Vlagyimir Putyin: Ez a helyzet egyszerűen nonszensz, hülyeség!

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója.

Vége
32DM9L4-highres

A legfontosabbak

Index
2022.07.05. 22:00
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • A donyecki régió kormányzója, Pavlo Kijrilenko kedden újságíróknak azt mondta: a polgárokat evakuálni kell a régióból, hogy az ukrán hadsereg jobban meg tudja védeni a városokat.

    Ha egyszer nem kell figyelni a civilekre, jobban tudunk majd az ellenségre koncentrálni és a fő feladatainkat elvégezni

    – mondta Kijrilenko.

    A kormányzó elmondta, hogy a donyecki régióban jelenleg 350 ezer polgár tartózkodik – írj az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

  • Svájc hűvös választ adott kedden az ukrán miniszterelnök azon felvetésére, hogy az orosz oligarchák nyugati szankciók keretében lefoglalt vagyonát Ukrajna 750 milliárd dolláros újjáépítési projektjére kellene fordítani – jelentette a Reuters hírügynökség.

    Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián arról beszélt, hogy mintegy 300-500 milliárd dollár orosz vagyont foglaltak le a nyugati országok a büntetőintézkedések során, s ezt a pénzt szerinte a tönkretett iskolák, kórházak és lakások újjáépítésére lehetne fordítani.

    Olyan megoldást javaslunk, amelynek keretében nemzeti és nemzetközi jogszabályokban biztosítanánk a befagyasztott vagyon elkobzását nem kiprovokált agresszió esetében

    – hangoztatta Smihal Oroszország ukrajnai hadműveletére utalva. Az ukrán kormányfő arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépés javíthatná a globális biztonságot azzal, hogy elrettentő erővel hatna az agresszióval szemben.

    Svájc, amely májusi jelentése szerint eddig összesen 6,3 milliárd frank értékben foglalt le a szankciók hatálya alá tartozó orosz vagyont, ellenzi ennek automatikus átadását.

    Ignazio Cassis svájci elnök ugyanakkor azzal érvelt, hogy rendkívüli jelentősége van a magánszemélyek védelmének az államhatalommal szemben, a vagyon elkobzásához pedig jogalapot kell teremteni – írja az MTI. 

  • Jurij Voronov már a hatodik orosz, a Gazpromhoz köthető milliárdos, aki a közelmúltban gyanús körülmények között vesztette életét − írta meg a Fox3

    Voronov egy logisztikai és szállítási cég vezetője volt, amelynek jelentős szerződései voltak a gázipari óriáscéggel. 

    A közelről leadott lövés miatt fejsérülést szenvedett Voronov holttestét a Szentpétervár egyik előkelő negyedében lévő házának uszodájában találták meg.

  • Szerhij Hamalij, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy július 5-én este három rakéta landolt Hmelnickij város területén – írja a The Kyiv Independent.

  • Kanada és Dánia is ratifikálta a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt – írja az Unian ukrán hírportál. 

    Ma Kanada lett az első ország, amely ratifikálta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyveit a NATO-hoz. Közeli barátként és biztonsági partnerként Kanada határozottan támogatja csatlakozásukat a NATO-hoz. Tagságuk erősebbé teszi a NATO-t, és minden szövetségest felszólítunk a ratifikációs eljárások gyors befejezésére, hogy szűkítsük ellenségeink beavatkozási lehetőségeit

    – fogalmazott a döntéssel kapcsolatban Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

    A portál ugyanakkor megjegyzi: valójában nem Kanada, hanem Dánia volt az első ország, amely döntött a ratifikációról, amit két órával azután fogadtak el, hogy a NATO központjában aláírták az erről szóló jegyzőkönyveket.

    A dán külügyminisztérium közleményében szintén leszögezte: remélik, hogy minden szövetséges hasonlóan gyorsan hoz majd döntést a kérdésben. 

  • Nagy-Britannia néhány héten belül tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának, tájékoztatta Borisz Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt keddi telefonbeszélgetésük alkalmával – számolt be róla a Jevropejszka Pravda nevű hírportál.

    Zelenszkij elnök a jelenlegi ukrajnai helyzetről és Oroszország legutóbbi lépéséről beszélt, a miniszterelnök pedig a brit haditechnikai eszközök újabb, köztük tíz önjáró löveg és lőszerek szállításáról tájékoztatott, amelyek a következő napokban, hetekben érkeznek meg Ukrajnába

    – idézett a hírportál Johnson hivatalának közleményéből. A közlemény nem tért ki arra, hogy milyen típusú tüzérségi rendszerek szállításáról van szó.

    Johnson azt is hangsúlyozta: a világ támogatja Ukrajnát, és az ukrán fegyveres erők képesek visszafoglalni az orosz erők által megszállt területeket. Ukrajna és Nagy-Britannia vezetői megbeszélésének témái közt szerepelt többek között az ukrán élelmiszerexport kérdése, az Oroszország által elfogott brit önkéntesek sorsa, az Ukrajna helyreállításáról tartott luganói konferencia eredményei és az Eurovízió 2023 megrendezése – írja az MTI.

  • Az orosz parlament alsóháza kedden első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely arra kötelezné az orosz gazdaság résztvevőit, hogy tevékenységükben vegyék jobban figyelembe az orosz hadsereg igényeit.

    Ez egyebek között azt jelentené, hogy egyes iparágak kötelesek lennének alkatrészekkel és felszereléssel ellátni az orosz hadsereget, továbbá a dolgozókat éjszaka, hétvégén, munkaszüneti és ünnepnapokon is munkára kötelezhetnék, valamint visszavonhatnák a már jóváhagyott szabadságaikat.

    Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes szerint a törvényjavaslatra egyebek között azért van szükség, mert a nyugati büntetőintézkedések miatt megnövekedett az Oroszországra nehezedő nyomás, ráadásul bővültek az Ukrajnát segítő nyugati fegyverszállítások – írja az MTI.

  • Ismeretlen orosz katonák maradványaira bukkantak Harkivban, a metró egyik megállójánál. A két halottat egyenruhájuk alapján azonosították orosz katonaként – írta meg a Kárpátalja.ma a Szuszpilne nevű hírportálra hivatkozva.

    Az elhunytak személyazonosságát DNS-vizsgálat alapján próbálják kideríteni az ukránok.

  • Összesen 270 olyan esetet dokumentált az ENSZ, amikor az orosz erők civileket fogtak el – írja a Sky News.

    Michelle Bachelet, a nemzetközi szervezet emberi jogi főbiztosa azt állítja, hogy a fogvatartások erőszakos módon történtek, nyolc embert ráadásul holtan találtak. 

    Az ENSZ emberi jogi hivatala nem kapott hozzáférést az orosz erők által megszállt területekre. Moszkva egyúttal kijelentette, hogy a szervezet állításai egy „dezinformációs kampány” részét képezik, amelynek célja, hogy „eltussolja a kijevi rezsim bűneit”.

  • Az orosz csapatok igyekeznek előrenyomulni a Bahmut–Liszicsanszk úton, eközben a Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést is igyekeznek elfoglalni.

    A harcok folytatódnak Kramatorszk közelében, miközben a tüzérségi ágyúzás a teljes frontvonalon folytatódik Avdiivka, Kurahiv és Zaporizzsja irányában – írja a The Kyiv Independent.

  • Mintegy 115 ezer katonát veszített az orosz hadsereg az Ukrajnában február vége óta zajló háborúban – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

    A hadsereg egységei 36 ezer embert, míg a katonai magáncégek 12 ezer embert veszítettek, a többiek megsebesültek

    – idézte az Unian ukrán hírportál a tanácsadót. 

  • Meg nem erősített hírek szerint az ukrán erők visszafoglalták Szolodke városát – írja a Sky News.

    A város Donyeck és Volnovaha városok között fekszik félúton a keleti donyecki régióban.

  • Az orosz parlament támogatta azt a törvényjavaslatot, amely akár nyolc évig terjedő börtönbüntetést is előír azok számára, akikről kiderül, hogy titokban együttműködnek nemzetközi szervezetekkel.

    A Kreml már korábban is „szélsőségeseknek” bélyegezte Vlagyimir Putyin orosz elnök politikai ellenfeleit.

    A büntető törvénykönyv új módosításcsomagja több év börtönbüntetéssel sújtaná a külföldi szervezetekkel való „bizalmas együttműködést”, illetve az Oroszország ellen felhasználható információk megosztását – írja az Independent.

  • Az Ukrajnát támadó orosz erők hat rakétát lőttek ki kedden a dél-ukrajnai megyeszékhely, Mikolajiv melletti Bastanka városra, a megyeközpontot ágyúzták, aminek következtében lakóházak rongálódtak meg – közölte Hanna Zamazjejeva, a megyei tanács elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    A tisztségviselő beszámolója szerint a hat orosz rakétából hármat az ukrán légvédelem semlegesített. Eközben az orosz erők Mikolajiv városra ágyútüzet nyitottak, több épületben, köztük lakóházakban okozva károkat. A tanácselnök hozzátette, hogy áldozatokról eddig nem értesült.

    Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű város, Szlovjanszk irányába, Dolina településnél az ukrán katonák visszaverték az orosz erők ostromműveletét, és visszavonulásra kényszerítették őket – írja az MTI.

  • Szentpétervári úgynevezett büntető kolóniákban kezdtek „önkénteseket” toborozni a Wagner-zsoldoscsoportba, mivel Moszkva elítélteket akar harcolni küldeni Ukrajnába − írta egy orosz hírforrásra hivatkozva a Kárpáthír

    Az orosz kiadványnak két, szentpétervári büntető kolóniában szabadságvesztés büntetését töltő elítéltek rokonai meséltek arról, hogy hat hónap „önkéntes” katonai szolgálatért 200 ezer rubelt (1,2 millió forintot) és amnesztiát ígértek a raboknak, ha élve visszatérnek a háborúból. A beszámoló szerint a jelentkezőket rabomobillal szállítják az orosz–ukrán határra.

    A raboknak azt mondták: Ukrajnában a frontvonalba küldik őket, hogy felderítsék – ahogy a cikkben írják – a jól felkészített „náci ukrán katonák pozícióit”, ezért nem mindenki tér majd vissza. Így amennyiben az elítélt a harci cselekmények során az életét veszti, akkor a zsoldoscsoport képviselői 5 millió rubel (30 millió forint) kártérítést fizetnek a családnak.

    A hírek szerint a szentpétervári büntető kolóniákban összesen 200-an fontolgatták, hogy jelentkeznek zsoldosnak, de végül csak 40-en jelentkeztek.

  • Elutasította a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) fegyelmi bizottsága az orosz sportági szövetség fellebbezését, amelyet az orosz válogatottaknak és klubcsapatoknak a nemzetközi eseményekről való kitiltása miatt nyújtott be – adta hírül az MTI.

    Az IIHF keddi bejelentése szerint semmi nem indokolja korábbi döntéseinek megváltoztatását, amelyekkel felfüggesztette az orosz együttesek részvételét a világszövetség égisze alatti tornákon, illetve elvette nemzetközi események rendezési jogát azt követően, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.

    Az IIHF február végén, négy nappal az ukrajnai invázió kezdete után zárta ki az orosz csapatokat az általa szervezett eseményekről valamennyi korosztályban és mindkét nemnél.

  • A korrupció elleni szigorú küzdelem ígéretével zárult kedden Svájcban az ukrajnai újjáépítési konferencia, amelyen a kijevi kormány és az adományozó országok, nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények képviselői megállapodtak hét alapelvben − írta meg az MTI. 

    A luganói nyilatkozatnak elnevezett dokumentum alapelvként nevezi meg, hogy az újjáépítési projekteket az egész társadalmat bevonó demokratikus folyamat iránti elkötelezettség jellemezze, és szintén alapvetésként említi a magáncégek partnerségét, a szén-dioxid-mentes társadalom felé vezető zöld átalakulást, a digitalizált közigazgatás bevezetését, valamint a kivételezéstől való mentességet és a meggazdagodás kizárását.

    Ez egy hosszú folyamat kezdete. Az újjáépítési folyamatnak átláthatónak kell lennie. A jogállamiságot szisztematikusan meg kell erősíteni, és a korrupciót fel kell számolni

    − mondta Ignazio Cassis svájci elnök, a konferencia házigazdája.

    A jelentős reformtörekvések ellenére Ukrajna a háború előtt a Transparency International korrupciós indexében a 180-ból a 122. helyen állt. Az ukrán kormány már kiépítette a kormányzati szolgáltatások digitális platformjait, hogy lehetetlenné tegye a korrupciót − mondta Denisz Smihal kormányfő.

  • Egyre többen merészkednek ki az utcákra az inváziós erők által megszállt Liszicsanszk városában, miközben az ukrán egységek visszavonulásra kényszerültek – közölte az M1 Híradó.

    Legalább ötször több orosz tüzérségi egység van a térségben, mint amennyi nekünk van. Sőt, akár tízszer többen is lehetnek. Naponta átlagosan csaknem 170 ellenséges állást határozunk meg, ahonnan egyszerre támadnak

    – mondta az M1 szerint egy ukrán tüzérségi egység parancsnoka.

  • Csaknem 4900 civil halálát erősítette meg az ukrajnai háború kitörése óta az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelőmissziója – írja az Unian ukrán hírportál.

    A nemzetközi szervezet közleménye szerint a valós számok azonban ennél sokkal magasabbak. A misszió beszámolójából az is kiderül, hogy csak júniusban 361 civil vesztette életét, és 1029-en megsebesültek. 

  • Az orosz parlament alsóházának elnöke a keddi plenáris ülésen bejelentette, hogy felmondaná az orosz–norvég tengeri határokról szóló megállapodást, válaszul arra, hogy Norvégia áruszállítási blokád alá vonta a sarkköri szigetcsoportokat – olvasható a duma honlapján.

    A duma elnöke szerint az orosz parlament külügyi bizottsága megvizsgálja a tengeri megállapodás felmondásának kérdését, és ezt követően tájékoztatja a képviselőket.

    Oroszország és Norvégia az Északi-sarkvidék két jelentős szereplője, és a térség értékes természeti erőforrásaira tekintettel 2010-ben megállapodást kötöttek a Barents-tengeren lévő tengeri határaik rögzítéséről, amellyel egy negyvenéves vitát zártak le.

    A 2011-ben ratifikált megállapodás a Moszkva és Oslo közötti kapcsolatok újraindításának lehetőségét kínálta, de a két ország politikai kapcsolatai azóta nagyon feszültté váltak, különösen Ukrajna orosz katonai megtámadás óta, írja az MTI.

    Vjacseszlav Vologyin orosz házelnök azt is kijelentette, hogy Ukrajna terroristaállammá vált, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy „bűnöző rezsim” vezetője.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt állította, hogy a Nyugat által Ukrajnának küldött fegyverek egy része a feketepiacon köt ki.

    Sojgu elmondta, hogy Ukrajna eddig több mint 28 000 tonna katonai szállítmányt kapott, és a nyugati fegyverek egy része a Közel-Keleten jelent meg. Állítását nem támasztotta alá részletekkel.

    A rendelkezésünkre álló információk szerint a Nyugat által Ukrajnának szállított külföldi fegyverek egy része a közel-keleti térségben terjed, és a feketepiacra is jut belőle

    – idézte a minisztert a Guardian.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vett egy férfit Harkiv városában, aki a gyanú szerint Oroszországnak adott át értékes információkat.

    Egy 41 éves helyi lakos katonai egységek, létesítmények és védelmi erődítmények pontos helyéről gyűjtött információkat, és átjátszotta az orosz inváziós erőknek, közölte az SZBU, írja a The Kyiv Independent című újság.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden mongol vezetőkkel találkozott azon ázsiai útján, amelyen támogatást szeretne szerezni, miután országa diplomáciailag elszigetelődött az Ukrajna ellen indított háborúnak köszönhetően − közölte az AP hírügynökség.    

    A mongol állami média híradása szerint Lavrov Bacsecseg Bátmánk külügyminiszterrel találkozott, és Ukhnaagiin Khürelsükh elnöknél is udvariassági látogatást tett.

    Mongólia szárazföldi ország, amely Kína és Oroszország közé ékelődik, ezért arra törekszik, hogy mindkét szomszédjával úgy ápoljon jó viszonyt, hogy közben szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal is. 

  • Korábban az ukrán sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy újra kitűzték az ukrán zászlót a Fekete-tengeren lévő Kígyó-szigeten. Ám időközben kiderült, hogy ez csak részben igaz − írta meg a Kárpáthír

    Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfőn délután módosította korábbi kijelentését, amelyben úgy fogalmazott, hogy a Kígyó-szigeten újra kitűzték az ukrán zászlót. A szóvivő elárulta, hogy a lobogót helikopterről dobták le.

    Még nem vonták fel zászlórúdra, ugyanis nagyon kockázatos lenne katonákat küldeni a szigetre. Humenyuk megjegyezte: korábban csak képletesen fogalmazott. Hozzátette: nem kockáztatnák egyetlen katona életét sem egy jól sikerült fotóért.

  • Az oroszok által megszállt dél-ukrajnai város polgármesteri tanácsadója, Pjotr Andriuscsenko szerint Mariupol lakóinak mindössze három százaléka jut tiszta ivóvízhez, írja a Guardian.

    A kialakult helyzet miatt a hátrányos helyzetű lakosok a szennyvízkutakból is merítenek vizet, jelezte Andriuscsenko.

    Elmondása szerint a városban már nincs orvos, így több mint százezer ember maradt egészségügyi ellátás és gyógyszer nélkül.

  • Újabb francia zsoldost öltek meg Ukrajnában, jelentette kedden a francia RTL rádióállomás, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A rádióállomás információi szerint a húszéves Adrian D. június 25-én halt meg Harkiv közelében.

    Egy másik francia zsoldost szintén Harkiv közelében öltek meg május végén.

  • Legalább egy ember meghalt, három pedig megsebesült, miután az orosz erők csapást mértek egy piacra a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, közölte a rendőrség.

    Sárga füst szállt fel egy autóalkatrészeket árusító üzletből, és lángok borították el a piaci bódék sorát, miközben a tűzoltók megpróbálták eloltani a lángokat – írja a Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva.

    A rendőrség egyelőre nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy hányan tartózkodtak a piacon a támadás idején.

  • Joe Biden amerikai elnöknek címezte a levelet Brittney Griner WNBA-sztár, válogatott kosárlabdázó, akit február óta tartanak fogva az oroszok. Az orosz hatóságok azzal vádolják a nőt, hogy hasisolajat tartalmazó vape-patronokat akart átcsempészni az országon – írja a Buisness Insider

    A kosárlabdázót nem sokkal azután tartóztatták le, hogy őrizetbe vették a moszkvai Seremetyjevói reptéren. Június végén kezdődött a bírósági tárgyalása. Brittney Griner Fehér Házba eljuttatott levelét kézzel írta: egyenesen Joe Biden elnökhöz intézi a szavait, akitől azt kéri, hogy járjon közben az ő és más fogvatartottak szabadon engedésének érdekében. 

    Ahogy itt ülök egy orosz börtönben, egyedül a gondolataimmal, a feleségem, a családom, a barátaim és az olimpiai mezem nélkül, teljesen védtelenül, valósággal rettegek, hogy talán örökre itt maradok

    – írta a Phoenix Mercury játékosa.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatta Artyom Zdunov, Mordvinföld vezetőjének kezdeményezését a hazai állateledel-termelés növelésére.

    Ugyanakkor az államfőt is meglepte, hogy ezeket a termékeket mostanáig szinte teljes egészében külföldről importálták.

    Ez a helyzet egyszerűen nonszensz, hülyeség Oroszország szempontjából

    jelentette ki az elnök.

    Zdunov a Putyinnal való találkozó során elmondta, hogy a kisállateledel-gyártás új befektetési irányt jelenthet a hazai gazdaságnak.