Július 5-én, hajnali négy óra körül robbanások hallatszódtak Dnyipro és Kharkiv környékén. Erről a helyi Telegram-csatornákon és közösségi oldalakon számoltak be a szemtanúk. Ezt megelőzően Ukrajna szinte egész területén légiriadót hirdettek.
Dnyipróban legalább hat robbanás történhetett, meg nem erősített információk szerint a légvédelmi rendszer aktiválódott. Egyes információk szerint tűz ütött ki az egyik olyan helyen, ahol a rakétadarabok leestek.
Semmilyen hivatalos információ nem érkezett még az esetről.
Orosz ügynökként tevékenykedett az ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája egyik képviselőjének asszisztense – közölte az ukrán titkosszolgálat (SZBU) az Ukrajinszka Pravda szerint.
A férfit még a háború előtt szervezték be az oroszok. Az ügynök elsősorban a nemzetközi együttműködés, a belpolitikai fejlemények, valamint a határvédelem és belbiztonsági kérdések témájában adott át információkat az oroszoknak.
Az SZBU-nak azt is sikerült megtudnia, hogy pontosan kinek továbbította ezeket az infókat az ügynök az FSZB-n belül. Elmondásuk szerint az ügynök átlagosan havonta 1500-4000 dollárnak megfelelő fizetést kapott, attól is függően, hogy milyen nehéz feladatokat hajtott végre, és mekkora hatékonysággal.
Az ügyben az ukrán hatóságok már megkezdték az eljárást. Az illető nevét az SZBU nem közölte, de egy videót közzétettek róla:
A NATO harminc szövetségese aláírta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi számukra, hogy csatlakozzanak a védelmi szövetséghez, amint a szövetséges parlamentek ratifikálják a döntést.
Szerinte a NATO-hoz való csatlakozás általában éveket vesz igénybe, de Finnország és Svédország viszonylag gyorsan ment át a folyamaton. Most írják alá a csatlakozási megállapodást, és ez azt jelenti, hogy néhány más területen is együttműködhetnek a NATO-val, például találkozók és a hírszerzési információk nagyobb mértékű megosztása terén – mondta Ed Arnold, a Royal United Services Institute kutatója.
Az 5. cikkely szerinti biztonsági garancia nem vonatkozik rájuk, amíg nem ratifikálja az összes parlament, amelyből harminc van
– tette hozzá a kutató, aki elmondta, hogy várakozásai szerint sok parlamentben „nem lesz probléma”, és gyorsan ratifikálják, de felmerülhetnek aggályok, amelyek más parlamentekben lelassítják a folyamatot – írja a Sky News.
Az ukrán Marjna Viazovszka és további három kutató kapta 2022-ben a Fields-érmet – írja az AP News. A díjat gyakran emlegetik matematikai Nobel-díjként is.
A Nemzetközi Matematikai Unió szerint Viazovszka az azonos gömbök legsűrűbb, nyolc dimenziójú kitöltéséért kapta meg az elismerést. Az ukrán matematikus kutatási területe a 17. századi Kepler-sejtéshez kapcsolódik, és a diszkrét geometria része.
Az ukrajnai háború nem pusztán egy esemény, hanem fordulópont Európa történelmében, mindent meg kell tenni, hogy hasonló konfliktus soha többé ne fordulhasson elő – jelentette ki Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden – írja az MTI.
Kiriákosz Micotákisz, az EP Ez Európa című vitasorozata keretében elmondott beszédében hangsúlyozta, Európa soha nem látott változásokat tapasztal világszerte, köztük az Oroszország indította háborút Ukrajna ellen, a háború következtében kialakult gazdasági válságot, az élelmiszerhiányt és mindezeknek a társadalmakra gyakorolt hatásait.
El kell kerülni a káoszt. Mi a béke, a nemzetközi világrend, a civilizáció és a demokrácia oldalán állunk. Ezért fellépünk azokkal szemben, akik határokat lépnek át és jogokat sértenek. Elutasítjuk a hatalomelvű fellépéseket
– fogalmazott.
Az országok közötti nézeteltéréseket a nemzetközi joggal és nem agresszivitással kell megoldani – mondta a görög miniszterelnök, majd úgy fogalmazott: „A fenyegetések előtt bezárjuk az ajtókat, ugyanakkor ablakot nyitunk a békés kapcsolatoknak.”
Az oroszoknak az utóbbi időben sikerült összehangolnia két hadseregcsoportjuk működését, amire a háború eddigi szakaszaiban nem volt példa – írja hétfői jelentésében a brit katonai hírszerzés.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 5 July 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 5, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/NVYkvuvi87
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/9YeKlckkjI
Azt írták, hogy Liszicsanszkot azért is sikerült viszonylag hamar elfoglalniuk az oroszoknak, mert sikerült összehangolniuk a Középső Hadseregcsoportjuk és a Déli Hadseregcsoportjuk működését, és ezáltal több oldalról bekeríteniük az ottani erőket, ami végső soron az ukránok visszavonulását eredményezte (érdekesség, hogy Vlagyimir Putyin épp nemrég jelentette be, hogy a Középső Hadseregcsoportot vezető Alexander Lapin megkapja a legrangosabb, Oroszország Hőse katonai kitüntetést).
During a meeting with Shoigu, Putin said that the “East” and “West” groupings are still taking part in the war, and that the Central grouping CO Alexander Lapin and the Deputy Commander of the 8th CAA Major General Abachev will receive the Hero of Russia. https://t.co/zTaYDKcasq pic.twitter.com/HoyVu97oU8
— Rob Lee (@RALee85) July 4, 2022
A brit hírszerzés jelentése szerint az ukránok rendezetten vonultak vissza Liszicsanszkból, és elképzelhető, hogy az oroszok Donyeckben már nagyobb ellenállásba ütköznek, mint Luhanszkban. A donbászi csata jellege azonban várhatóan ugyanolyan maradt, mint eddig: az oroszok lassan előrenyomulnak majd, de csak azután, hogy a tüzérségük rommá lövi a donyecki településeket.
Jens Kerstan, Németország második legnagyobb városának környezetvédelmi szenátora szerint a Hamburgban fellépő akut gázhiány miatt előfordulhat, hogy bizonyos napszakokban korlátozni kell a meleg víz elérhetőségét és mennyiségét – írja a Business Insider a Welt am Sonntag információi alapján.
Sokkal súlyosabb válságban vagyunk, mint azt a legtöbben gondolják
– mondta Kerstan a Hamburger Abendblattnak adott külön interjúban vasárnap.
Arra kérte a város lakóit, hogy lehetőség szerint ne vegyenek kádfürdőt, csak zuhanyozzanak, de azt is rövid ideig, és szereljenek be víztakarékos zuhanyfejjel ellátott zuhanyrózsákat.
Minél többet spórolunk most, annál jobb lesz a helyzet télen, mert a tárolók megtelnek
– nyilatkozta a Hamburger Abendblattnak a földgáz iránti kereslet csökkentéséről.
Japán „revansiszta” terveket dédelget, és az Egyesült Államok és szövetségeseinek támogatásával vissza akarja venni a Kuril-szigeteket – ezt mondta Nyikolaj Patrusev, az Orosz Biztonsági Tanács titkára a TASZSZ szerint.
Patrusev arról beszélt egy keddi találkozón, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei növelik a jelenlétüket Ázsiában és a Csendes-óceán térségében, valamint a sarkköri területeket, és ezzel Japán „revansiszta” célkitűzéseit éltetik a Kuril-szigetek elfoglalásával kapcsolatban.
A Kuril-szigetek a második világháború óta a Szovjetunióhoz, majd Oroszországhoz tartozott ugyan, de a négy legdélebbi szigetre vonatkozóan Japánnak is területi követelései vannak.
Emiatt hivatalosan mind a mai napig nem írták alá a második világháborút lezáró békeszerződést.
1956-ban aláírtak ugyan egy megállapodást a Szovjetunióval a hadiállapot beszüntetéséről, de a szigetek kérdését azóta sem sikerült rendezni. Nem mellékes az sem, hogy a szigeteken a becslések szerint körülbelül 2000 tonnányi arany, 10 ezer tonna ezüst és jelentős mennyiségű földgáz- és kőolaj található.
Az orosz szolgáltatási szektor beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 51,7 pontra erősödött júniusban a májusi 48,5 pontról. Az S&P Global rámutatott arra, hogy négy hónap után először bővült az üzleti tevékenység az orosz szolgáltatási szektorban, ahol ugyan a növekedés nem volt túl jelentős, mindazonáltal
javult a lakossági kereslet és nőttek az új megrendelések.
Az orosz szolgáltatóipari és a már korábban ismertetett feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexből képzett kompozit mutató júniusban 50,4 pont volt a májusi 48,2 pont után. Az indexek 50 pont feletti értéke az üzleti aktivitás növekedését, az ennél kisebb szint visszaesését jelzi – írja az MTI.
A jelentés szerint az új megrendelések először nőttek júniusban tavaly szeptember óta, ugyanakkor az új exportrendelések tovább csökkentek. Az orosz szolgáltatók júniusban a termelési költségek további jelentős növekedését regisztrálták. A magasabb költségterhet részben az importált nyersanyagok magasabb ára okozta, de egyes cégek arról számoltak be, hogy az alkalmazottak bére emelkedett a megtartásuk érdekében, ami szintén befolyásolta a költségek növekedését.
Irak, Irán és Szaúd-Arábia gabonát vásárolna a megszállt Zaporizzsja területéről. Jevgenyij Balickij, az ukrajnai megszállt Zaporizzsja Oroszország által bevezetett adminisztrációjának vezetője azt mondta, hogy a régió azt tervezi, hogy Ukrajna gabonáját a Közel-Keletnek adja el.
Az üzletben érintett országok elsősorban Irak, Irán és Szaúd-Arábia. Ukrajna többször vádolta Oroszországot gabonalopással, amit Moszkva tagadott – írja a Guardian.
Egy magas rangú török tisztviselő azt mondta, hogy Törökország megállított egy orosz zászló alatt közlekedő teherhajót a Fekete-tenger partjainál, hogy kivizsgálja az ukrán állítást, miszerint az lopott gabonát szállít.
Minszk kedden közölte, hogy befagyasztja 190 belorusz külföldi vállalat, köztük az Ausztriában bejegyzett Lukoil Belarus (GMBH, korlátolt felelősségű) társaság külföldi részvényeit, válaszul az Ukrajna elleni orosz invázió támogatása és az emberi jogok megsértése miatti nyugati szankciókra – írja az MTI.
A hivatalos jogalkotási portálon közzétett rendelet szerint az olyan országokból származó részvényesek, amelyek „barátságtalan cselekményeket követnek el belarosz jogi és/vagy magánszemélyekkel szemben, nem rendelkezhetnek részvényeikkel”. Tilos elidegeníteni az ilyen társaságok részvényeit, ezeket egy külön számlán zárolják.
A külföldi tőkéjű, korlátozás alá eső vállalkozások közé tartozik több állam – brit, észt, osztrák, cseh és holland résztulajdonú – társasága. A tiltólistára került az észt faipari Mozy Timber Plant Ltd., az ugyancsak észt, mezőgazdasági eszközöket gyártó Lidselmash Holding Management Company korlátolt felelősségű társaság, valamint a holland Minsk Watch Factory Ltd. is.
Az orosz külügyminisztérium vezetője megjegyezte, hogy a Nyugat blokkolja az ukrajnai helyzetről objektív tájékoztatást nyújtó média munkáját – jelenti a TASZSZ orosz hírügynökség.
A magam részéről részletesen tájékoztattam partnereinket a Donbászban az ukrajnai különleges katonai művelet menetéről. Érdekünkben áll, hogy a tények arról, hogy a kijevi rezsim képviselői hogyan viselkedtek és viselkednek Ukrajnában, a világ közvéleménye számára is hozzáférhetővé váljanak. Sajnos a Nyugat mindent megtesz annak érdekében, hogy blokkolja a média munkáját, amely objektív tájékoztatást nyújt a történtekről
– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a mongol külügyminiszterrel, Batmuhin Battsecseggel folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón.
Az orosz külügyminisztérium vezetője megjegyezte, hogy a Nyugat egyik legveszélyesebb megnyilvánulása az a hosszú távú tevékenység, amelynek célja, hogy Ukrajnát „nyíltan oroszgyűlölő, neonáci állammá, katonai fellegvárrá” változtassa, hogy veszélyt teremtsenek az Oroszországi Föderáció biztonságára.
Az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnokságának szóvivője a CNN-nel közölte, hogy – az erről szóló első híradásokkal ellentétben – nem vonták fel az ukrán lobogót a Kígyó-szigeten.
Natalija Humenjuk azt mondta: a zászlót ledobták a szigeten, de még nem tudták felvonni.
A zászlót egy helikopter a szigetre vitte. Ott vár arra, hogy megérkezzenek a katonák, és felvonják
– fogalmazott a szóvivő.
Humenjuk mindeközben azt mondta, hogy a korábbi közlése – amikor azt állította, hogy felvonták a zászlót – csak „metaforikusan értendő”.
Senki sem landolt a szigeten, akkor ki állította és vonta volna fel a zászlót? Senki sem kockáztat emberéleteket egy sajtófotó kedvéért
– mondta.
Július 5-én, hajnali négy óra körül robbanások hallatszódtak Dnyipro és Kharkiv környékén. Erről a helyi Telegram-csatornákon és közösségi oldalakon számoltak be a szemtanúk. Ezt megelőzően Ukrajna szinte egész területén légiriadót hirdettek.
Dnyipróban legalább hat robbanás történhetett, meg nem erősített információk szerint a légvédelmi rendszer aktiválódott. Egyes információk szerint tűz ütött ki az egyik olyan helyen, ahol a rakétadarabok leestek.
Semmilyen hivatalos információ nem érkezett még az esetről.
A Luhanszki terület elfoglalása jelenti az utolsó győzelmet Oroszország számára a háborúban – ezt mondta Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó egy online videóban a The Guardian szerint.
A politikus kiemelte, hogy Oroszországnak április 4-étől július 4-ig bezárólag három hónapig kellett küzdenie azért, hogy közepes méretű városokat (Szeverodonyeck, Liszicsanszk) foglaljon el Luhanszkban, és így is csak nagy veszteségek árán sikerült meghódítani a területeket.
Aresztovics szerint az ukrán erők felkészültek a Donyecki terület védelmére, megerősített állások mögött várják a támadást. Mindeközben a dél-ukrajnai területeken (Herszon, Zaporizzsja) az ukrán hadsereg ellentámadásra készül, és ha ez sikerrel jár, akkor Oroszország oda csak nehezen tudja átmozgatni majd a csapatait – mondta a tanácsadó.
Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó szintén arról beszélt, hogy Donyeckben az ukránok erősebb védelem mögött várják az oroszokat, és ezeket azért tudták megépíteni, mert Luhanszkban sikerült hosszú ideig feltartóztatniuk az oroszokat.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sürgette a nemzetközi közösséget, hogy csökkentsék az orosz hozzáférést a tengeri szállításhoz.
Oroszország exportorientált gazdasága nagymértékben támaszkodik a külföldi flották által biztosított tengeri szállításra. Sürgetem a partnereket, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a szolgáltatásaikhoz, hogy kimerítsék Putyin hadigépezetét. Végül is amit Oroszország ma valójában exportál a világba, az a halál, a válság és a hazugság
– fogalmazott az ukrán külügyminiszter Twitter-csatornáján.
Russia’s export-oriented economy relies heavily on maritime transportation provided by foreign fleets. I urge partners: restrict Russia’s access to their services and deplete Putin’s war machine. After all, what Russia really exports to the world today is death, crisis, and lies.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) July 5, 2022
Az ukrán erők új védelmi vonalakat vettek fel Donyeckben, ahol továbbra is ellenőrzik a nagyobb városokat, és ellentámadásokat terveznek indítani az ország déli részén.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója elmondta, hogy a hetek óta tartó liszicsanszki csata olyan orosz csapatokat vonzott be, amelyek más frontokon harcolhattak volna, és időt adott az ukrán erőknek arra, hogy erődítményeket építsenek a Donyecki régióban, hogy „megnehezítsék az ottani oroszok dolgát”.
Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója egy online közzétett videóban a Guardian szerint azt mondta, hogy Ukrajna reménykedik abban, hogy ellentámadást indíthat az ország déli részén. Aresztovics elmondta, hogy a Donyeckért folyó harc mellett Ukrajna reményei szerint az ország déli részén is indítanak majd ellentámadásokat.
A keleti városok elfoglalása azt jelenti, hogy az orosz erők 60 százaléka most keleten összpontosul, és nehéz őket délre átirányítani. Nincs több olyan erő, amelyet Oroszországból be lehetne hozni. Nagy árat fizettek Szeverodonyeckért és Liszicsanszkért
– mondta, hozzátéve, hogy „meg kell törnünk őket. Ez egy nehéz feladat. Időt és emberfeletti erőfeszítéseket igényel. De nincs más választásunk.”
Vlagyimir Putyin elnök hétfőn győzelmet hirdetett a heves harcok által sújtott Luhanszk régióban, miután az ukrán katonai parancsnokság megerősítette, hogy csapatai kénytelenek voltak visszavonulni Liszicsanszk városából. Luhanszk kormányzója, Szerhij Hajdaj most arra számít, hogy a városokat súlyos támadások érik, mivel Oroszország megpróbálja átvenni a teljes ellenőrzést Donbász felett. Hajdaj a Reutersnek nyilatkozta, hogy „a Luhanszki régió elvesztése fájdalmas, mert Ukrajna területe. Számomra különleges hely, mert ez a szülőföldem, és én vagyok a régió vezetője is.” Hozzátette,
az orosz erők nem csoportosítják át csapataik száz százalékát valamelyik frontra, mert tartaniuk kell a vonalat. Ha elhagyják az állásaikat, akkor a mieink valamilyen ellentámadást hajthatnak végre. Mégis, számukra az első számú cél a Donyecki régió. Szlovjanszk és Bahmut támadás alá kerül – Bakhmutot már most nagyon keményen lövik.
Hétfőn Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta Putyinnak, hogy a művelet Luhanszkban Liszicsanszk elfoglalásával befejeződött. Az orosz elnök szerint azoknak a katonai egységeknek, amelyek „aktív harci cselekményekben vettek részt, és sikert, győzelmet értek el Luhanszkban, pihenniük kell, növelniük kell harci képességeiket”.
Bakhmut, Szlovjanszk és a közeli Kramatorszk Liszicsanszktól délnyugatra fekszik, és ezek a fő városi területek, amelyek ellenállnak a donyecki orosz erőknek.
„Elpusztított orosz raktárak és parancsnoki állomások, felszabadított Ziimnyi-sziget… A HIMARS-nak köszönhetően kiderült: az amerikai fegyverek sokkal jobbak, mint az RF fegyverei” – írta Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök főtanácsadója.
Ukrajna bebizonyította: gyorsan meg tudjuk tanulni, és hatékonyan használjuk a modern nyugati fegyvereket. Konklúzió? Több fegyver egyenlő a több győzelemmel
– írta Podoljak.
Destroyed Russian warehouses and command posts, freed Zmiinyi Island... HIMARS have proven: 🇺🇸 weapons are way better than anything RF has. Ukrainians have proven: we can quickly learn and effectively control modern Western weapons. Conclusion? More weapons = more victories. pic.twitter.com/eLKYFbowfO
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) July 4, 2022
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy fegyveres erői nem tántorodnak el attól, hogy megtörjék Moszkva akaratát a közel öt hónapja tartó háború folytatására.
Zelenszkij esti videóbeszédében elmondta, az elmúlt 24 órában nem történt jelentős változás a harctéren.
Ukrajna fegyveres erői nap mint nap válaszolnak, visszaszorítják és megsemmisítik a megszállók támadási potenciálját. Meg kell törnünk őket. Ez nehéz feladat. Időt és emberfeletti erőfeszítéseket igényel. De nincs más választásunk
– mondta az ukrán elnök a Sky News szerint.
Egyre súlyosabb problémát okoz a lakhatás megoldása a Nyugat-Európába érkező ukrán menekülteknek, és az őket befogadó családoknak is.
A menekültek hosszú távú elszállásolása semennyire sincs megoldva, ami leginkább annak tudható be, hogy stabil munkahely nélkül nem bérelhetnek lakást. Az őket ideiglenesen elszállásoló családok türelme azonban nem tart örökké – írja az Euronews.
A nemzetközi közösségnek „alternatív útvonalakat” kellene találnia az ukrán gabona elszállításához – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn.
A G7-ek vezetőivel folytatott múlt heti találkozót követően a vasutat vagy a Dunát javasolta alternatív útvonalként, amennyiben a törökországi Boszporusz-szorosra nem lehet számítani – írja a CNN.
Boris Johnson szerint minden lehetséges útvonalat megvizsgálnak a gabona kihozatalára, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kisebb mértékben tudják csak elszállítani a gabonát.
„Léteznek alternatív megoldások, amelyek nem foglalják magukban az Egyesült Királyság vagy más hadihajók jelenlétét a Fekete-tengeren” – mondta Johnson. „Egyre sürgetőbb, hogy alternatív megoldásokat találjunk a gabona Ukrajnából történő kiszállítására, ha nem tudjuk használni a Boszporuszt.”
Az ukrán–magyar határszakaszon 5511 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4903-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 323 ember – köztük 119 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Szabad Európa munkatársai műholdfelvételek alapján azt állítják, hogy Oroszország rendszeresen szállít ukrán gabonát a Krímen keresztül Törökországba.
A vizsgálatnak köszönhetően az újságírók olyan hajókra bukkantak, amelyek Herszon és Zaporizzsja megyék elfoglalt részeiből szállítják a gabonát Szevasztopolon keresztül a török kikötőkbe.
Véleményük szerint a képek megerősítik azt gyanút, amely szerint Oroszország hatalmas mennyiségű lopott ukrán gabonát ad Bassár el-Aszad szíriai elnöknek támogatása jeleként.
Az orosz katonák körülbelül 7-10 kilométerre megközelítették Szlovjanszk városát – közölte hétfő este Vadim Ljah, a város polgármestere.
#Slovyansk has become a frontline city, with #Russian troops 7-10 km away, said the city's mayor, Vadim Lyakh
— NEXTA (@nexta_tv) July 4, 2022
"Now it is very important to evacuate as many people as possible, yesterday's event (shelling) became a marker, and people began to leave the city more actively." pic.twitter.com/Dl2Q1ozj2t
Most nagyon fontos, hogy mielőbb evakuáljunk ahány embert csak lehet. A tegnapi nap eseményei jelzésértékűek, egyre többen hagyják el a várost – mondta, utalva arra, hogy a város ellen vasárnap már egy súlyos tüzérségi csapást hajtottak végre az oroszok.
Nemrég az AP hírügynökségnek az egyik helyi katona is azt mondta, hogy előreláthatóan hatalmas csata lesz a városban. Ugyanerre volt példa az utóbbi hetekben először Szeverodonyeckben, majd utána Liszicsanszkban is, amelyeket szintén házról házra foglaltak el az oroszok.
Miután gratulált csapatainak a Luhanszki régió elfoglalásához, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a közelmúlt akcióiban részt vevőknek „maximális pihenésre van szükségük, hogy visszaállítsák a teljes harci készültségüket”.
Putyin nyilvánosan tett megjegyzésének az volt a célja, hogy mutassa a csapata iránt tanúsított aggodalmát, különösen az orosz katonákkal szembeni bánásmód következtében időről időre felvetődő panaszok miatt. Valószínűleg igaza is volt, a Szeverodonyecken és Liszicsanszkon áttört orosz csapatoknak valószínűleg jelentős pihenőidőre van szükségük, hogy rendezzék soraikat, mielőtt újra egy nagyszabású offenzívába kezdenek
– közölte az ISW.
„Az nem világos azonban, hogy az orosz erők vállalják-e a megfelelően hosszú stratégiai szünet kockázatát, hogy kimerült katonáik visszanyerhessék az erejüket” – tették hozzá.
Az ukrán hadsereg vezérkara hétfőn közzétett egy videót, amelyen egy HIMARS rakéta-sorozatvető működése látható.
⚡️The General Staff showed how HIMARS in the #Zaporozhye direction destroys the invaders. pic.twitter.com/vzvulJqenP
— NEXTA (@nexta_tv) July 4, 2022
A nagy hatótávolságú HIMARS-okat az Egyesült Államoktól kapták meg az ukránok. A vezérkar szerint ezt az eszközt a Zaporizzsjai területen vetették be.
Három orosz űrhajósról készült fénykép, amelyen a Nemzetközi Űrállomáson pózolnak a megszállt Donbász régió zászlójával.
„A Roszkoszmosz (Orosz Szövetségi Űrügynökség) és a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósaink, Oleg Artemjev, Denis Matveev és Szergej Korszakov, Leonyid Pasecsnik, az LPR vezetője mellett gratuláltak a nagy győzelem napjához” – áll az orosz űrügynökség közleményében.
Július 3-án a szakadárnak kikiáltott Luhanszki Népköztársaság vezetője kijelentette, hogy az orosz erők segítségével sikeresen „felszabadították” a kelet-ukrajnai szakadár régiót. Az ukrán hadsereg vasárnap közölte, hogy kénytelen volt kivonulni Liszicsanszkból, amely az utolsó táboruk volt a régióban.
Ukrajna újjáépítése az egész demokratikus világ közös feladata – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, amikor az ország feltérképezte 750 milliárd dolláros helyreállítási tervét.
Ukrajna újjáépítése nem helyi projekt, nem egy nemzet projektje, hanem az egész demokratikus világ közös feladata – minden olyan országé, amely civilizáltnak mondhatja magát
– mondta Zelenszkij online, több száz résztvevő előtt a Luganóban tartott, Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián – írja az Independent.
„Ukrajna helyreállítása az élet elveinek helyreállítását jelenti, az élet terének helyreállítását, mindannak helyreállítását, ami az embert emberré teszi” – mondta az ukrán elnök. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna igényei a hidegháború befejezése óta haladnak a demokrácia felé kisebb-nagyobb sikerrel, és most az ország széles körű pusztulással néz szembe.
Eközben a brit külügyminiszter azt mondta, hogy egy ilyen helyreállításhoz egyfajta „Marshall-tervre” lesz szükség Ukrajna újjáépítési törekvéseihez.
Ukrajna hétfőn ismét felvonta zászlaját a fekete-tengeri Kígyó-sziget felett. Kijevben katonai tisztviselők közölték, hogy a kék-sárga zászlót azt követően tűzték ki, hogy az orosz erők a múlt héten kivonultak a stratégiai előőrsről.
A katonai művelet befejeződött, és a terület visszakerült Ukrajna fennhatósága alá
– mondta Natalia Humenjuk, Ukrajna déli katonai parancsnokságának szóvivője.
Ukrajna azt állítja, hogy tüzérségi és rakétatámadás után kiűzte az orosz erőket – írja az Independent.
Oroszországnak összesen hat, rakétakilövésre képes hadihajója van állandó harckészültségben a Fekete-tengeren – írja az Ukrinform.
Elmondások szerint az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnoksága legutóbb még csak három hajóról és két tengeralattjáróról számolt be, amelyek legalább 30 Kalibr-rakétával vannak felszerelve. Azóta viszont még egy tengeralattjáró csatlakozott hozzájuk.
A fekete-tengeri kikötőkben ennél jóval több orosz hajó lehet még. A fekete-tengeri flotta nagyobb hajóinak száma a becslések szerint körülbelül 12-24 között mozoghat.