Minél több védelmi támogatást kap Ukrajna, annál hamarabb véget ér a háború és annál kevesebb anyagi veszteséget könyvelhetnek el a világ más országai amiatt – ezt üzente Volodimir Zelenszkij csütörtök éjjeli videóüzenetében az Ukrinform szerint.
Az ukrán elnök kitért arra is, hogy rengeteg támogatást kapott a britektől és Boris Johnson lemondott miniszterelnöktől. Említette ezenkívül azt is, hogy a minap ismét kitűzték az ukrán zászlót a Kígyó-szigetre.
Nem valószínű, hogy az orosz erők elhagyják Dél-Ukrajnát, mondta a londoni orosz nagykövet a Reutersnek.
Arra a kérdésre, hogy miként érhet véget a konfliktus, Andrej Kelin azt mondta, hogy az ukrán erőket visszaszorítják az egész Donbászból, és nehéz elképzelni, hogy az oroszok és az általuk támogatott szakadárok kivonuljanak Ukrajna déli részéről.
Fel fogjuk szabadítani az egész Donbászt
– jelentette ki Kelin.
A nagykövet hozzátette, hogy Ukrajnának előbb-utóbb döntenie kell: békeszerződést köt Oroszországgal, vagy „tovább csúszik a lejtőn” a pusztulásba.
Az ukrán elnök Twitteren fejezte ki együttérzését.
Szörnyű hír az Abe Sinzó volt miniszterelnök ellen elkövetett brutális gyilkosság. Szeretném őszinte részvétemet nyilvánítani a családjának és a japán népnek ebben az időben. Erre a felháborító, erőszakos tettre nincs mentség
– írta Volodimir Zelenszkij.
Horrible news of a brutal assassination of former Prime Minister of Japan Shinzo Abe. I am extending my deepest condolences to his family and the people of Japan at this difficult time. This heinous act of violence has no excuse.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 8, 2022
A brit katonai hírszerzés pénteki jelentésében azt írták, hogy az oroszok még mindig stratégiai szünetet tartanak, azt követően pedig Szeverszk irányában indíthatnak támadást a Donyecki területen.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 8 July 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 8, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/YEHaB5kPAg
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/u2asPHxXhf
Hozzátették: hosszú távon az oroszok stratégiai célja a Szlovjanszk és Kramatorszk közti térség elfoglalása lehet majd, de taktikailag ehhez először Szeverszket kell elfoglalniuk.
A brit hírszerzés mindeközben azt írta, hogy az ország déli részén, Herszon közelében zajlik az ukrán ellentámadás, amely eddig korlátozott sikereket ért csak el.
Az Egyesült Államok külügyminisztere a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-országcsoport külügyminisztereinek indonéziai találkozóján felszólította Oroszországot, hagyjon fel az ukrajnai gabona exportjának akadályozásával.
Antony Blinken egyenesen orosz hivatali partnerének, Szergej Lavrovnak címezte szavait.
Orosz kollégáinkhoz szólok: Ukrajna nem a maguk országa. A gabonája nem a maguké. Miért vonják blokád alá a kikötőket? Engedniük kell a gabonaszállítást!
– számolt be a felszólalásról egy részt vevő diplomata, aki hozzátette azt is, hogy az amerikai tárcavezető nem volt hajlandó külön is egyeztetni Lavrovval. „Oroszország a probléma forrása, az Egyesült Államok pedig a megoldásra összpontosít” – idézte a diplomata Blinken szavait.
Szergej Lavrov a maga részéről kifogásolta, hogy az egyeztetések „azonnal eltértek a tárgytól”, és elutasította azokat az „őrült kritikákat”, amelyeket a találkozón a nyugati országok Oroszország felé fogalmaztak meg.
(MTI)
Idő előtt távozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indonéziai Balin rendezett, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek találkozójáról, és kihagyja a péntekre tervezett üléseket, valamint a hivatalos vacsorát – erősítette meg az orosz külügyminisztérium.
Lavrov még kétoldalú megbeszéléseket folytat, utána szól a sajtóhoz, és távozik – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.
Lavrov elutasította a találkozón elhangzott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati bírálatokat, „őrjöngőnek” minősítve azokat, és korholta Oroszország ellenfeleit, amiért „elrontották a globális gazdasági kérdések megoldásának lehetőségét”. A házigazda Indonézia sürgette a G20-at, hogy tagjai igyekezzenek megoldást találni az ukrajnai konfliktusra a találkozón, ahol viszont az Oroszország indította háború legádázabb bírálói egy teremben ültek Moszkva vezető diplomatájával.
Agresszorok, megszállók, sok mindent hallottunk ma
– mondta Lavrov az újságíróknak. Szerinte a nyugatiak „szinte azonnal, amint átvették a szót a találkozón, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Oroszország fékevesztett bírálatába fogtak. A vita során a nyugati partnerek elkerülték a G20 mandátumának követését, nem foglalkoztak a világgazdaság kérdéseivel” – tette hozzá Lavrov.
(MTI)
Az ukránok megsemmisítettek egy lőszerraktárat a Herszoni területen, Nova Kakovka közelében.
⚡️In the temporarily occupied Nova Kakhovka, Kherson region, a warehouse of ammunition and air defense of Russians was covered, - the head of the Odesa RMA Bratchuk.
— Flash (@Flash43191300) July 8, 2022
According to Bratchuk, several dozen Russian soldiers were wounded or killed. Information is being confirmed. pic.twitter.com/oLcjndVmiw
A hírt Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás vezetője jelentette be. Hozzátette azt is, hogy „néhány tucat” orosz katona megsebesült és meghalt a csapásban.
Az ukrán hadsereg csütörtök éjjel is felrobbantott egy lőszerraktárat Donyeckben. Az utóbbi napokban már jelezték, hogy a nagy hatótávolságú tüzérségi csapásokkal, rakétatámadásokkal elsősorban a lőszerraktárakat fogják célba venni.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a G20-ak bali találkozóján tartott beszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy „éhezők viadalát” játszik a világgal, amit a nemzetközi közösség megengedett neki azáltal, hogy Oroszország magas energiaárakkal, éhínséggel és biztonsági fenyegetésekkel zsarolhatja a világot – mondta Kuleba videokapcsolaton keresztül kollégáinak.
Szerinte az ukrán kikötők orosz tengeri blokádja „máris szétzilálta a globális élelmiszer-ellátási láncokat, és káros hatással van a globális élelmiszer-biztonságra”. Kuleba azt mondta:
Oroszország lényegében éhezők viadalát játszik a világgal azzal, hogy egyik kezével fenntartja az ukrán kikötők tengeri blokádját, a másikkal pedig Ukrajnára hárítja a felelősséget. Oroszország más országok bármilyen típusú erőforrástól való függőségét gyengeségnek tekinti, és arra buzdítja, hogy ezt a függőséget előnyére használja.
Szerinte Ukrajna évtizedek óta nélkülözhetetlen a világ élelmezésbiztonsága szempontjából, de most „orosz bűnözők támadják, bombázzák és fosztogatják” – írja a Guardian.
Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy megsemmisítettek két olyan Harpoon rakétát, amelyeket a britek adtak át az ukránoknak – írja a Reuters.
A Harpoonokról ebben a cikkünkben írtunk korábban, amikor a szállításuk megkezdődött. Az oroszok most azt állították, hogy az Odesszai területen semmisítettek meg két, egyenként körülbelül másfél millió dollárt érő fegyvert.
Csernyihiv polgármestere, Vlagyiszlav Atrosenko videóüzenetben kért segítséget Volodimir Zelenszkijtől, mert szerinte az ukrán elnöki hivatal néhány dolgozója szabotálja az ő munkáját.
A polgármestert június közepén nem engedték be Lengyelországba, és már akkor azt mondta, hogy szerinte az ukrán elnöki hivatal egy munkatársa állhat az incidens mögött. Néhány nappal ezelőtt Atrosenko ismét sikertelenül próbált beutazni az országba, így most közvetlenül az ukrán elnöktől kért segítséget.
Tisztelt elnök úr! Napjainkban az ön alárendeltjei megpróbálják megakadályozni azt, hogy a városomat vezessem, és a saját emberüket akarják a pozíciómba helyezni azáltal, hogy katonai közigazgatást vezetnek be Csernyihivben […] Ma a városnak az ön alárendeltjei által intézett támadásokat kell kivédenie az ellenség támadásai helyett
– fogalmazott a polgármester, aki azt kérte, hogy Zelenszkij avatkozzon közbe és álljon ki mellette.
A központi kormányzatnak és a helyi hatóságoknak együtt kellene működnie az ellenséggel szemben, nem pedig egymás ellen kellene küzdeniük
– tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjúban azt mondta: rengeteg segítséget kaptak az Egyesült Államoktól, de még ennél is több támogatásra lesz szükségük.
Az Egyesült Államok nagymértékben támogatja Ukrajnát, de ez még mindig nem elég a győzelemhez. Reménykedem benne, hogy a közeljövőben Ukrajna még több támogatást kaphat
– fogalmazott, majd hozzátette azt is, hogy továbbra is szívesen vendégül látnák az amerikai elnököt Ukrajnában.
Szívesen látnánk Biden elnököt Ukrajnában. Úgy tudom, hogy ő is támogatta ezt az ötletet
– mondta erről Zelenszkij, hozzátéve: egy ilyen látogatásnak természetesen lennének „bizonyos nehézségei” biztonsági szempontból nézve, ezt ők maguk is tudják.
Az oroszok még mindig nem állították helyre az ivóvízellátást Mariupolban – írta Petr Andrjuscsenko, a város egykori polgármesterének tanácsadója.
1/3⚡️ Advisor to the Mayor of Mariupol Petro Andryushchenko said that there is no water in the city and there will not be.
— Flash (@Flash43191300) July 8, 2022
"The occupying authorities finally admitted that the restoration of water supply in the Left Bank district of Mariupol is impossible due to damage pic.twitter.com/QGdaNfYOvK
Közlése szerint az oroszok is elismerték, hogy a Mariupolt ellátó vízvezetékrendszer olyan súlyos károkat szenvedett az orosz bombázások idején, hogy belátható időn belül lehetetlen megjavítani azt.
A legtöbb vezeték helyrehozhatatlan, az újak építése pedig évekbe telne. Annyi idejük pedig nem lesz a megszállóknak
– fogalmazott a tanácsadó.
A NASA komolyan helyteleníti Oroszország lépését, miszerint a Nemzetközi Űrállomást is az ukrajnai háború propagálására használja fel – írja a Space News.
Az űrügynökség július hetedikén késő este adta ki közleményét, amelyben „határozottan elmarasztalja” az országot az űrállomáson végzett politikai jellegű tevékenységek miatt.
A NASA határozottan elítéli, hogy Oroszország politikai célokra használja a Nemzetközi Űrállomást, hogy támogassa Ukrajna elleni háborúját, ami teljesen összeegyeztethetetlen az űrállomásnak a 15 részt vevő ország által vallott elsődleges funkciójával, a tudomány és a technológia békés célú fejlesztésével
– írta a közlemény, amelyben azt nem részletezték, hogy pontosan milyen politikai tevékenységre utalnak.
A közlemény valószínűleg a Roszkoszmosz július 4-i akciójára születhetett meg válaszként, amikor három orosz űrhajós pózolt a Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság zászlójával a kezében.
.@roscosmos, l’agenzia spaziale della Federazione, ha pubblicato su Telegram le foto dei cosmonauti russi a bordo della Stazione Spaziale Internazionale con le bandiere delle autoproclamate Repubbliche di #Lugansk e #Donetsk pic.twitter.com/NzU0bBymoL
— Emilio Cozzi (@emilio_cozzi) July 5, 2022
A saját katonáikat semmisítették meg egy rakétatámadás során az oroszok – közölte a Zaporizzsjai terület katonai adminisztrációja.
Telegram-oldalukon azt írták, hogy az egyik, a Donyecki terület és a Zaporizzsjai terület határán fekvő településnél talált telibe egy orosz rakéta egy orosz harcállást. A csapás következtében egy katona meghalt, ketten pedig megsérültek – írták.
Ukrajna lakossága elkezdte újrahasznosítani a harcok következtében hátrahagyott technikai eszközöket.
A napokban került ki a Twitterre egy kép, amelyen egy ukrán ház kertjében kifüggesztett brit NLAW páncéltörő látható. A ház tulajdonosa vízgyűjtőként hasznosította az egyszer használatos rakétafegyver maradványait.
The multi-functional NLAW 🥸 pic.twitter.com/Ag732kSxWk
— Vasily Prozorov (@VasilijProzorov) July 6, 2022
Az ukrajnai orosz háború következményei voltak az Európai Unió és az ENSZ első magas szintű egyeztetésének főtémái; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtöki, New York-i találkozóján a két szerv együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.
António Guterres a támadás „drámai hatásairól” beszélt, amely „az ukrajnai lakosok szenvedéseitől függetlenül is szörnyű energia-, élelmiszer- és gazdasági válsághoz vezetett”. Von der Leyen kiemelte, hogy
a világ jelenleg fordulóponton van, a tét pedig a globális világrend, melynek az ENSZ szerves része.
Az Európai Bizottság elnöke kitért a háború következményeire, az élelmezési biztonság labilitása mellett „a fosszilis energiahordozók világszerte egekbe szökött árát” említve.
Von der Leyen szerint fel kell készülni az Oroszországból származó energiahordozók szállításának teljes leállására. Az ENSZ-főtitkár a maga részéről a multilateralizmus szükségességét hangsúlyozta. A felsorolt problémák mellett Guterres szerint a pandémia utáni talpra állás, a „drámai mértékű klímavészhelyzet”, és a gyarapodó konfliktusok kezelése miatt is elengedhetetlen a gazdasági együttműködés az országok és a nemzetközi szervek között.
Az Európai Unió a világszervezet legnagyobb anyagi támogatója: 27 tagországával együtt évente 14 milliárd euróval járul hozzá az ENSZ működéséhez.
(MTI)
Az ukrán vezérkar pénteki adatai szerint megközelítőleg 36 900 orosz katona halt meg a háború kezdete óta.
Azt írták, hogy az oroszok ezenkívül veszítettek:
Az ukrán vezérkar közlése alapján derült ki, hogy Kijevben és más ukrán városokban is járt Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. Látogatása részleteiről itt írtunk bővebben.
Indonézia az ukrajnai háború befejezését szorgalmazza a G20-ak külügyminiszteri találkozóján, amelyet Balin rendeznek. A találkozó megnyitóján Indonézia külügyminisztere azt mondta:
A mi felelősségünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, inkább előbb, mint utóbb, és a nézeteltéréseinket a tárgyalóasztal mellett beszéljük meg, és ne a csatatéren
– mondta.
Hozzátette, hogy a világ éppen csak felépülőben volt a koronavírus-járvány okozta megpróbáltatásokból, amikor „máris egy új krízissel kellett szembenéznie – az ukrajnai háborúval”.
A háború tovagyűrűző hatásait az egész világon lehet érezni, mind az étel, mind az energia, mind pedig a költségvetés szempontjából. És ahogy mindig, most is a fejlődő és az alacsony jövedelmű országok szenvedik meg a leginkább
– tette hozzá.
A külügyminiszterek az Egyesült Államok és Oroszország vezető képviselőivel találkoznak, ami az első ilyen találkozó az ukrajnai háború kitörése óta.
Ez lesz az első olyan alkalom is, amikor Szergej Lavrov találkozik azon nemzetek képviselőivel, amelyek erőteljesen bírálják országát a háború miatt – írja a Guardian.
🇷🇺🇮🇳 On the sidelines of the G20 Foreign Ministers' meeting, Russian Foreign Minister Sergey Lavrov held talks with Minister of External Affairs of India @DrSJaishankar.
— MFA Russia 🇷🇺 (@mfa_russia) July 8, 2022
📸 Photo by Maria Zakharova pic.twitter.com/o7yugqRIs6
Amerikai tisztviselők szerint Antony Blinken külügyminiszter nem lesz hajlandó külön tárgyalni Szergej Lavrovval, miután a legutóbbi, januári genfi találkozójukon súlyos következményekre figyelmeztette Oroszországot, ha folytatja Ukrajna megszállását.
A finn parlament jóváhagyott egy törvényt, amely lehetővé teszi egy határkerítés és más akadályok építését az ország határain– írta a Reuters.
A kerítés a gyakorlatban nemcsak az orosz, hanem a teljes, 1300 kilométeres szárazföldi határszakaszon megépülhet, ebben az esetben pedig az országba érkező menedékkérőket néhány kijelölt határátkelőn fogadnák majd.
A Reuters szerint a lépés elsősorban az oroszok elleni védekezés megerősítését szolgálja azt követően, hogy Finnország megkezdte a csatlakozást a NATO-hoz.
Továbbra is tart a stratégiai szünet, amelyet Vlagyimir Putyin rendelt el a Luhanszki terület elfoglalása után – írta az Institute for the Study of War (ISW) nevű elemzőközpont jelentésében.
Közlésük szerint Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette, hogy az orosz csapatok most még pihennek és erőt gyűjtenek, mielőtt egy újabb nagy támadást indítanának. Az orosz tisztviselő azt nem közölte, hogy ez a szünet pontosan meddig fog tartani.
AZ ISW szerint a szünet csak a nagyobb hadmozdulatuk szüneteltetését jelenti, taktikai szinten Oroszország továbbra is kisebb támadásokat hajt végre, valamint állandóan bombázza az ukrán állásokat a különböző frontszakaszokon. Ha a stratégiai szünet véget ér, akkor pedig megindulhat egy, heteken vagy hónapokon át tartó offenzíva (vélhetően a Donyecki terület ellen).
A belorusz vezérkari főnök helyettese, Ruszlan Koszigin vezérőrnagy azt mondta: ha a Nyugat tovább „provokálja” Belaruszt, akkor ők válaszlépésként először Lengyelországra fognak lecsapni.
A vezérőrnagy szerint ebben az esetben elsősorban a katonai infrastruktúra, valamint a döntéshozó intézmények központjai lennének a célpontok.
Lengyelország területe a balti államokkal együtt egy kiképzőközponttá vált, amelyről az Egyesült Államok egy újabb konfliktust akar indítani az Orosz Föderáció és annak szövetségesei ellen
– mondta a belarusz katonai vezető.
Hozzátette azt is, hogy Lengyelországnak szerinte területi követelései vannak Ukrajnával és Belarusszal szemben is, mivel mindkét állam esetében szeretnék elfoglalni a nyugati országrészeket.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7066 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 6251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 34 ember, köztük 17 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.
Minél több védelmi támogatást kap Ukrajna, annál hamarabb véget ér a háború és annál kevesebb anyagi veszteséget könyvelhetnek el a világ más országai amiatt – ezt üzente Volodimir Zelenszkij csütörtök éjjeli videóüzenetében az Ukrinform szerint.
Az ukrán elnök kitért arra is, hogy rengeteg támogatást kapott a britektől és Boris Johnson lemondott miniszterelnöktől. Említette ezenkívül azt is, hogy a minap ismét kitűzték az ukrán zászlót a Kígyó-szigetre.
Kigyulladt egy lőszerraktár a Donyecki területen, Sahtarszk városa közelében.
Az ukrán TSN közlése szerint több robbanás is történt csütörtök éjjel a városban, miután megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. Ezt követően a hatóságok bejelentették, hogy kiürítik a több tízezer lakosú várost.
Flames in occupied #Shakhtarsk near #Donetsk. Different Telegram channels report that a #Russian ammunition depot is on fire. pic.twitter.com/ClAvmyGGPo
— NEXTA (@nexta_tv) July 8, 2022
A TSN szerint az egyik robbanás egy olyan épületben történhetett, ahol nagy mennyiségben tároltak lőszert az oroszok. Az ukránok az utóbbi napokban már jelezték, hogy a nagy hatótávolságú tüzérségi csapásokkal, rakétatámadásokkal elsősorban a lőszerraktárakat fogják célba venni.
Legalább három ember meghalt, öten pedig megsérültek egy rakétatámadásban Harkivban.
A rakéta a város egyik lakónegyedében csapódott be. Szerhij Bolvinov, a harkivi terület rendőrfőnöke azt mondta, hogy az oroszok az utóbbi napokban több alkalommal is lőtték a várost, és többek közt Uragan-rakétákat is bevetettek.
The State Emergency Service published a photo of the consequences of the shelling of residential areas of Kharkiv on July 7, after which at least three people died, and five were injured.#StopPutinNOW #StopRussia #PutinWarCriminal #RussiaUkraineWar #StandWithUkraine #StopWar pic.twitter.com/Dofw65zl2g
— Russia Vs World (@RussiaVsWorld_) July 8, 2022
Oleg Szinehubov, a harkivi terület katonai adminisztrációnak vezetője azt kérte a lakosoktól, hogy ne hagyják el otthonaikat, hacsak nem szükséges, mivel bármikor támadás érheti őket és az utcákon még nagyobb veszélyben vannak.