Most mindenki Berlinre figyel a megosztott Európában

Az uniós energiaügyi miniszterek – Magyarország ellenzésével – aláírták a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentéséről szóló megállapodást. Noha az egyezmény számos tagállam számára mentességet és derogációt, eltérő kötelezettséget irányoz elő, rávilágít a tagállamok közötti jelentős megosztottságra.

A megállapodás legfontosabb kikötése, hogy minden tagország „a maga által választott intézkedéssel” csökkenti a fogyasztást. Az eredeti javaslat értelmében Brüsszel rendelhette volna el a vészhelyzeti riasztást, amely „kötelező gázfogyasztás-csökkentést” írt volna elő az unió teljes területén.

Az elfogadott megállapodás gyökeresen másról szól. Az uniós riasztás csak akkor indítható el, ha öt vagy több tagállam nemzeti szinten vészhelyzetet hirdet, vagy ha az Európai Tanács – a nemzeti kormányokból álló uniós testület – ad erre vonatkozó utasítást a bizottságnak.

Magyarán: az Európai Bizottság csak a nemzeti kormányok jóváhagyásával adhat ki vészhelyzeti riasztást.

Today, the EU has taken a decisive step to face down the threat of a full gas disruption by Putin.

We strongly welcome the endorsement by @EUCouncil of the regulation to reduce by 15% gas consumption. This will help fill our storage ahead of winter.#REPowerEU

— European Commission ** (@EU_Commission) July 26, 2022

Észak–déli szakadék

A javaslat körüli csatározások akkor kezdődtek, amikor az orosz gáztól nem függő országok – köztük Spanyolország és Portugália – fenntartásokkal jelentkeztek, hogy a 15 százalékos csökkentést valójában mit is jelentene polgáraik számára.

„Ahhoz, hogy a fenyegető gázhiány, a magas energiaárak és az általános recessziós kockázatok közepette a megállapodás politikailag életképes legyen, az uniós energiaszolidaritást reálisan kell megszervezni” – idézte a Deutsche Welle Simone Tagliapietrát, a Bruegel gazdasági agytröszt vezető munkatársát.

A kifogásokat hangoztató országokat számos mentességgel és derogációval nyugtatták. A gázhálózathoz nem kapcsolódó szigetországok – Írország, Málta és Ciprus – mentességet élveznek, és nem tartoznak szolidaritási kötelezettséggel mások iránt akkor sem, ha igényeik feletti gázmennyiséget tárolnak.

Az uniónak olyan kompenzációs mechanizmust kell létrehoznia, amellyel lehetővé teszi a legkiszolgáltatottabb országok gázellátását – hangoztatta a szakértő.

Nem most jött el az ideje, hogy felelevenítsük a régi Dél–Észak-megosztottságot, és lehetővé tegyük Putyin oszd meg és uralkodj stratégiájának életre keltését

– mondta Tagliapietra.

Magyarország – az EU leginkább oroszbarát országa – volt az egyetlen tagállam, amely a megállapodás ellen szavazott. Előtte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy újabb gázmennyiséget vásároljon.

Amikor Magyarországról kérdezték, a cseh miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy nem kíván egyetlen tagország álláspontjáról beszélni. „Egyértelmű az igazodásunk, egyértelmű a szolidaritásunk, és egyértelmű jelzést akarunk küldeni a világnak és a Kremlnek” – mondta Jozef Síkela.

Mindenki Berlinre figyel

Németország nagymértékben függ az orosz gázimporttól. Oroszország bejelentette, hogy tovább csökkenti a gázszállításokat az Északi Áramlat 1 vezetéken, a korábbi negyvenszázalékos kapacitásról húsz százalékra.

„Brüsszelnek nem kell politikai következményekkel számolnia a gázfogyasztás esetleges észszerűsítésével, ugyanakkor az intézkedés végzetes lehet egy nemzeti kormány számára” – figyelmeztet a German Marshall Fund vezető munkatársa. Jacob Funk Kirkegaard szerint sok tagállam különböző forrásokból szerzi be a gázt, ami Németországra nem vonatkoztatható, ezért „politikai árat kell fizetnie” a múltbéli mulasztásokért.

A német gazdasági miniszter ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a megállapodás azt igazolja: Európa egységes maradt Moszkva gázkorlátozásaival szemben.

Nem fog megosztani minket

– mondta Robert Habeck Putyinra utalva.

Az EU teljes gázfogyasztásának fele az unió három legnagyobb gazdaságában, Németországban, Franciaországban és Olaszországban kerül felhasználásra. Az elemzők bizakodók Németország hozzáállásával kapcsolatban.

„Németország aránytalanul többet fog tenni az igények csökkentéséért” – állítja Kirkegaard, aki szerint Berlin összességében elegendő mértékben fogja korlátozni az uniós keresletet, és ezzel tompítja a legborúlátóbb gazdasági prognózisokat.

(Borítókép: Gázvezetékek Németországban 2022. július 25-én. Fotó: Stefan Sauer / picture alliance via Getty Images)