendszereket 3D-nyomtatók segítségével építik meg.

  • A Nyugatnak már évekkel ezelőtt el kellett volna látnia fegyverekkel Ukrajnát, és szankciókat kellett volna bevezetnie Oroszországgal szemben. Ez a lépés „100 százalékban” visszatartotta volna Vlagyimir Putyint attól, hogy idén megkezdje invázióját – véli Mihail Hodorkovszkij, a száműzetésben élő oligarcha.

    Mihail Hodorkovszkij, aki egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, mielőtt a Kreml az Independent szerint üldözte és bebörtönözte volna, azt mondta, hogy

    a nyugati kormányok „jelentős felelősséget” viselnek az ukrajnai konfliktusért, mivel a Krím 2014-es annektálása után nem léptek fel Putyin ellen.

    Az egykori olaj- és gázmágnás, akinek egykor 5749 milliárd forintra becsült személyes vagyona volt, a Nyugat tétlenségét ahhoz hasonlította, mintha egy gengszter pofon vágná a Nyugatot, mire az átadja a pénzt.

  • Az ukrán hadsereg július 3-ra virradó éjszaka megtámadta az orosz hadsereg Melitopolban található katonai bázisát; az ukrán katonák több mint harmincszor mértek csapást a központra – nyilatkozta a város polgármestere, Ivan Fedorov.

    Ma este az ukrán fegyveres erők lerombolták a négy orosz katonai bázis egyikét. Több mint harminc csapást mértek rá 

    – mondta a város elöljárója, hozzátéve: arra számít, nagyszámú polgár hagyja majd el Melitopolt a harcok miatt. 

    A Ria Novosztyi orosz hírportál úgy tudja, a bázis egy repülőtér területén helyezkedett el. 

  • Július 3-án reggel lakóházat és infrastrukturális létesítményt ért orosz támadás Harkivban – számolt be a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság.

    A várost hajnali 4 órakor érte csapás. A támadásban egy lakóház és egy iskolaépület is megrongálódott. A bombázásokban egy 54 éves ember sérült meg, őt kórházba szállították – írta az Unian ukrán hírügynökség. 

  • Oroszország megpróbálja destabilizálni Moldovát, azonban nincs katonai kapacitása a Dnyeszteren túli partraszálláshoz – nyilatkozta Mircea Geoana NATO-főtitkár-helyettes.

    A helyettes kiemelte, egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország inváziót indítana Moldova ellen, de Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök nyilatkozatai és fenyegetései aggodalomra adnak okot – írta az Unian ukrán hírügynökség.

  • Magyarország területére július 2-án az ukrán–magyar határszakaszon 6724 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5408 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

    Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 313 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon közzétett esti beszédében méltatta az Ukrajnát védőket, és felszólított mindenkit, hogy terjessze az igazságot a háborúról.

    „A hátország sok városában most a megnyugvás érzése uralkodik, de a háborúnak még nincs vége, kegyetlensége egyes helyeken fokozódik. Ezért segítsétek a hadsereget, segítsétek az önkénteseket, segítsetek mindenkinek, aki ilyenkor magára maradt” – mondta az elnök a Sky News szerint, és kihangsúlyozta, hogy

    terjesszétek az igazságot a háborúról és a megszállók bűneiről! Bármilyen nehéz is a mai nap, nem szabad elfelejtenünk, hogy lesz holnap is. És a holnapnak maximális hasznot kell hoznia Ukrajnának – mindenki tegyen meg ezért abszolút mindent, amit csak tud.

  • Alekszandr Lukasenka belorusz elnök azt állítja, hogy az ország megállította az ukrán rakétatámadási kísérletet.

    A belorusz elnök szombaton azt mondta, hogy Ukrajna három nappal ezelőtt megpróbált katonai létesítményeket támadni belorusz területen, de minden rakétáját megsemmisítették.

    Lukasenka nem szolgáltatott bizonyítékot az állításra – jelentette a Reuters. Hozzátette, hogy az ország nem akar háborút Ukrajnával, de válaszolna, ha saját területét támadás érné.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy „nagyon nehéz út vezet” a győzelemhez, de az ukránok nem veszíthetik el a hitüket, és veszteségeket kell okozniuk az agresszornak, hogy minden orosz emlékezzen arra, Ukrajnát nem lehet megtörni.

    Kijev szerint Moszkva fokozta a rakétatámadásokat a fő keleti hadszínterektől távol eső városok ellen, és szándékosan támadott olyan településeket, ahol sok a civil.

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor ismét cáfolta, hogy Oroszország civilekre támadna.

  • Az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod városában robbanások következtében tűz ütött ki egy lakóépületben – közölte a város kormányzója a Telegramon a Sky News szerint.

    Vjacseszlav Gladkov szerint legalább három ember meghalt.

    Az incidens okait vizsgálják, feltehetően a légvédelmi rendszer működött a Sky News szerint.

  • Az ukrán csapatok orosz bombázások közepette próbálják nyitva tartani az utánpótláshoz vezető utat Liszicsanszk közelében.

    A harcoktól szünetet tartó katonák Konsztyantyinivkában, a Liszicsanszktól mintegy 115 km-re nyugatra fekvő piaci városban elmondták, hogy az orosz bombázások ellenére egyelőre sikerült nyitva tartaniuk a körülzárt városba vezető utánpótlási utat.

    „Még mindig használjuk az utat, mert muszáj, de az út az oroszok tüzérségi lőtávolságán belülre esik” – mondta az egyik katona, miközben bajtársai a közelben pihentek, szendvicseket vagy fagylaltot ettek.

    Az oroszok taktikája most az, hogy minden épületet lőnek, amelynél állásaink lehetnek. Amikor elpusztítják, továbbállnak a következőre

    – mondta az ukrán katona az Independent szerint.

  • Az ukrajnai háború elől július 2-án 117 ember, köztük 71 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség a police.hu oldalon.

    Hozzátették: Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

  • Nyolc ukrán város- és faluvezető van jelenleg orosz fogságban az Ukrán Városok Szövetsége szerint. Az ország önkormányzatait tömörítő szervezet továbbra is a fogságban lévő helyi vezetők szabadon bocsátására szólít fel – írja a Sky News.

    Az egyesület szerint a fogvatartottak között van többek között:

    • Eugen Matvejev – Dnyiprudnenszki város polgármestere,
    • Alekszandr Szmigol – Vilkhiv falu vezetője,
    • Alekszandr Babics – Goloprisztan város polgármestere,
    • Igor Koljajev – Herszon polgármestere,
    • Valentina Kostenko – Velikokopanívszkij faluvezető,
    • Dmitrij Ljahno – Gornosztajiv faluvezető,
    • Szerhij Hilcsenko – Hrestivszkij faluvezető,
    • és Peter Zbarovszkij – Novotroitska területi közösség vezetője.
  • Szombat este megtámadták Melitopol repülőterét, ahol az orosz csapatok állomásoztak – számolt be a RIA Melitopol, helyi lakosok információi alapján. 

    A város határán óriási füstfelhők gomolyogtak, ami a környező falvakból is jól látható volt; a robbanások zaja pedig sokáig eltartott – nyilatkozta egy helybéli a médiának. A lap kiemelte: az orosz megszállók minden óvóhelyet bezártak, ezért nincs hová menekülnie a civil lakosságnak. 

  • Elfoglalták Liszicsanszkot az orosz fegyveres erők – számolt be a Ria Novosztyi orosz hírportál tudósítója a helyszínről. 

    Mint írták, a város elhagyása közben az ukrán katonák megsemmisítették a fontosabb adminisztratív épületeket, köztük a városházát is. A de facto Luhanszki Népköztársaság 6. Paltov-kozák ezred jelentése szerint hamarosan sikerül elfoglalniuk Belogorovkát is. 

    Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője szerint az ukránok egy Tochka-U rakétával semmisítették meg a polgármesteri hivatalt.

  • Egy orosz akna megölt egy civilt és megsebesített egy másikat Odessza területén – jelentette a Sky News Natalia Humenjuk, az ukrán hadsereg déli részének szóvivője szerint.

    Az akna a jelentések szerint a Fekete-tengerben robbant fel Karolino-Buhaz üdülőváros közelében, 60 kilométerre délnyugatra Odesszától.

    A térségben tilos a strandok látogatása.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Kezdődik az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Kövessenek bennünket ma is!