új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Egyesült Államok már a legszélére sodródott annak, hogy háborúba kezdjen Oroszországgal és Kínával – vélekedett Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a Wall Street Journalnak adott interjújában.  

    Egy Oroszországgal és Kínával vívott háború szélén állunk, olyan problémák miatt, amiket részben mi okoztunk. Nem tudhatjuk, hogy mindez hova fog vezetni

    – részletezte Kissinger.

    „Nem lehet most azt mondani, hogy szétválasztjuk őket, és egymás ellen fordítjuk a többieket. Mindössze annyit tehetünk, hogy nem gyorsítsuk fel a feszültséget, és lehetőséget teremtünk. Ehhez pedig kell, hogy legyen valamilyen célod” – tette hozzá az amerikai külpolitika veteránja.

    Henry Kissinger idén júliusban úgy jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint aki nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett.

    Richard Nixon republikánus elnök egykori külügyminisztere akkor úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin leginkább Nyikita Hruscsovra hasonlít, mivel elsődleges vágya az, hogy egyenrangú nagyhatalomként kezeljék.

    Kissinger ez év májusában a davosi Világgazdasági Fórumon azt javasolta az orosz-ukrán helyzet megoldására, hogy Ukrajna engedjen át bizonyos területeket Oroszországnak a béke és a stabilitás érdekében. 

  • A nyugati országoknak át kellene gondolniuk kapcsolataikat Oroszországgal, „amely az elmúlt húsz évben erős politikai struktúrával rendelkező, megkeményedett állammá vált” – írta a Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov a Telegram-csatornáján.

    A nyugati világ láthatóan még mindig nem ért egy dolgot. A mai Oroszország nem a Gorbacsov-köztársaság és nem Jelcin területe, amely puccsra, deficitre és csődre épül

    – fogalmazott a bejegyzésben, hozzátéve, hogy „most Oroszország erős és hatalmas, ezért a nyugati politikusoknak nem az összeomlásának a stratégiáját kellene újragondolniuk, hanem az országgal való együttműködésüket”.

    Kadirov végezetül azt tanácsolta, hogy tanuljanak meg megbarátkozni Oroszországgal „fogaik egészségének érdekében”.

  • A hazaárulással gyanúsított Petro Porosenko egykori ukrán elnök elhagyta az országot, jelenleg épp Lengyelországban tartózkodik – közölte a Vesti ukrán hírportál, amely egy videót is közzétett a varsói repülőtérről, ahol Petro Porosenko felesége és három testőre társaságában volt látható. 

    A felvételen az egykori elnök egy üveg pezsgővel a kezében sétál át a terminálon, a TASzSz információi szerint a képkockák hamar terjedni kezdtek a közösségi médiában. 

    Az egykori elnök vádlott a 2014–2015-ös donbászi szénszállítások ügyében, amellyel kapcsolatban terrorizmus finanszírozása, hazaárulás és terrorszervezet létrehozása is felmerült. Ha bűnösnek találják, Petro Porosenko akár tizenöt év börtönbüntetést is kaphat. A nyomozás miatt a volt elnök nem hagyhatná el az országot.

    Májusban Petro Porosenkónak a litvániai Vilniusba kellett volna utaznia, hogy részt vegyen a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén mint az ukrán delegáció állandó tagja, ám a határon feltartóztatták, nem hagyhatta el az országot. Mindez annak ellenére történt, hogy a közlemény szerint Petro Porosenkó minden olyan formális engedéllyel rendelkezett, amellyel elhagyhatta volna az országot.

    A történtekről az AFP hírügynökség számolt be, akik akkor azt nem említették, hogy milyen indokkal tartóztatták fel az egykori ukrán elnököt.

    Megvan a kockázata annak, hogy e döntésükkel a hatóságok éppen háborús időkben hagytak fel az ellenzéki erőkkel kötött politikai tűzszünettel, holott ez az egyik tartóoszlopa az orosz agresszióval szembeni nemzeti egységnek

    írta a közlemény. Az elnök egyébként jelenleg 56 éves, a jelenlegi szabályok szerint pedig nem hagyhatja el hazáját, ugyanis a 18 és 60 év közöttieknek ez meg van tiltva. Így ha nem folyna ellene eljárás, akkor is Ukrajnában kellene maradnia.

  • A brit katonai hírszerzés szerint Oroszország prioritása valószínűleg az volt az elmúlt héten, hogy átirányítsa az egységeket Dél-Ukrajnába, az ottani egységek megerősítésének érdekében – írja az Al Jazeera

    A hírszerzés új információi szerint a Donbasz-vidéken található önjelölt népköztársaságok az orosz erők támogatásával továbbra is támadják a Donyeck városától északra fekvő régiót. 

    A heves harcok a donyecki repülőtér közelében fekvő Pisky falura összpontosultak – közölte a brit védelmi minisztérium a Twitteren közzétett napi jelentésében. A jelentés azt is megjegyzi, hogy az orosz támadás „valószínűleg” az „M04-es autópálya” veszi célba, mert ez a fő útvonal Donyeck nyugati irányból való megközelítésének. 

  • Oroszország megkönnyíti a donyecki de facto népköztársaságok állampolgárai számára a tartózkodási engedély megszerzését.

    A Donyecki és Luhanszki „népköztársaságok”, valamint Ukrajna állampolgárai július 14-től mentesülnek az orosz nyelv, történelem és az Orosz Föderáció jogszabályainak alapjai ismeretére vonatkozó vizsgák letétele alól az ideiglenes tartózkodási engedély és a tartózkodási engedély megszerzésekor – tájékoztatott az orosz belügyminisztérium.

  • A Németországtól kapott 15 PzH2000 típusú önjáró lövegek közül tíz üzemképtelenné vált az Ukrán Fegyveres Erők katonáinál – írja Moszkovszkij Komszomolec a Businessinsiderre hivatkozva.

    Mint írják, a Német Szabad Demokrata Párt védelmi kérdésekkel foglalkozó szakértője, Markus Faber az ukrán védelmi minisztérium információira hivatkozva számolt be a lövegek megrongálódásáról. 

    Szerinte ennek az az oka, hogy az ukrán erők túl intenzíven használják a fegyvert, és nem a szabványnak megfelelő lövedékkel töltik őket, továbbá az ukrán katonaság sem megfelelően képzett a használatára.

    A jelentések ellenére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is arra kéri nyugati partnereit, hogy támogassák fegyverekkel országát.

  • Kijevben őrizetbe vettek egy nőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy stratégiai információkat szolgáltatott az orosz biztonsági szolgálatnak.

    Az ukrán fél szerint az együttműködőnek a Telegram alkalmazás segítségével kellett volna adatokat küldenie az ukrán fegyveres erők helyzetéről az orosz haderőnek.

    Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) tájékoztatása szerint az Oroszországgal való együttműködéssel gyanúsított nő egy 35 éves kijevi lakos.

    Az ukránellenes beállítottságú nő információkat gyűjtött, majd továbbította a megszállóknak az ukrán katonai egységek és stratégiai létesítmények helyzetét

    – tájékoztat az SzBU.

  • A zaporizzsjai atomerőmű elleni támadásban a felek egymást vádolják a lövések indításáért.

    Az ukrán nukleáris ügynökség, az Enerhoatom megosztotta a dél-ukrajnai Enerhodar város helyi vezetőjének üzenetét onnan, ahol az erőmű található:

    Korlátozzátok a jelenléteteket Enerhodar utcáin! Információkat kaptunk az orosz megszállók újabb provokációiról.

    A lakosok szerint az atomerőmű irányába újabb a lövések dördültek – írja a Guardian. A lövések között 3-5 másodperc telik el. A megszállt zaporizzsjai területek Moszkva-barát tisztviselői az ukrán erőket tették felelőssé a lövésekért. Vlagyimir Rogov, a Moszkva által beiktatott adminisztráció egyik tagja szerint „Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőművet ismét Zelenszkij ukrán elnök fegyveresei lőtték”.

    A rakéták a Dnyipro folyó partján és az erőműben található területekre hullottak – mondta Rogov, anélkül, hogy áldozatokról vagy károkról számolt volna be.

  • Finnország Imatra nevű városában rengeteg turista gyűlik össze, hogy szemügyre vegye az ország egyik látványosságát, az Imatra zuhatagot. 

    Július vége óta azonban a város lakossága az ukrajnai háború elleni tiltakozás jeléül az ukrán himnusz lejátszásával kezdi a műsort. 

    Ez rossz azoknak az oroszoknak, akik szeretik Finnországot, de megértjük a finn kormányt

    – fogalmazott az Al Jazeera szerint egy orosz turista. 

  • Olekszandr Szaulenko, Bergyanszk polgármestere elmondta, hogy a hónap elején megakadályozott merényletet közvetlenül az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) felügyelte.

    Az elkövetett merényletet közvetlenül az Ukrán Biztonsági Szolgálat tagjai felügyelték, akiknek én olyan vagyok, mint púp a hátukon, mert a város és a régió lakosainak javára dolgozom, segítve őket abban, hogy visszatérjenek szülőföldjük, Oroszország kebelére és annak szárnyai alá

    – mondta Szaulenko egy interjúban a TASZSZ szerint.

  • Két ukrán körzetet támadt meg az orosz hadsereg a dnyipropetrovszki régóban augusztus 14-én reggel. Hevesen bombázták Nyikopol és Krivorizki területét is – számolt be Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója Telegram-csatornán.

    Mint írta, Nyikopolba húsz rakéta csapódott be. A támadás következtében 9 középület, 8 magánépület, egy iskola és néhány üzlet is megsérült. A bombázások következtében megrongálódtak a város gáz- és villanyvezetékei is: többezer lakos maradt áram nélkül.

    A beszámoló szerint Krivorizki civilek lakta területét harminc rakétával támadták meg. A bombázásokban egy 69 éves férfi sérült meg.

  • Ukrajna célba veszi azokat az orosz katonákat, akik az ország déli részén lévő, elfoglalt atomerőműre vagy onnan lőnek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    Ukrajna és Oroszország egymást vádolta a közelmúltban történt több lövöldözés miatt a zaporizzsjai létesítménynél, Európa legnagyobb atomerőművénél. Az orosz csapatok a háború elején foglalták el az atomerőművet.

    Minden orosz katonának, aki vagy az erőműre lő, vagy az erőművet fedezékként használva onnan kifelé lő, meg kell értenie, hogy különleges célponttá válik hírszerzőink, különleges szolgálataink és hadseregünk számára

    – mondta Zelenszkij szombat esti beszédében, amelyben nem közölt részleteket a haditervekről, de a Reuters szerint megismételte azokat a vádakat, hogy Oroszország nukleáris zsarolásra használja az erőművet.

  • Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 8067 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 11 344 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.

    A beléptetettek közül a rendőrség 470 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

    Hozzátették: az ukrajnai háború elől ugyanezen a napon 420 ember, köztük 139 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

  • Herszon régióban a vállalkozók keresik a lehetőséget, hogy megszabaduljanak a készpénzben lévő hrivnyától és rubelre váltsák azt, mivel megértették, hogy az ukrán valuta leértékelődik – mondta a TASzSz-nak Kirill Sztremouszov, az oroszok által irányított régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője.

    Jelenleg a régióban mindkét pénznemet használják: az ukrán hrivnyát és az orosz rubelt. Az állami alkalmazottak fizetését és a szociális juttatásokat rubelben fizetik. A régió hatóságai kijelentették, hogy a tervek szerint fokozatosan kivonják a hrivnyát a forgalomból.

  • Az Amnesty International közölte, hogy az ukrán fegyveres erőkről szóló jelentését független szakértők fogják felülvizsgálni.

    Független szakértők fogják ellenőrizni az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet jelentését az ukrán fegyveres erők által elkövetett háborús törvénysértésekről – írja a TASzSz. Az erről szóló nyilatkozatot a szervezet honlapján tették közzé.

    Jelenleg nemzetközi szintű ellenőrzési folyamat indul – áll a közleményben. Várhatóan az elvégzett vizsgálatot, a jelentés elkészítésének folyamatát és a közzététel időzítését is figyelembe veszik. Jogi és politikai elemzést is végeznek majd.

    A jelentést korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen bírálta, ugyanis az rossz színben tüntette fel az ukrán fegyveres erőket. A jelentés szerint ugyanis pajzsként használták a lakosságot.

  • Az Orosz Különleges Erők Egyetemén kiképzett önkéntesekből álló új egység hagyta el Csecsenföldet a „különleges katonai művelet” területére – jelentette be Ramzan Kadirov, a Csecsen köztársaság elnöke. 

    Újabb önkéntes csapat indult ma a különleges katonai művelet zónájába Donbászba, az oroszországi Akhmat–Hadzsi Kadirovról elnevezett Groznyij nemzetközi repülőtérről, az Orosz Egyetem kiváló oktatóinak köszönhetően. A különleges erők önkéntesei jól képzettek a műveleti feladatok gyors és hatékony megoldására

    – áll a közleményben.

    A TASzSz orosz állami hírügynökség azt írja, az Orosz Speciális Erők Egyeteme az első és egyetlen magánoktatási intézmény Oroszországban, amely szakmai képzést nyújt a különleges erők számára. Magánberuházással jött létre több mint 450 hektáros területen, Gudermes városában, Csecsenföld második legnagyobb városában. Az intézmény egy 95 épületből álló, a legújabb speciális informatikai megoldásokkal felszerelt multifunkcionális komplexum. Az egyetem tűzoltó-, harcászati-speciális-, légideszant-, hegyi-, valamint testőr- és katonai újságíró-képzést is folytat.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!