Középkori módszerrel végezheti ki az Azov-ezred katonáit Moszkva
-
Az állami tulajdonú cég szombaton felfüggesztette a gázszállításokat Lettországba, miután Moszkva és a Nyugat között feszültség alakult ki az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni átfogó szankciók miatt. A Gazprom közölte:
A Gazprom ma felfüggesztette a gázszállításokat Lettországba a feltételek megsértése miatt.
A vállalat szerdán drasztikusan, a kapacitás mintegy 20 százalékára csökkentette az Északi Áramlat gázvezetéken keresztüli gázszállításokat Európába. Az uniós államok azzal vádolják Oroszországot, hogy a szállítások korlátozásával megtorolja a Moszkva ukrajnai beavatkozása miatti nyugati szankciókat – írja a Guardian.
Az Európai Unió ezen a héten Németországgal szolidaritásból a gázfogyasztás csökkentésére vonatkozó tervben állapodott meg.
Kapcsolódó
Újabb uniós országba állította le a Gazprom a gázszállítást
Az EU-ban meggyengített veszélyhelyzeti terv van érvényben.
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
-
A német lakberendezési áruház, az Obi eladta minden oroszországi érdekeltségét.
Az Oroszországban 27 üzlettel és 5000 munkavállalóval rendelkező cég március elején függesztette fel tevékenységét Oroszországban a háború miatt, április végén azonban ismét elkezdték kinyitni az üzleteket. Az orosz sajtó korábban már írt arról, hogy vélhetően egy orosz befektető vette át a cég érdekeltségeit.
Most a Vedomosztyi nevű orosz lap értesült arról, hogy az Obi-érdekeltségek 60 százaléka – egy nemrég született megállapodás értelmében – Joszif Ljukomovics orosz vállalkozó birtokába került, miközben a maradék 40 százalékot egy orosz befektetőcsoport, a MAX Group of Investment & Construction Companies vásárolta meg. Az orosz lap szerint
mindezért az Obi 1 eurót kapott, egyfajta szimbolikus árként.
-
Moszkva diplomáciai képviselete pénteken tette közzé a Twitteren, hogy „az azovi katonák kivégzést érdemelnek, de nem golyó, hanem akasztás általi halált, mert nem igazi katonák. Megalázó halált érdemelnek”.
Ez háborús bűnökre való felhívás. Itt az ideje, hogy az Egyesült Királyság az egész orosz nagykövetséget visszaküldje Moszkvába
– mondta Chris Bryant munkáspárti képviselő.
This should be illegal. This is calling for war crimes. It is time the UK sent the whole Russian Embassy packing back to Moscow. @trussliz What are you going to do? https://t.co/FtVjNNAX0t
— Chris Bryant (@RhonddaBryant) July 29, 2022A tweet egy olyan támadást követett, amelyben legalább 50 ukrán fogoly, köztük Azov-katonák haltak meg július 29-én az oroszok által megszállt Olenivka városában a Donyecki területen. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé a támadásért, de bizonyítani nem tudta. Ukrajna és a Nyugat szerint azonban Oroszország a felelős.
-
A Starbucks idén májusban vonult ki az orosz piacról. Azóta pletykálták, hogy az eladóvá vált érdekeltségeiket egy orosz rapper, Timati – polgári nevén Timur Junuszov – vásárolhatja fel. A könnyűzenész most egy Instagram-posztban bejelentette, hogy ez meg is történt.
Azt írta: az új brandet egyelőre Super Coffee név alatt fogják futtatni, és azon fognak dolgozni, hogy ugyanolyan sikeres legyen, mint a Starbucks volt.
Timati az orosz elnök közeli támogatójának számít, amit mi sem bizonyít jobban, hogy 2012-ben „Putyin a legjobb barátom” címmel is kiadott egy dalt.
Ezenkívül a dal mellett többször is állást foglalt Putyin és pártja mellett, amit – a híresztelések szerint – az orosz kormányzat bőségesen honorált is az utóbbi években.
A háború kitörése után Timati üdvözölte az ukrajnai „különleges hadműveletet”, és fellépett Vlagyimir Putyinnak a március közepén a Luzsnyiki Stadionban rendezett ünnepségén is. Így nem véletlen, hogy március végén Lettországban feketelistára helyezték őt is az ukrajnai háború támogatása miatt.
-
Mint megírtuk, felszólították Donyeck régió lakosait, hogy települjenek át Ukrajna biztonságosabb régióiba, mivel a térségben folyó harcok miatt halálos veszély fenyegeti őket – erről Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes számolt be az Unian szerint.
Az ukrán kormány most megkezdi a civilek evakuálását a területről – írja a Kyiv Independent.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy még a fűtési szezon előtt lépni kell. Hozzátette, hogy 200 ezer embert érint az akció. Ha valaki megtagadja az evakuálást, kénytelen lesz aláírni egy dokumentumot, amelyben vállalja a felelősséget az esetleges kockázatokért.
Verescsuk szerint ha az emberek nem hagyják el a térséget, akkor hamarosan víz, áram és fűtés, illetve gyógyszer és élelmiszer nélkül maradhatnak, mivel az oroszok továbbra is szándékosan pusztítják az infrastruktúrát.
-
Tömegesen utasítják ki a belaruszokat Ukrajnából amiatt, hogy Aljakszandr Lukasenka az oroszok mellé állt a háborúban – írja a Kyiv Independent.
A kormányszervek a gyakorlatban ezt úgy teszik, hogy hivatalosan megtagadják a belaruszok tartózkodási jogának meghosszabbítását, valamint adminisztratív, pénzügyi korlátozásokat vetnek ki rájuk. Az egyik belarusz civil szervezet, a Free Belarus Center szerint mindez több tízezer embert érint Ukrajnában.
A Kyiv Independent szerint a lépések még azokra is vonatkoznak, akik Lukasenka kormánya elől menekültek Ukrajnába, sőt azokra is, akik aktivistaként tettlegesen is támogatják Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
A belarusz ellenzéki emigránsok egyik tisztviselője, Valerij Kavaleuszki ezzel kapcsolatban azt mondta: a problémát már jelezték az ukrán parlament emberi jogi biztosának, aki annyit ígért: senkit sem fognak kiutasítani az országból, aki Ukrajnának segít. Mindemellett a gyakorlatban még mindig sokaknak kell elhagyniuk az országot, és a kérdést a háború miatt most nem is tudják megfelelően szabályozni törvényileg.
-
Oroszország gazdaságilag elmaradott területeiről küldenek Ukrajnába önkéntes katonákat – írja a CNN.
A portálnak egy katonai szakértő azt mondta, hogy ezeknek az embereknek jellemzően kevés harci tapasztalata van, és gyakorlatilag „ágyútöltelékként” használják fel őket.
Across Russia, "volunteer" units are being formed to be sent to Ukraine. In total, up to 30,000 people may be involved in combat actions.
— NEXTA (@nexta_tv) July 30, 2022
Recruitment is carried out in poor regions. People are offered to go to war, promising to earn up to a million rubles over the summer.
📰CNN pic.twitter.com/XpoaoPjbysA toborzóhirdetésekben az embereknek azt ígérték, hogy ha a háborúba mennek, akkor akár egymillió rubelt (átszámítva: 6,35 millió forintot) is kereshetnek a nyáron – holott a fizetésük valójában ennek körülbelül csak az egytizedét teszi ki.
-
Boris Johnson akár nőnek is nyilváníthatja magát, ha szeretne beszállni a NATO főtitkári pozíciójáért zajló „versengésbe” – ezt írta Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője szombaton.
A TASZSZ szerint a szóvivő arra utalt vissza, hogy az orosz hírügynökség egyik európai forrása szerint Boris Johnsonnak azért nincs esélye a tisztségre, mert nem nő, valamint nem a NATO egyik újabb tagállamának a képviselője. Zaharova erre reagálva azt írta a Telegram-csatornáján:
Semmi sem akadályozza meg Boris Johnsont abban, hogy hirtelen felfedezze a benne rejlő nőt. Ez trendi, merész lépés lenne, abszolút a stílusába vág.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatala szombaton közölte, hogy már tizenhat, gabonával megrakodott hajó várja az indulást az odesszai kikötőben – írja a 24.hu.
Jelenleg 25 millió tonna gabonát terveznek Afrikába, a Közel-Keletre és a világ más részeire küldeni a Moszkva és Kijev között júliusban aláírt és az ENSZ által támogatott gabonaexport-megállapodás keretében.
Zelenszkij pénteken az odesszai régióban található csernomorszki kikötőbe látogatott, ahol találkozott a tengeri gabonaszállítást előkészítő munkásokkal.
-
A háború alatt az oroszok 225 oktatási intézményt teljesen leromboltak, 1974-ben pedig jelentős károkat okoztak – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Donyeck és Harkiv megyében semmisült meg a legtöbb oktatási intézmény.
Az ukrán Legfőbb Ügyészség sajtószolgálata arról számolt be, hogy az orosz invázió kezdete óta 358 gyermek halt meg. A legtöbb gyerek Donyeck (363) megyében szerzett sérüléseket, ezt követi Harkiv (195), Kijev (116), Csernyihiv (68), Luhanszk (61), Mikolajiv (57), Herszon (54) és Zaporizzsja (40) megye.
-
A norvég védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy Norvégia 14 Iveco LAV III típusú könnyű páncélozott felderítő járművet adományoz Ukrajnának – számolt be a KárpátHír.
Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter elmondta, hogy továbbra is támogatja az ukránok szabadságharcát, és a norvég kormány folyamatosan próbál további támogatást nyújtani Ukrajnának orosz invázió elleni védelemhez.
A norvég védelmi minisztérium közleménye kiemeli, hogy korábban légvédelmi rakétákat és számos indítóállványt, könnyű páncéltörő fegyvert, valamint sisakokat és golyóálló mellényeket szállított Ukrajnának.
-
Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy az ukrán erők használhatatlanná tették a Dnyipro fölött átívelő Antonovszkij vasúti hidat az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon térségében – írja a KárpátHír.
A megrongálódott vasúti hídról készült műholdfelvételeket szombaton tették közzé az ukránok. Később a bombatámadás során megsérült építményről egy videó is megjelent, amelyet az orosz megszállók készítettek.
Az Antonovszkij híd azért fontos, mert ez az egyetlen vasúti híd, amely átvezet az oroszok által ellenőrzött Herszon városon. Korábban a közúti hidat is lebombázták az ukrán erők.
❗️The first video from the Antonovsky railway bridge near Kherson appeared after the Ukrainian strikes!#Kherson #Ukraine pic.twitter.com/nUdmLQs4dw
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) July 30, 2022 -
Ukrán tisztviselők elítélték Oroszország angliai nagykövetségének azt a felhívását, amely „megalázó” kivégzést kíván az Azov ezred katonáinak.
„Az azovi katonák kivégzést érdemelnek, de nem golyó, hanem akasztás általi halált, mert nem igazi katonák. Megalázó halált érdemelnek” – írta Moszkva diplomáciai képviselete Twitteren.
Andrij Jermak, az ukrán elnökség hivatalának vezetője a Telegramon azt írta, hogy a 21. században „csak a kegyetlenek és a terroristák beszélhetnek diplomáciai szinten arról, hogy bárki megérdemli az akasztás általi halált” – írja az Al Jazeera.
-
Az orosz elnök július 31-én részt vesz a haditengerészet katonai felvonulásán Szentpétervárott és Kronstadtban – közölte a Kreml sajtóosztálya.
Július 31-e az orosz haditengerészet napja, ebből az alkalomból tartják a felvonulást. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin egy elnöki csónakban fog hajózni a Néva folyón, a Finn-öbölben a kronstadti kikötőben, utána pedig személyesen köszönti majd a matrózokat.
A közlemény szerint 40 hajó és tengeralattjáró, 42 repülő és több mint 3500 katona vonul majd fel a katonai parádén. Kronstadt és Szentpétervár mellett Oroszország több másik kikötőjében, sőt még Szíriában, a tartúszi haditengerészeti támaszponton (ahol szintén tartózkodnak orosz egységek) is megemlékeznek az ünnepnapról.
-
Török futballszurkolók egy csoportja Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét skandálta a Fenerbahçe–Dinamo Kijev szerda esti Bajnokok Ligája-selejtezőmeccsén. Az esetet az ukrán külügyminisztérium elítélte, a Fenerbahçe elnöke, Ali Koch viszont most azt mondta: nem kérnek bocsánatot a történtek miatt.
A focicsapat elnöke azt mondta, hogy a Dinamo Kijev kapusa is provokálta a török szurkolókat a meccs előtt, és hogy mindössze 20 másodpercig éltették Putyint a 120 perces mérkőzésen.
Hozzátette azt is, hogy ez valóban „elfogadhatatlannak és szükségtelennek” tűnt a szurkolók részéről, de nem tudja elfogadni azt, hogy emiatt a Fenerbahçe teljes közösségét megbélyegezték az ukránok, szerinte emiatt az ő nagykövetüknek kellene bocsánatot kérnie.
-
A Mariupolban elfogott ukrán hadifoglyok rokonai Kijevben tartottak demonstrációt szombaton.
Relatives of prisoners of war held a rally in Kyiv
— NEXTA (@nexta_tv) July 30, 2022
They demanded to recognize #Russia as a state sponsor of terrorism and to provide #Ukraine with more weapons.
Also, relatives of Ukrainian POWs recalled that defenders of Mariupol surrendered under UN and Red Cross guarantees. pic.twitter.com/nF0R5KcATFAz összegyűltek azt követelték, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Oroszországot terrorista államként, és növelje Ukrajna fegyveres támogatását is. Többek közt arra hivatkoztak, hogy legalább 50 ukrán hadifogoly meghalt nemrég egy orosz börtönt ért támadásban (a támadás mögött – Ukrajna szerint – Oroszország áll).
-
A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője elismerte: nincsenek egyértelmű információik azzal kapcsolatban, hogy pontosan ki állhat az olenyivkai börtönt ért csapás mögött, ahol legalább 50 ukrán hadifogoly meghalt – írja a Kyiv Independent.
Az orosz területen fekvő lépesítményt néhány napja érte csapás, és az ott őrzött ukrán hadifoglyok közül legalább 50 meghalt, 73-an pedig megsérültek. Mint megírtuk, az ukránok azt állítják, hogy az oroszok hajtották végre az akciót, utóbbiak viszont arra hivatkoznak, hogy az ukránok a nyugatról érkezett HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel hajtották végre a csapást.
Az amerikai védelmi minisztérium tisztviselője azt mondta: még nem tudják, hogy mi történhetett pontosan, de szerinte nem árt vigyázni az oroszok kijelentéseivel, mivel „a múltban már több olyan állítást is tettek, amelynek köze sem volt az igazsághoz”.
Az Ukrinform hírügynökség nemrég azt írta: Ukrajna nemzetközi vizsgálatot követelt az ügyben, valamint azt, hogy az oroszok közöljék velük, hogy pontosan kik sebesültek és haltak meg a támadásban. Az ENSZ pedig közölte, hogy hajlandóak szakértőket küldeni a helyszínre, ha ebbe mindkét fél beleegyezik.
-
Ezek a képek nemcsak az elégetett termésre emlékeztetnek, amely a világot hivatott táplálni, hanem az embertelen körülményekre is, amelyek között az újságírók és fotósok azért dolgoznak, hogy elmondják a világnak az igazságot Oroszország atrocitásairól
– írja az ukrán külügyminisztérium bejegyzésében.
🔥 These photos are reminders of not only burnt harvest that was supposed to feed the world, but also of the inhuman circumstances, in which journalists and photographers are working to tell the world truth about #Russia’s atrocities.
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) July 30, 2022
📸 mstyslav.chernov evgenymaloletka pic.twitter.com/Q9SHt1byOv -
Az egyre erősödő állami cenzúra eredménye az, hogy folyamatosan gyarapodik a „nem hivatalos” sajtó Oroszországban. Az állam által betiltott szerkesztőségek pedig egyre nagyobb teret hódítanak a közösségi médiában, és ott folytatják a tájékoztatást.
Szívesen készítenénk interjút Orbán Viktorral és Alekszandar Vucsics szerb elnökkel is. Dolgozunk is ezen
– felelte Alekszej Venegyiktov a „Zsivoj Gvozdgy” (Eleven Szög) YouTube-adásán egy olvasói kérdésre. A kérdést feltevő olvasó azért hozta szóba Orbán Viktort, mert véleménye szerint az újságíró korábban csak olyan európai politikusokat sorolt fel a műsoraiban, akik erős kritikával illették Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját – írja a Népszava.
Alekszej Venegyiktov több mint harminc éven át vezette az Ekho Moszkvi független rádiót mint főszerkesztő, egészen addig, amíg a tulajdonos Gazprom be nem záratta a rádiót az ukrajnai háború kitörése után.
-
Visszatér Ukrajnába harcolni az Egyesült Államok talán legismertebb önkéntese, James Vasquez. A férfi állítása szerint azért hagyta ott Ukrajnát, mert kifárasztották a harcok, de megígérte, hogy vissza fog térni.
Március elejétől május közepéig erősítette az ukrán idegenlégiót. Visszatérését a Twitteren tette közzé: egy most posztolt képen két teli bőrönd, két sisak, egy plate carrier és egy ukrán zászlós felvarróval díszített war belt látható.
Igen, ismét nekiálltam. Hamarosan az országban leszek
– írja Twitteren.
Yup, back at it. I’ll be in country shortly. pic.twitter.com/GuMOTFUou5
— James Vasquez (@jmvasquez1974) July 29, 2022 -
Szombat hajnalban rakétatámadás érte Harkiv lakónegyedét.
Mint kiderült, a város egyik főiskolájának épületébe három orosz rakéta is becsapódott, és a csapás következtében tűz ütött ki. Az oltás – az azóta megjelent fotók tanúsága szerint – még reggel is tartott.
The central building of the college in the Slobodsky district of #Kharkiv was destroyed by three #Russian S-300 missiles. pic.twitter.com/eZu9tyfrpH
— NEXTA (@nexta_tv) July 30, 2022Egy másik felvétel tanúsága szerint már sikerült eloltani a lángokat, de az épület súlyos károkat szenvedett.
Huge fire after a massive missile strike on a technical college in Kharkiv. One building completely destroyed. Rescuers working on site since 3 am. Experts found parts of S-300 - three missiles hit the college. pic.twitter.com/8eVr3wIvKT
— Maria Avdeeva (@maria_avdv) July 30, 2022 -
Szombat délutánra hétre nőtt a mikolajivi buszmegállóban végrehajtott csapás halálos áldozatainak száma – írja az Ukrinform.
Az oroszok péntek délelőtt hajtottak végre csapást a dél-ukrajnai város ellen. Mikolajiv polgármestere szerint már heten meghaltak ennek következtében, összesen pedig 19 civilt kellett orvosi ellátásban részesíteniük.
-
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselőjének közlése szerint két amerikai M777 tarack megsemmisült a zaporizzsjai Sztyepnogorszk környékén. Kurdjumovka település környékén egy Uragan többszörös kilövő rakétarendszert és két Giatsint-B tarack tüzérségi üteget találtak el – írja a TASZSZ.
Az orosz fegyveres erők megsemmisítettek két amerikai M777-es tarackot a zaporizzsjai Sztyepnogorszk közelében
– közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium hivatalos képviselője, Igor Konasenkov.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ENSZ-nek és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának reagálnia kell, miután tegnap egy börtönkomplexum elleni támadásban több tucat ukrán hadifogoly vesztette életét.
Az oroszok azt állították, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által szállított HIMARS többszörös rakétavetőket használta az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecki területen lévő olenivkai börtön elleni támadásban. Oroszország és a donyecki szakadár hatóságok tisztviselői szerint a támadásban 53 ukrán hadifogoly halt meg, 75 pedig megsebesült. Az ukrán hadsereg azonban tagadta, hogy rakéta- vagy tüzérségi csapást mért volna, és kitartott amellett, hogy nem lőttek polgári területeket, és csak orosz katonai célpontokat támadnak – írja a Sky News.
Az orosz erőket azzal vádolta, hogy szándékosan lőtték a börtönt, hogy háborús bűnökkel vádolják Ukrajnát, valamint hogy eltussolják az ottani kínzásokat és kivégzéseket. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte, hogy hozzáférést kért a börtönhöz, „hogy megállapítsa a támadás idején a helyszínen tartózkodó valamennyi személy egészségi állapotát”.
-
Egy szurkolót is a pályára küldött Frank Lampard, az angol Premier League-ben szereplő Everton vezetőedzője a Dinamo Kijev ellen jótékonysági mérkőzésen.
A 44 esztendős Paul Stratton – aki civilben a liverpooli önkormányzatnál dolgozik – egy teherautónyi élelmiszert, gyógyszert és számos más adományt szállított Ukrajnába a háború kitörése után elmenekült emberek megsegítésére.
A nem túl sportos testfelépítésű férfi így néhány percre tiszteletbeli tagja lett szeretett csapatának, Lampard pedig az utolsó pillanatokban teljes felszerelésben a pályára küldte, majd 3–0-s hazai vezetésnél sikeresen elvégzett egy 11-est, ami után természetesen nem maradhatott el a gólöröm és az új társak gratulációja sem.
Angliában ez volt az első, a békéért rendezett összecsapás, a Dinamo Kijev az oroszok elleni háború óta több ilyen találkozót is játszott már – írja a Guardian.
-
A környéken elő kóbor macskáknak, körülbelül 100 állatnak viseli gondját egy 68 éves harkivi nő, Natalja Paszternak – írja képes riportjában a Szabad Európa.
A nő többnyire olyan állatokat gondoz, amelyeket a gazdáik menekülés közben hagytak hátra. Jelenleg egy lebombázott lakóépület alagsorában él, de azt mondta: a macskái társaságában teljesnek érzi magát a háború szörnyűségei dacára is.
A harkivi nővel korábban a Reuters hírügynökség is videóriportot készített:
Every morning since the start of the war, retiree Natalia Pasternak has been making her rounds through bombed-out buildings in north-eastern Ukraine, bringing food for cats pic.twitter.com/SHirbxJ7RB
— Reuters (@Reuters) July 20, 2022 -
Az orosz agresszió kezdete óta az Egyesült Államok mintegy százezer, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt fogadott be – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A minisztérium az elkövetkezendő hetekben, hónapokban is teljesíteni fogja az Egyesült Államok elnöke által tett vállalásokat
– jelentette ki Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter.
A miniszter elmondta azt is, hogy az általa vezetett tárca büszke arra, hogy segíteni tudja azokat az ukrajnaiakat, akik az orosz invázió miatt kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket.
A szaktárca információi szerint mintegy 47 ezer ukrán állampolgár ideiglenes vagy bevándorlási vízummal érkezett az országba, 30 ezren a magánszponzori program keretében utaztak, több mint 22 ezren pedig az amerikai–mexikói határon léptek az USA területére.
-
Az orosz fegyveres erők a de facto Donyecki Népköztársaságban megsemmisítettek egy katonai vasúti szerelvényt, amely az ukrán elnök dandárjának elit zászlóalját szállította, több mint 140-en meghaltak – számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton.
Július 28-án este nagy pontosságú légi fegyverekkel megsemmisítettünk egy katonai vasúti szerelvényt a Donyecki Népköztársaság Krasznoarmejszk állomásán, amely az ukrán elnök dandárjának elit támadó zászlóalját szállította
– idézi Konasenkovot a TASZSZ orosz hírügynökség.
-
Oroszország szombaton bejelentette, hogy 32 új-zélandi tisztviselőnek és újságírónak megtiltja a területére való belépést, válaszul a Wellington által Moszkva ukrajnai offenzívája miatt hozott hasonló intézkedésekre.
A szankcionáltak között van Andrew Foster wellingtoni polgármester, Philip Goff, Auckland polgármestere, Garin Golding, az új-zélandi haditengerészet parancsnoka, valamint Kate Green és Josie Pagani újságírók – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.
A döntést a Guardian szerint az új-zélandi kormány szankcióira válaszul hozták, amelyek egyre inkább érintik az orosz állampolgárokat. Oroszország áprilisban megtiltotta Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnöknek és számos politikusnak, hogy belépjen a területére.
-
Az afrikai országok üdvözlik az Oroszországgal való együttműködést, annak ellenére, hogy a Nyugat megpróbálja szembefordítani őket Moszkvával – közölte Oroszország első ENSZ-helyettese, Dmitrij Poljanszkij pénteken – írja a TASZSZ.
Több nyugati fővárosból származó kijelentés azt pedzegeti, hogy Oroszország afrikai politikája állítólag Afrika érdekei ellen irányul, tetteink pedig rosszindulatúak. Ezek nyilvánvaló és „béna” kísérletei annak, hogy Oroszország ellen hangolják a kontinens az országait
– tette hozzá a Közép-afrikai Köztársaság elleni szankciók meghosszabbításáról szóló szavazás után.
Az afrikaiak tudják a választ – a Közép-afrikai Köztársaság és más afrikai nemzetek kormányai üdvözlik Oroszország segítségét, továbbá egyenlő és kölcsönösen tiszteletben tartó kapcsolatokat szeretnének kialakítani és értékelik a történelmi kapcsolatainkat is
– részletezte.